A jövőben számolnunk kell a válságok kezelésével és a háborúval
- jelentette ki Emilie Enger Mehl, az igazságügyi és a közbiztonsági tárca vezetője.
A mintegy száz javaslatot tartalmazó tervet a miniszter Jonas Gahr Störe kormányfővel közösen mutatta be, aki leszögezte: bár a geopolitikai helyzet feszült,
nincs jele Norvégia területét közvetlenül fenyegető katonai veszélynek.
A jelentés a háború lehetősége mellett olyan veszélyeket is felsorol, mint például egy esetleges szabotázsakció, hibrid műveletek, világjárvány vagy szélsőséges időjárási jelenségek. A dokumentumban szereplő, az óvóhelyekkel kapcsolatos javaslatot az összeállítók azzal indokolták, hogy
az ukrajnai háború bebizonyította, szükség van rá.
A NATO-tag Norvégia - amely Oroszországgal is határos - 1998-ban, néhány évvel a hidegháború befejezése és
a Szovjetunió felbomlása után törölte a törvényt, amely kötelezi az építtetőket az óvóhelyek kialakítására.
A skandináv országban lévő óvóhelyek a lakosság mintegy 45 százalékának tudnának veszély esetén menedéket nyújtani, míg Finnországban ez az arány 90 százalék, Dániában, 80, Svédországban pedig 70 - figyelmeztetnek a jelentésben.
A javasolt intézkedések között szerepel még a polgári védelembe mozgósíthatók számának felemelése a jelenlegi 8000-ről 12 ezerre, valamint az élelmiszerellátás önállóságának növelése. Az összeállítók emellett a kibertérben megjelenő hamis információk elleni küzdelem erősítését, illetve a földek eladásának ellenőrzését is szorgalmazzák. Az utóbbi évek során a norvég sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy külföldiek, különösen
oroszok fontos létesítmények, például katonai támaszpontok közelében vásároltak földeket.
Mivel Norvégiában kisebbségi kormány van hatalmon, a jelentést a parlamenti ellenzéknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy elfogadják.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
