Háborús lázban ég a világ: soha nem ment még el ennyi pénz fegyverekre
A szervezet új jelentése szerint 2023-ban 6,8 százalékkal, azaz 2,44 billió dollárra duzzadt az országok katonai költekezése a 2022-es évhez képest, amikor a világ 2,24 billió dollárt költött fegyverekre.
Egy év alatt ez volt a legnagyobb mértékű emelkedés 2009 óta.
A világ tíz legnagyobb katonai költekezője mind jelentősen fokozta kiadásait tavaly, és az Ukrajna és Oroszország közötti háború is erősen hozzájárult a számok emelkedéséhez.
Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója a dpa német hírügynökségnek elmondta: a katonai kiadások növekvő tendenciája azt sugallja, hogy a világ országai egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, és talán kezdik előnyben részesíteni a keményebb biztonsági eszközöket a diplomáciai megoldásokhoz képest.
Változatlanul az Egyesült Államok költötte a legtöbbet fegyverekre: 916 milliárd dolláros költekezésével a globális katonai kiadások több mint harmadát - 37 százalékát - tette ki tavaly. Második helyen Kína állt, az amerikai kiadások kevesebb mint harmadával, 296 milliárd dollárral. Ez a globális fegyverkiadások 12 százalékának felel meg, és a 2022-es évhez képest 6 százalékos emelkedést mutat.
Harmadik helyen tavaly is Oroszország állt, őt követte India, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, majd Németország. Oroszországban a katonai költekezés 24 százalékkal nőtt tavaly 2022-höz képest, és elérte a 109 milliárd dollárt.
Tavaly globálisan a világ GDP-jének 2,3 százalékát fordították katonai kiadásokra. Az első tíz helyen álló országok közül legnagyobb mértékben Ukrajnában emelkedett a katonai költségvetés: 51 százalékkal nőtt 64,8 milliárd dollárra, és az állami költségvetés 58 százalékát tette ki. A SIPRI számításai szerint Ukrajnának a fegyverkezésre fordított kiadása a nyugati országoktól kapott katonai segélyekkel együtt az orosz katonai költségvetés nagyjából 91 százalékának felelt meg.
Címlapkép forrása: Getty Images