A dokumentum azzal a minden eddigi becslést felülmúló számmal indul, amely szembe megy a nyilvánosságra hozott kínai katonai költségvetéssel:
egy olyan amerikai hírszerzési információt említ, amely szerint a keleti nagyhatalom valódi védelmi költségvetése nagyjából 700 milliárd dolláros volt 2022-ben.
Ez a szám a háromszorosa annak, amelyet korábban a pekingi vezetés közölt (229 milliárd dollár), vagy amelyet a világszerte elismert Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) közölt jelentésében (292 milliárd dollár).
Az Egyesült Államok számára ez egy minden szempontból sorsfordító szám lenne, eddig ugyanis arra építették a Fehér Ház Kínával kapcsolatos stratégiáját, hogy az amerikai haderő méretében és fejlettségében többszörösen felülmúlja riválisát. Az elemzés a következő dolgokkal magyarázza, hogy a vélt költségvetés mennyivel alacsonyabb lehet a valós értékeknél:
- A vásárlóerő értékének kiigazítása emeli a kínai költségvetést. Ez a jüan-dollár közötti piaci árfolyamváltásból fakad. Támaszkodik továbbá arra is, hogy a keleti nagyhatalom devizájának valós vásárlóértékét valószínűleg alábecsülik, amely különösen igaz a katonai költések esetében, amely a megállapított értékek kétszerese is lehet. Már csak ezekkel a kiigazításokkal a névlegesen 229 milliárd dolláros érték rögtön 549 milliárdra emelkedik.
- A hivatalos büdzséből szándékosan kihagyott tételek figyelembevétele. Kína számos olyan fejlesztést hajt végre, amelyek kettős felhasználású eszközöket eredményeznek, tehát a kereskedelmi forgalomban is elérhető, de a haderő is képes bevetni ezeket. Ezzel a lépéssel elmosódnak a piac és a kormányzati szektor közötti választóvonalak. Az írás ezen felül megemlíti a félkatonai szervezeteket is, amelyek hiányoznak Kína katonai költségvetési tételeinek listájáról, ennek ellenére nyilvánvaló az együttműködésük a Népi Felszabadító Hadsereggel (PLA), ráadásul a méretük és felszereltségük is növekszik. Ilyenek például a kínai Népi Fegyveres Rendőrség (PAP) és a Kínai Parti Őrség (CCG) is, de az űrkutatás területén is gyakori az átfedés a katonai és a polgári célú eszközök terén.
- Kutatási és fejlesztési összegek hiánya. Ezekről szinte semmiféle információkat nem oszt meg Peking, viszont a becslések szerint ez összesen majdnem 46 milliárddal járulhat hozzá a PLA költségeihez.
Összességében a kiigazított becslés a kínai költségvetésre vonatkozóan összesen 710,6 milliárd dolláros értéket ér el, amely már csak alig marad el az Egyesült Államok számaitól, amely 742 milliárd dollár volt 2022-ben.
Kína már régóta csak egy összeget mond be abból, hogy pontosan mennyi pénzt fog a következő évben a haderejére fordítani, viszont azt nem részletezi, hogy ennek pontosan milyen lesz a felhasználása. Korábban annyi volt még jellemző, hogy egy nagy hármas felbontást azért küldtek az ENSZ-nek: felszerelésre, kiképzésre és karbantartásra, valamint személyzetre fordított tételek. A világ két legnagyobb katonai költségvetése érdekes kettősséget mutat, ameddig az Egyesült Államokban az egyik legátláthatóbbak védelmi kiadások, míg Kínában az egyik legkevésbé követhetőek az adatok. Azt az elemzőházak is elismerik, hogy a kínai számok esetében a pontos nagyság megállapításához többnyire csak becslésekre támaszkodhatnak, ezért eltérő számításokat dolgoztak ki.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány döntő többségében becslésekre és a megszokott számok kiigazítására támaszkodik, ezért érdemes óvatosan kezelni a leírtakat.
Ennek ellenére is aggodalmakra adhatnak okot Washingtonban a leírtak, hiszen számos olyan tételt sorolt fel, amelyeket többnyire nem vesznek bele a kínai katonai költségvetésbe. A számok pedig ezek nélkül is azt mutatják, hogy Kína elkezdett felzárkózni az Egyesült Államokhoz védelmi kiadások terén.
Címlapkép forrása: Costfoto/NurPhoto via Getty Images
