Meglepő eredményt hozott a NASA Gulfstream III kutató repülőgépének egyik küldetése idén áprilisban. Chad Greene, az Egyesült Államok Űrügynökségének (NASA) tudósa egy csapat mérnökkel együtt indult útnak a NASA sarkkörön túl található Pituffik Űrbázisáról, hogy a klímaváltozás miatt egyre nagyobb veszélyben lévő grönlandi jégtakaró vastagságát térképezzék fel a repülőgép által szállított radarok segítségével. A szakemberek a jég belső szerkezetéről érkező adatokat látva ledöbbentek az eredményeken, Green elmondása alapján először azt sem tudták mi az, amire rábukkantak.
A végeláthatatlan, jéggel borított sziget felett az ablakon kinézve a kutatók semmi különöset nem láttak, a műszereknek azonban
sikerült egy rég bezárt, mélyen a jég alatt fekvő katonai bázist azonosítaniuk, amely egyáltalán nem szerepelt a tudósok tervei között.
A "jég alatti város"
Az építmény helye ugyan ismert már egy ideje, de a hidegháború titokzatos nagyhatalmi játéktereként bőven vannak még kérdőjelek a létesítménnyel kapcsolatban.
A "jég alatti város" néven is emlegetett Camp Century katonai kutatóbázis építését 1959-ben kezdte meg az Egyesült Államok hadserege a grönlandi jég felszínéhez közel. A rövid életű, 1967-ben elhagyatottá váló bázis fölött később felgyülemlő hó és jég miatt a létesítmény a NASA szerint ma legalább 30 méter mélyen fekszik a jégtakaró alatt.
Felmerülhet ugyan a kérdés, hogy egy egyébként is meglehetősen rejtett helyen, a Grönland egyik sarkkörön túli, partmenti területén fekvő bázist miért éppen a jég alá kezdtek el építeni? Az 1996-ban napvilágot látott titkosított aktákból kiderült, hogy a Camp Century valójában nem egy egyszerű kiképző és kutatólétesítmény volt:
a bázis "fedősztoriként", és kísérletező helyként szolgált a szupertitkos jégféreg projekt ("project iceworm") számára,
amellyel Washington valójában a rivális nagyhatalommal, a Szovjetunióval szembeni nukleáris versenyben szeretett volna helyzetbe kerülni.
A Project Iceworm keretében az Egyesült Államok hadereje a hidegháború idején a grönlandi jégtakaró alatti rakétasilókba szeretett volna nukleáris töltetekkel felszerelt rakétákat telepíteni, amelyek segítségével egy atomháború esetén megtorló csapást indíthattak volna a Szovjetunió ellen. Azonban, ahogy arra a Washington Post is utal cikkében, Dánia korábban hivatalosan is elzárkózott attól, hogy területén atomfegyvereket tároljanak így Washington kénytelen volt kezdetben ártalmatlan kutatóbázisnak látszó létesítményekkel kísérletezni.
Valójában azonban - ahogy az később kiderült - a Camp Century egy jelentős katonai bázisnak számított. A jég alatt több laboratórium, földalatti vasúti pálya, valamint egy PM-2A-típusú, hordozható nukleáris reaktor is helyet kapott. Ha a Jégféreg projekt teljes egészében megvalósult volna a hatalmas komplexumot 11 ezer fős személyzettel, valamint több mint 2000 rakétakilövőállással látták volna el, amelyekről közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat indíthattak volna.
Végül a Camp Centuryt 1967-ben elhagyták az amerikai katonák, miután a jég instabilitása miatt alkalmatlanná vált a használatra. A jég változékonysága miatt a bázis bezárásával együtt a Jégféreg projektet is leállították.
A környezetre is veszélyes lehet a elhagyatott szellembázis
Visszatérve a NASA idei felfedezéseihez: a kutatók radarjai a régóta elhagyatottan álló bázis termeinek feltérképezését is segíthetik. Green szerint az idén is alkalmazott fejlett radartechnikával eddig soha nem látható aspektusait figyelhetik meg jég alatti létesítménynek, amelyet a jövőben a kutatók összevethetnek a bázisról készült eddigi térképekkel. Az eredmények pontos kiértékelése még várat magára, de a jövőben a technika valószínűleg új lendületet adhat a bázis kutatásának.
Az új termek és felszín alatti járatok felfedezésén túl azonban egy másik fontos aspektusa is van a NASA vizsgálatainak. A Camp Century környékén található jégtakaró vastagságának pontos mérésével a szakemberek nyomon követik, hogy a grönlandi jég gyorsabb ütemű olvadásával mikor kerülhet felszínre a bázis. Mivel a támaszponton jelentős mennyiségű veszélyes anyag található, az olvadás következtében hatalmas környezeti katasztrófát is okozhat. A NASA korábbi becslései szerint a létesítmény területén
- 200 ezer liter dízel üzemanyag,
- 24 millió liter szennyvíz,
- és ismeretlen mennyiségű, alacsony radioaktivitású nukleáris hulladék is pihen.
A NASA szerint a jég olvadásának jelenlegi ütemével a veszélyes anyagok 2090-re a felszínre kerülhetnek.
Green elmondta, hogy a klímaváltozás monitorozása szempontjából fontosak az ehhez hasonló kutatások, ugyanis
A jég vastagságának részletes ismerete nélkül nem tudnánk, hogy a jégtakarók hogyan fognak reagálni az óceánok és a légkör gyors felmelegedésére.
Címlapkép forrása: US Army/Pictorial Parade/Archive Photos/Getty Images
