Az európai Kopernikusz ügynökség megerősítette, hogy
2024 volt a valaha mért legmelegebb év.
A földfelszíni átlaghőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot ért el.
Ez az első olyan naptári év, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladta a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója aggodalmát fejezte ki a helyzet súlyosságával kapcsolatban:
Őszintén szólva, lassan kifogyok a metaforákból, amelyekkel megmagyarázhatnám a felmelegedést, amelyet tapasztalunk
Hozzátette, hogy a tavalyi éghajlati katasztrófák sorozata egyértelműen összefügg a szén-dioxid és a metán koncentrációjának emelkedésével.
A Kopernikusz adatai szerint a 2015 és 2023 közötti évek a tíz legmelegebb évet jelentik a feljegyzések kezdete óta. Patrick McGuire, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója figyelmeztetett:
A 1,5 Celsius-fokos emelkedés elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni. A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.
Fontos megjegyezni, hogy a legfrissebb adatok nem jelentik a párizsi megállapodás végleges megszegését, mivel annak célkitűzései több évtizedes átlagokra vonatkoznak. Azonban az éghajlatváltozás gyorsuló üteme aggodalomra ad okot, különösen azért, mert
a világ óceánjai a vártnál lassabban hűlnek le az El Niño jelenség után.
Tim Lenton, az Exeteri Egyetem éghajlatváltozási és földrendszertudományi tanszékének vezetője kiemelte: "Ami a legszembetűnőbb, hogy mennyivel melegebb volt 2024 és 2023 nagy része". Hozzátette:
Ez az éghajlat destabilizálódásának egyértelmű jele - egy kevésbé stabil rendszer nagyobb és tartósabb ingadozásokon megy keresztül.
A Kopernikusz szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás volt a 2024-es szélsőséges hőmérsékletek fő mozgatórugója, bár más tényezők, például az El Niño jelenség is hozzájárult ehhez. Bár 2024-re némi enyhülés várható az El Niño hatásának csökkenése miatt, Samantha Burgess, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának munkatársa szerint az idei év valószínűleg még mindig a három legmelegebb közé fog tartozni.
A globális légköri vízszint 2023-ban rekordszintet ért el, 5 százalékkal meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Burgess szerint ez "példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket gerjesztett, emberek millióinak nyomorúságát okozva".
A párizsi klímacsúcs 1,5 fokos célkitűzésének illúziójáról Gelencsér András a Portfolion 2023-ban így fogalmazott:
"A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás... A Párizsi Klímaegyezmény az emberiség fosszilis energiafelhasználásának fogyókúrája, az EI jelentése pedig a megvalósítást ellenőrző mérleg lenne, már ha a világ egyáltalán kíváncsi lenne rá. De nyilvánvalóan nem az, hiszen a valóság, amit a mérleg mutat, módfelett kiábrándító. Nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, nem a „karbonmentes zöld átállás” diadalmas termelési riportja, hanem azt, hogy a világ még mindig homlokegyenest ellenkező irányba tart, immár 8 évvel a sikeres Párizsi Klímaegyezmény aláírása után."
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
