Irakli Garibashvili, a Grúz Álom párt elnöke és az ország volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Grúzia nem áll készen arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, annak ellenére, hogy előző év decemberében megkapta a tagjelölti státuszt. Garibashvili szerint bár a csatlakozás a következő lépés lenne, jelenleg még számos akadály áll e cél elérésének útjában.
A politikus védelmébe vette azt a törvényjavaslatot, amely jelentős nemzetközi aggodalmat váltott ki. Ez a javaslat külföldi befolyás ügynökeiként határozná meg azokat a civil szervezeteket és médiumokat, amelyek finanszírozásuk jelentős részét külföldről kapják. A kritikák szerint ez a lépés távolítaná el Grúziát a nyugati értékekkel való összhangtól és korlátozná az ellenzéki hangokat hasonlóan az oroszországi gyakorlathoz.
Garibashvili hozzátette, hogy ha Grúzia hirtelen EU-tag lenne, akkor ezeket a vitatott törvényeket könnyen felül lehetne vizsgálni vagy módosítani. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy jelenleg nincs egyetértés az EU-n belül arról, hogy bővíteni kellene-e a blokkot, ami további időt és egyeztetéseket igényel.
Az Európai Unió és Washington ellenezte a grúz kormány javaslatait. Az EU hangsúlyozta, hogy ezek a lépések ellentétesek az európai értékekkel és felszólította Grúziát, hogy vonja vissza őket. Az Egyesült Államok pedig úgy vélekedett, hogy ezek a jogszabályok támadást jelentenek a civil társadalom ellen.
Az Európai Bizottság által meghatározott feltételek között szerepel a politikai polarizáció kezelése és az emberi jogok védelmének erősítése is. Josep Borrell, az EU vezető diplomatája szerint a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadása és más kormányzati intézkedések negatívan befolyásolnák Grúzia uniós integrációjának folyamatát.
A Nemzeti Demokrata Intézet által végrehajtott közvélemény-kutatás eredményei alapján Grúzia lakosságának nagy többsége - 79 százalék - támogatja az ország uniós csatlakozását.
Címlapkép forrása: Getty Images