A kínai államfő európai körútja – a kommunikáció szintjén legalábbis – a szimbolikus dátumok körül forog. 60 éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat Franciaország és Kína, 75 éves a magyar-kínai kontaktus és
25 éve bombázták le a nyugati szövetségesek a szerb fővárosban a keleti nagyhatalom képviseletét.
A támadásban három újságíró életét vesztette, az eset pedig hatalmas felháborodást keltett Kínában. Az Egyesült Államok tévedésnek nevezte a csapást és a hibás térképekre hivatkozva hárította a vádakat.
Hszi Csin-ping hivatalos, sajtónyilvános útjában végül nem szerepelt a helyszín meglátogatása. Ez nem jelenti azt, hogy a kínai államfő valóban ki is hagyta volna a megemlékezést, viszont a szimbolikus épülettel kapcsolatos kommunikáció letekerése egy gesztust jelezhet. Peking és Washington kapcsolata az elmúlt években jelentősen megromlott, számos területen távolodtak a nagyhatalmak álláspontjai egymástól. A tavaly novemberi elnöki találkozót követően némileg enyhülni látszik a fagyos viszony, akkor Hszi Csin-ping és Joe Biden amerikai elnök a kaliforniai San Franciscóban folytattak tárgyalásokat. A NATO téves bombázásának nyílt felemlegetése a lassan javuló tendenciát akaszthatta volna meg, ezért vélhetően a kínai államfő eltekintett ettől.
Az előzetes kommunikáció pedig nem erről árulkodott. Hszi tollából május 7-én megjelent egy esszé az egyik vezető szerbiai lapban, a Politikában, amelyben fogadkozott, hogy „soha nem felejti” a nagykövetség elleni támadást.
A kínai elnök látogatásának elmaradása azért is érdekes fejlemény, mivel 2016-ban már járt a balkáni országban, és akkor meglátogatta az egykori kínai külképviseleti épületet.
Úgy tűnik, hogy most a geopolitikai érdekek felülírták az eredeti elképzelést, ezért inkább a program lemondása mellett döntött, vagy legalábbis annak a nyilvános része maradt ki.
A címlapkép Hszi Csin-ping 2016-os szerbiai látogatása alkalmán készült. Címlapkép forrása: Pool/Anadolu Agency/Getty Images
