A 2024 végi határozatban az amerikai hatóságok úgy fogalmaztak, hogy arra „a pakisztáni nagy hatótávolságú rakétafejlesztésből eredő folyamatos proliferációs fenyegetés” miatt került sor. Hozzá kell tenni, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy a Biden-kormányzat hasonló intézkedést hoz a dél-ázsiai atomhatalom fegyverkezési programja ellen, a mostani határozottabb lépésnek tekinthető, mivel közvetlenül a Nemzeti Védelmi Komplexumot – Pakisztán rakétagyártó létesítményét – érinti. Iszlámábád kifejezett tiltakozott a döntés ellen, mivel szerinte az kifejezetten elfogult, valamint hangsúlyozta, hogy a térségi „katonai aszimmetriák hangsúlyozására” irányul.
A két hatalom közötti vita Jon Finer, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese kijelentését követően durvult el:
Pakisztán képes lesz arra, hogy Dél-Ázsián jóval túlmutató célpontokat támadjon, beleértve az Egyesült Államokat is
– mondta a programmal kapcsolatban, mivel szerinte az ország egyre kifinomultabb rakétatechnológiát fejlesztettek ki. A mondat azért okozott nagy megdöbbenést, mivel Finer volt az első, aki az ország rakétaprogramját potenciális fenyegetésnek nevezte az Egyesült Államokra nézve. A pakisztáni külügy erre úgy reagált, hogy az ilyen állítások „nélkülözik a racionalitást”. Hozzátették, hogy a programjuk kizárólag „a szuverenitásuk megvédését, valamint a dél-ázsiai békét és stabilitást szolgálja”.
A kemény hangvételű szócsata azt jelzi, hogy
Pakisztán nem akar alárendelt pozíciót elfoglalni a vitában, ellen akar állni Washington törekvéseinek, mivel a rakéták fejlesztését kulcsfontosságúnak érzik az Indiával szemben fenntartani kívánt katonai elrettentéshez.
Az iszlám hatalom lépése több negatív következménnyel járhat az Egyesült Államok számára:
- Egyrészt csökkenhet az amerikai szankciók kötelező érvényű hatása, mivel Pakisztán vélhetően már a kezdetekről igyekszik majd kijátszani azokat. Iszlámábádban úgy vélhetik, hogy a biztonsági rések betömése érdekében érdemes a rizikót bevállalniuk, mivel szerintük India fenyegetése aggasztóbb az amerikai szankciók megszegésével járó következményeknek.
- A másik következmény az lehet, hogy Pakisztán egyre jobban eltávolodhat az Egyesült Államoktól, mivel úgy találhatják majd az országban, hogy az amerikai döntéshozók inkább India pártjára álltak. A lépés következtében az atomhatalom az eddigieknél is jobban Kína mellé állhat, mivel úgy gondolhatják, hogy Washington érzéketlen a biztonsági szempontjaikat illetően.
A legnagyobb kérdést most az jelenti, hogy a január 20-án beiktatandó Donald Trump milyen változásokat hozhat majd a térség biztonságpolitikájára nézve. Az elmúlt időszakban Pakisztán fontossága jelentősen csökkent a Fehér Ház szemében, ez pedig egyszerre jelenthet pozitív és negatív jövőt is Iszlámábád számára. Egyrészt az amerikai döntéshozók bátrabban mernek szigorú intézkedéseket hozni az ország katonai programjai ellen, viszont a jelentőség visszaesése miatt valamelyest a mozgástere is megnövekedhet. Ebben az előzetes várakozások szerint Trump visszatérése sem hoz radikális változást, mivel inkább Kína kezelése jelenti számára a prioritást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Metin Aktas/Anadolu Agency/Getty Images
