Kettészakadt az EU vezető hatalma a választásokon – Soha nem látott válságban a német kormány, a szélsőjobb ünnepel
Globál

Kettészakadt az EU vezető hatalma a választásokon – Soha nem látott válságban a német kormány, a szélsőjobb ünnepel

Hatalmas vereséget szenvedett a vasárnapi európai parlamenti választásokon Olaf Scholz német kancellár hármas koalíciója. Bár – szemben Franciaországgal – a kormány bukásával és előrehozott választásokkal (jelen pillanatban) nem kell számolni, vesszőfutás lehet a koalíció számára a következő Bundestag-választásokig hátralévő bő egy év. A fő ellenzéki erő, a CDU/CSU eredménye kimagaslik a mezőnyből, de most mégsem róla, hanem a második helyre befutott szélsőjobboldali AfD-ről szólnak a szalagcímek, kisebb részben pedig egy új radikális baloldali, de az AfD-hez hasonlóan Ukrajna támogatásával szemben kritikus pártról, a BSW-ről. A mostani választás mindennél jobban feltárta, hogy 35 évvel a berlini fal leomlása után mekkora szakadék húzódik az egykori Nyugat- és Kelet-Németország között: a volt NDK területén szinte mindenhol az AfD végzett az élen, a BSW harmadik helyre futott be, míg a kormánykoalíció pártjai lényegében láthatatlanokká váltak.

Óriási pofon Olaf Scholz koalíciójának

Jelentős vereséget szenvedett a kormányzó hármas koalíció Németországban a június 9-i európai parlamenti választásokon. A csaknem 65 százalékos részvétel mellett megtartott voksoláson a kancellárt adó Németország Szocialista Pártja (SPD) a szavazatok mindössze 13,9 százalékát szerezte meg. Nagyobbik koalíciós partnere, a Zöldek 11,9 százalékot ért el, míg kisebbik partnere, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) 5,2 százalékot. Így a pártok színei alapján „közlekedésilámpa-koalíciónak” (Ampelkoalition) nevezett

koalíció pártjai együttesen szereztek 31 százalékot, tehát még a választók egyharmadának bizalmát sem tudhatják magukénak.

A vasárnapi eredményeknek három párt örülhetett. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége 30 százalékot szerzett, vagyis egyedül 1 százalékpontra megközelítette a három koalíciós párt együttes szavazatarányát.

Második helyre futott be 15,9 százalékkal az Alternatíva Németországnak (AfD), amely 2013 óta tartó története legjobb országos százalékos eredményét, egyben legjobb helyezését érte el. Egy dolog miatt szomorkodhatnak csak: év elején még 23 százalékra is mérték a pártot, és bár több botrány is tépázta őket azóta, a második hellyel ezeket most sikerült zárójelbe tenniük, és egyértelmű sikerként eladniuk az eredményt. Főleg úgy, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaság területén lévő mind a hat tartományban első helyen végeztek.

Szintén az egykori Kelet-Németországban sikeredett igen erősre a csak idén januárban alapított Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) bemutatkozása: a volt NDK területén harmadik erővé vált az AfD és a CDU után, országosan pedig 6,2 százalékkal robbant be. Ilyen eredményt már régóta nem tudott elérni az a párt, a Baloldal (Die Linke), amelynek maga a pártalapító, Sahra Wagenknecht egykor frakcióvezetője volt. A Baloldal mindössze 2,7 százalékot szerzett, amivel jó úton van a teljes eljelentéktelenedés felé – szavazóit várhatóan felszívja magába a BSW.

Német pártok EP

Scholz, az ország nélküli király?

A kormánykoalícióra nézve tragikus eredmények láttán Markus Söder, a CSU elnöke, egyben bajor miniszterelnök lemondásra szólította fel Olaf Scholz kancellárt és kormányát.

Olaf Scholz Olaf király ország nélkül. Már nincs legitimációja, a lakosság nem bízik benne. Ezért a logikus következtetés: új választás, bizalmi szavazás, a végén pedig lemondás

mondta Söder.

Nem ment ennyire messze a nagyobbik uniópárt, a CDU elnöke, Friedrich Merz, a lemondást követelők sorába azonban az AfD is beállt. A koalíció pártjai ugyanakkor összezártak Scholz mögött, és világossá tették: nem támogatják a kormány lemondását és az előrehozott választások megtartását. Vélhetően úgy gondolják, innen már csak felfelé vezet út.

Láthatatlan fal épül Németországon belül?

Idén lesz a berlini fal leomlásának 35. évfordulója, hivatalosan 1990. október 3-án egyesült újra a második világháború után kettészakított Németország, de a mostani választási eredmények azt mutatják, mintha

újabb, láthatatlan fal épülne fel az egykori NSZK és NDK között.

A volt Kelet-Németország területén található öt tartomány (német szóhasználatban „új tartományok”) mindegyikében az AfD végzett az első helyen, a CDU jó néhány százalékponttal követi, harmadik helyre a BSW ért be, miközben a kormánykoalíció pártjai lényegében láthatatlanná váltak. Érdemes összevetni az egykori NDK területének eredményeit a nyugatnémet területek eredményeivel:

Német pártok keletnémet EP
Német pártok EP nyugat

A következő térképen az látszik, hogy az egyes választókerületekben (illetve a kisebb térképen a tartományokban) melyik párt végzett az első helyen:

2024_European_Parliament_election_in_Germany_-_Results
Választókerületi (és a kisebb térképen tartományi) eredmények Németországban a 2024-es EP-választásokon. A színek az első helyezett pártokat jelölik. Fekete: CDU/CSU, kék: AfD, piros: SPD, zöld. Zöldek. Forrás: Wikimedia Commons

Ezt a térképet összevetve az egykori megosztott Németország térképével jól látszik, hogy a határ, ahol a CDU/CSU, illetve ahol az AfD végzett az első helyen, pontosan ott húzódik, ahol az egykori Nyugat-, illetve Kelet-Németország határa.

Nyugat-Németország (NSZK), Kelet-Németország (NDK) és Nyugat-Berlin a megosztottság idején. Forrás: Wikimedia Commons

A volt NDK-ban az egykor szintén megosztott Berlin kis zöld szigetet képez, bár ha közelebbről megnézzük a főváros eredményeit, az egykor a szocialista Kelet-Berlinhez tartozó Lichtenberg, Marzahn-Hellersdorf és Treptow-Köpenick kerületekben az AfD végzett az első helyen, ráadásul az előbbi kettőben a Sahra Wagenknecht Szövetsége futott be a második helyre.

Ha a 2024 EP-választás választókerületi eredményeit a 2019-essel vetjük össze, látható, hogy bár a legkeletibb végeken már akkor is előretört az AfD, nyugat (és észak) felé haladva jobbára a CDU szerezte meg az első helyet. Mára a CDU szinte mindenhol a második, sőt egyes helyeken a BSW után a harmadik helyre szorult vissza a volt NDK területén.

2019_European_election_in_Germany_-_Results
Választókerületi (és a kisebb térképen tartományi) eredmények Németországban a 2019-es EP-választásokon. A színek az első helyezett pártokat jelölik. Fekete: CDU/CSU, kék: AfD, piros: SPD, zöld. Zöldek. Forrás: Wikimedia Commons

A választási eredmények várhatóan erősíteni fogják az „Ossik” és a „Wessik” közötti szakadékot – így nevezték tréfásan a kelet-, illetve nyugatnémeteket a megosztottság idején. Ennek jelei már most mutatkoznak: Bodo Ramelow, a keleti Türingia tartomány radikális baloldali miniszterelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi médiában egyre jobban terjedőben van a keletnémetek nyugatnémetek általi hibáztatása az AfD előretöréséért.

A közösségi médiában az európai választások után olyan mondatokat olvasok, mint hogy „hol marad a keletnémetek hálája?”. Ezek azok a kérdések, amikre most végképp nincs szükségünk

– jegyezte meg Ramelow.

A gazdag nyugati Észak-Rajna–Vesztfália tartomány CDU-párti miniszterelnöke, Hendrik Wüst szerint egy „egyesülési szerződés 2.0”-ra lenne szükség kelet és nyugat között, amely a formális egység mellett az embereket is jobban közelíti egymáshoz, például diákcsereprogramokkal a keleti és nyugati fiatalok között.

Vannak, akik jobban kiismerik magukat Mallorcán, mint Szászországban vagy Türingiában

– mondta a gazdagabb nyugatiakra utalva a tartományi vezető.

A volt NDK területének gazdasági lemaradása mind a mai napig szembetűnő, a lakosság körében sokkal kisebb a demokráciába, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom, sokkal gyengébb a politikai, társadalmi ügyekben való állampolgári szerepvállalás, sokkal kevesebben párttagok, mint nyugaton.

A két Németország létrejöttétől a berlini fal leomlásáig éppen 40 év telt el. 35 évvel a berlini fal leomlása után a két országrész közötti különbségek nagyobbnak tűnnek, mint valaha.

Címlapkép: Ünneplés az AfD választási eredményváróján 2024. június 9-én. Forrás: Jörg Carstensen/picture alliance via Getty Images

Holdblog

A nagyok raliznak, a többiek túlélnek

Az Egyesült Államok a részvénypiac királya, az eddigi kihívó, Kína egyre jobban távolodik az előzés lehetőségétől. A világ legnépesebb országa, India viszont nagyon komoly vállalatokat..

KonyhaKontrolling

Befektetési hírek: új MÁP+, LY

Így nyár elején sokfelé kell szaladnunk, ezért most csak két rövid hírről szeretnék beszámolni. Mivel alapvetően nem vagyok híroldal, ezért nem szoktam ezekkel foglalkozni, de az új MÁP+-r

Kiszámoló

Uniós országok adósbesorolása

A hitelminősítők félévente elmondják a véleményüket egy-egy országról, ezzel segítve a befektetőket, hogy kinek milyen kamat mellett, milyen kockázati felárral adjanak kölcsön. A három na

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagyon gyorsan terjed egy régi-új fertőzés Magyarországon - Ezt kell tenni, hogy megelőzzük a halálos bajt!

Könyvelő

Könyvelő
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
GettyImages-1310108875