Küszöbön az iráni támadás
Irán akár ma este is megtámadhatja Izraelt, a rakéták már az indítóplatformokon vannak, a légierő, légvédelem készültségben. Amerika és a régió muszlim országai még megpróbálják lebeszélni Teheránt a katonai akcióról, így nem eldöntött az Irán számára is igencsak kockázatos művelet, de az elmúlt években nem volt ilyen közel a perzsa állam ahhoz, hogy közvetlen csapást mérjen Izrael területe ellen.
Arról, hogy miért alakult ez így, és mi várható, itt írtunk részletesen:
1. Sahed-drónok
Iránt és Izraelt körülbelül 1000 kilométer és legalább két ország légtere választja el, így biztosra vehető, hogy – ha valóban támad -, Teherán nem kísérel meg szárazföldi katonai akciót a zsidó állam ellen és nem próbál meg területeket elfoglalni, megtartani Izraelen belül.
A perzsa állam azonban az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan fegyvert fejlesztett, melynek elsődleges feladata és funkciója, hogy Izrael területét lehessen velük támadni.
Egy ilyen fegyver az ukrajnai háborúban is fontos szerepet játszó Sahed kamikaze dróncsalád.
A Sahed 131-es és 136-os drónok pontos képességeiről sokat írtunk korábban. A lényeg, hogy ezek típusváltozattól függően 1000-2500 kilométer hatótávolságú, egyszer használatos kamikaze-drónok, alapvetően 50 kilogrammos robbanófejjel vannak felszerelve. A gépek egyszerűek, mind kezelhetőség, mind műszaki szempontból, könnyen sorozatgyárthatók és pótolhatók.
A Sahedek egyik legnagyobb előnye, hogy alapvetően drónraj-konfigurációban működnek. Tehát hiába könnyen lelőhető egy-egy ilyen drón, Irán azzal tervez, hogy ha támadnak, egyszerre több tucat, ha nem több száz UAV-t indítanak a célpontnak, túlterhelve ezzel Izrael modern és szofisztikált légvédelmi rendszereit.
Ez lehet, hogy működőképes koncepció: 2023. október 7-én, a Hamász is jelentősen gyengítette a Vaskupola-rendszer elfogási sikerrátáját azzal, hogy egyszerre több száz nem irányított rakétát lőttek ki Izrael állam területére. Most viszont annyiban más a helyzet, hogy Izrael számít a támadásra, a kilőtt fegyvereknek, drónoknak pedig hatalmas utat kell átrepülniük, mielőtt a célterületre érnek, így nagyobb eséllyel lesz ellenük hatásos Izrael többrétegű légvédelmi rendszere.
2. Horramsár-rakéták
Irán ballisztikus rakéták rendkívül széles arzenáljával rendelkezik, a Közel-Keleten talán a perzsa államnak van a legtöbb ilyen fegyvere.
Teherán legveszélyesebb ballisztikus rakétája valószínűleg a Horramsár város után elnevezett fegyvercsalád, ezen belül is jó eséllyel a 4-es típusváltozat. 3000 kilométeres hatótávolságával és 1500 kilogrammos robbanófejével valószínűleg ez az a rakéta, amely a legnagyobb távolságot átrepülve, a lehető legnagyobb kárt képes okozni a megadott célpontban. Ez azt jelenti, hogy ez a fegyver nemhogy Izrael, de még akár Európa területére is csapást tud mérni Teherán térségéből.
Nem tudni, Iránnak pontosan mennyi Horramsár-rakétája van. Jó esély van rá, hogy akkor használnák ezeket az eszközöket Izrael ellen, ha tényleg nagyon komolyan vissza akarnak vágni a megölt tábornokok haláláért, nem megrettenve akár egy általános válaszcsapástól sem Izrael és az Egyesült Államok részéről.
3. Fattah-1-es
Irán az első olyan ország a Közel-Keleten, amely hiperszonikus rakétát állított hadrendbe, a Fattah-1-es rendszeresítése tavaly történt meg az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestnél. Teherán szerint a rakéta lényegében lelőhetetlen, hiszen nem csupán hiperszonikus sebességgel repül, de képes irányváltoztatásra is. Széljegyzeten érdemes megjegyezni: az orosz-ukrán háború bebizonyította, hogy bár valóban jóval nehezebb az ilyen fegyvereket lelőni, a modern, nyugati légvédelmi rakétarendszerek el tudják őket fogni.
A Fattah-1-es 1400 kilométeres lőtávolsággal rendelkezik, maximum 450 kilogrammos robbanófejet hordoz, így a közepes hatótávolságú, rombolóerejű rakétákhoz sorolják. Irán valószínűleg csak akkor fogja ezt a fegyvert használni, ha demonstrálni akarja a következő generációs csapásmérő eszköz képességeit, megüzenve a világnak azt, hogy milyen jól is állnak a rakétatechnológia terén. Az ilyen kísérletnek persze csalódás és arcvesztés lehet a vége, ha egy izraeli légvédelmi rakétarendszer mégiscsak lelövi a "lelőhetetlen" Fattah-1-est.
Mi a helyzet a légierővel?
Logikus lépés lenne egy rakétákkal, drónokkal indított csapást megtámogatni a légierő vadászbombázóival, bombázóival is, Irán azonban hagyományos légi képességek terén igencsak gyengén áll. Az iráni légierő gerincét még az iszlám forradalom előtt beszerzett amerikai technikai eszközök alkotják; ezek a régi F-4, F-5 és F-14 típusú vadászgépek és vadászbombázók, bár a maguk idejében kiváló repülőgépek voltak, 2024-ben már játszi könnyedséggel intézné el őket az izraeli légvédelem, légierő.
Irán nemrég rendelt Oroszországtól 24 darab modern és ütőképes Szu-35-ös vadászgépet is, ezek egyelőre még nem érkeztek meg a perzsa országba. Így tehát nem várható, hogy az iráni légierő érdemi szerepet játszik majd egy Izrael elleni offenzíva során, arra viszont jó esély van, hogy felszállnak majd, ha Izrael válaszcsapása ellen kell védekezni. Azt azonban nem igazán várhatjuk, hogy a „legendás” Tomcatek érdemben labdába tudnak majd rúgni Izrael szupermodern F-35-ös lopakodó vadászbombázóival szemben.
Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images
