Ki miért harcol valójában Ukrajnában? - Fontos ezt tisztázni a tűzszüneti és béketárgyalási javaslatok árnyékában
Globál

Ki miért harcol valójában Ukrajnában? - Fontos ezt tisztázni a tűzszüneti és béketárgyalási javaslatok árnyékában

Jolsvai Zoltán, energiapiaci szakértő
Már nem csupán újságcikkek és politikai nyilatkozatok, de bírósági ítéletek sora is bizonyítja, hogy az az út, amelyiken Oroszország elindult 2014-től kezdve, nem csak a nemzetközi politikai és diplomáciai mértékrendszerben zsákutca - nincs állam, amely ne nevezné nevén az agressziót - de a társadalom és az egyén fejlődése szempontjából se jó. Pedig a nemzetközi diplomáciában kötött megállapodások és elbukott perek alkalmazott jogrendszerét, a szerződéses játékszabályokat Oroszország szabad akaratából fogadta el önmagára is érvényesnek. De hogyan is jutottak idáig, és mi a harcoló felek mélyebb, történelmi múltban gyökerező motivációja? Milyen örökség, történelmi tapasztalatok mozgathatják a feleket, amikor tűzszünetről és béketárgyalások megkezdéséről keringenek javaslatok? Ezt járja körbe alapos történelmi összefoglalójában az Oroszországban is több iskolát elvégző, és az ukrán energiapiacokon is jártas, a régiós energiaszállításokról a Portfolio-n is publikáló Jolsvai Zoltán energiapiaci szakértő.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Történeti áttekintés

Közkeletű állítás hogy az ukránok és az oroszok által bejárt történelmi út egyforma, a kérdés csupán annyi, melyik nemzet vezette a másikat (és több más szláv népet) a feltételezett viking indulástól a XXI. századig tartó úton. 

Az általában nem kérdés, hogy a mai Baltikumtól az akkori Konstantinápolyig terjedő, akkoriban viszonylag gyéren lakott síkságokon építkező Kievi Rusz volt a kiinduló szláv államalakulat a keleti térségben (létezett már a Morvai Fejedelemség és a Bolgárország is, de máshol). Azonban ez a sokáig sikeres, fontos észak-déli kereskedelmi utat is magába foglaló politikai-gazdasági rendszer a belső konfliktusok és a túlerő miatt később nem tudott ellenállni a mongol támadásoknak és a Kievi Rusz széthullott. Utódaiként néhány évszázad alatt létrejött:

  • a Moszkvai Nagyfejedelemség, mint a későbbi Orosz Birodalom alapja, továbbá
  • a kozák-ukrán identitást nyelvében és szokásaiban leginkább tovább vivő "Zaporozsjei Had", vagy ismertebb nevén a Hetmanátus. Ez egy sajátos (ma talán úgy mondanánk: szociál-utópisztikus) alakulat, szökött jobbágyok családjaiból épülő földműves-katona formáció. A függetlenségét kényszerűen, fokozatosan feladva integrálódott az előbbivel, hogy mentse magát a nyugatos lengyel, balti és osztrák-magyar monarchiabeli hódításoktól, és 
  • az ezen hódításoknak ellenállni nem tudó nyugati részekből (kb.: Bukovina, Galícia, Kárpátalja).

A következőkben három +1 táblázatban igyekszünk megmutatni időrendben azt, hogy a politikai-befolyási változásokat követve körülbelül hogyan zajlott nagyságrendileg a magyar Honfoglalástól máig vezető időszak a keleti sztyeppéken:

elso tablazat cikk jo1

Az egyes területek sorsának alakulását - a hol hangsúlyosan, hol kevésbé, de folyamatosan jelenlévő belső nemzetiségi egyesülési törekvések ellenére - a mai országrészek elkülönülésének fokozódása határozta meg a XVII.-XIX. században:

masodik tablazat cikkbe2

Az jól látszik a fentiekből, hogy az egyes alakulatokat évszázadokig érték nagyon eltérő hatások az egyes befolyási övezetekben. Ennek eredménye években mérhető várható élettartam-különbségekhez, eltérő társadalmi orientációhoz vezetett a régiókban.

Az első, majd második világégés romjain azonban a Szovjetunió válogatás nélkül kovácsolta ezeket frigybe, az Orosz Birodalom mintájára, de saját, új ideológia mentén. Így nézett ki az területek fejlődése a XX. század első felében:

harmadik tablazat cikkbe3

Az első világháborút megelőző európai államhatárok így néztek ki:

Forrás: Wikipédia

A második világháborút közvetlenül megelőző és lezáró határok pedig itt húzódtak:

Forrás: Vividmaps.com. Megjegyzés: a fekete vonal jelöli az 1938-as határokat, a zöld vonal a háborút lezáró új határokat. A világosabb piros az annektált / újonnan csatlakozott Szövetségi Köztársaság-részeket.

A Szovjetuniónak a kiterjedt földrajzi területeken túl asszimilálnia kellett az ott élő népeket is. Azonban ezek korábban szétváló életútja, eltérő társadalmi / gazdasági fejlődése, mindig is feszegette a rendszert. Sok korábbi szembenállás határozza meg a mostani konfliktus alapjait, és levonandó következtetéseket kínál a lehetséges megoldások működőképességének tekintetében.

Oroszország történelmében a nagyon korlátozott számú progresszív nemesség és polgárság még a magyar Kiegyezéspártiakhoz képest is kevésbé aktívan mert vagy tudott részt venni a társadalom formálásában. A szakálluk levágását is eltűrő bojárok pontosan tudták: az abszolút hatalom, és így személyes létük forrása a Hegemón, az ő kezei pedig az Imperátort fanatikus hittel és az egyetlen igazán biztos exisztencia tudatában szolgáló erőszakszervezeteket alkotó muzsikok. Ők készek az Imperátor védelmében a mindenkori zavarkeltőt habozás nélkül Hodorkovszkij, Berezovszkij sorsára juttatni. Változást csak ezeknek a tömegeknek az át-fanatizálása hozott/hozhat, amihez anno a következők kellettek: 

  • ⁠ ⁠az első világháborúban tömegesen látták meg, hogy a király meztelen (a nobilitásból jövő tisztek és az állami hadtáp minősége)
  • ⁠ ⁠szokásos (a megfelelő társadalmi lobotómiát is biztosító) környezetükből kiragadva, elérhetővé és befogadókká váltak “ordas” eszmék iránt (a szabadság, egyenlőség, testvériség variációi)
  • ⁠ ⁠megjelentek ezen bomlasztó eszmék szervezett terjesztői (bolsevikok, német és más Szolgálatok)

A második világháború nem vezetett hasonló mértékű megrázkódtatásokhoz, de ennek oka valószínűleg a még totalitáriusabb rendszer volt. Más népek mellett, minden korábbi országrészben lakó ukránok milliói kerültek fizikai megsemmisítésre már a két világháború között / alatt és az ötvenek évek közepéig tartó fegyveres felkelések leverése során, amíg a hatvanas évek átmeneti gazdasági eredményei mentén be nem következett egyfajta szovjet New Deal jellegű konszolidáció. A belső békének aztán a külső hidegháború elvesztése és a Szovjetunió felbomlása vetett véget.

A Szovjetunió felbomlását számos megállapodás rögzítette, a kiinduló dokumentum a Belovezsi Megállapodás volt (1991. december 8.), amely kimondta a Szovjetunió megszűnését és a Független Államok Közösségének (FÁK) létrehozását. A Belovezsi Megállapodást 1991. december 8-án írták alá az akkor még létező Szovjetunió három eredeti alapító tagköztársaságának vezetői: Borisz Jelcin (Oroszország), Leonyid Kravchuk (Ukrajna) és Sztanyiszlav Suskevics (Fehéroroszország).

A megállapodás aláírásának jogalapja vitatott, ugyanakkor a szovjet alkotmány általában lehetőséget adott a tagköztársaságok kilépésére, és az 1991-es népszavazásokon az állampolgárok többsége támogatta a függetlenséget. A szovjet alkotmány szerint azonban a kilépéshez az összes tagköztársaság jóváhagyása kellett volna. Az aláírók úgy döntöttek, saját tagköztársaságaik népakaratának kinyilvánítása és az elmélyülő gazdasági válság erős legitimációt adnak az aláíróknak.

Georgia (Grúzia) volt az egyetlen korábbi köztársaság, amely nem vett részt az aláírásban, míg Litvánia, Lettország és Észtország azért nem írták alá a megállapodást, mert álláspontjaik szerint a balti államokat 1940-ben illegálisan léptették be a Szovjetunióba. 1993. január 22-én elfogadták a Nemzetközösség Chartáját. Nem írta alá Türkmenisztán és Ukrajna, amelyek ezért de jure nem tagországoknak, hanem a FÁK társultaknak minősültek. Moldova, Ukrajna és Türkmenisztán nem ratifikálta azonnal a szervezet alapokmányát. Moldova csak 1994-ben, Türkmenisztán pedig 2000-ben tette meg, Ukrajna később sem.

A volt szovjet tagköztársaságok függetlenségének nemzetközi elismerése fokozatosan történt meg, és a nemzetközi közösség is elismerte az új államokat. Az EBESZ 1992. január 30-án ismerte el a 12 tagállamot, míg az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1992. március 2-án fogadta el őket az ENSZ tagjai sorába.

Némi hazai vonatkozás: az 1994-es budapesti memorandum, amelyben Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna számára nukleáris arzenáljának feladásáért cserébe, szintén fontos dokumentum volt az új határok garantálásában, de kifejezetten csak nukleáris támadás esetére szóló garanciákat nyújt.

A főbb motivációkról

Oroszország, mint az Orosz Birodalom "örököse", a pán-szláv eszmét leginkább megtestesítő állapotot szeretné helyreállítani, ezért kezdte harcát a gorbacsovi-jelcini turbulens átmenetben 10-15 éve polgárosod(gat)ó, nyugatosodó Oroszország eredményeinek zárójelbe tételével. Ezért használja szívesen a második világháború és a poszt-sztálini idők számos attribútumát és jelképét – elegyítve a cári idők címerével és minden hatalom forrásával, a Kreml-el.

És ezért nyúl vissza az egyszerre a 18. századtól elvesztett gyökereit kereső és egyúttal jövőjét is megalapozni igyekvő mai Ukrajna - időnként valóban szerencsétlenül, kavarogva a korok és definíciók között - részben a kozák idők letűnt, és részben a 20. század még sokszor zavaros örökségéhez. Ezen időszakok meghatározó társadalmi élménye mind a függetlenség feladása, úgy a nemzetiségi ellenállás a függetlenség jegyében.

Immár nem csupán újságcikkek és politikai nyilatkozatok, de bírósági ítéletek sora is bizonyítja, hogy az az út, amelyiken Oroszország elindult, nem csak a nemzetközi politikai és diplomáciai mértékrendszerben zsákutca - nincs állam, aki ne nevezné nevén az agressziót -, de a társadalom és az egyén fejlődése szempontjából se jó. Pedig az elbukott perek alkalmazott jogrendszerét, a szerződéses játékszabályokat Oroszország szabad akaratából fogadta el önmagára is érvényesnek. A háború 2014-es kirobbantásával, majd 2022-es eszkalációjával Oroszország nem csak szörnyű emberi szenvedéseknek teszi ki saját és az ismét megtámadott ukrán lakosságot, de külföldön is lerombolta a hatvanas évektől felépített megbízható politikai és üzleti partner image-ét is, ennek súlyát eltúlozni nem lehet. A korábbi, eltérő sebességű, de nagyjából párhuzamos fejlődés irányai teljesen szétválnak, 1142 évvel a Kievi Rusz alapítása után a legnagyobb szláv állam szembe megy az autópályán. Vagy mindenki más téved...

Címlapkép forrása: 2023 Global Images Ukraine via Getty Images

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
egészség-gyógyszer-tudomány-öregedés