Friss jelentés: rendkívül fájdalmas ütést vihet be Amerikának Peking húzása

Peking új szabályozása szerint a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium kiviteléhez kormányzati engedély szükséges, amit a kínai kormány nemzetbiztonsági okokkal indokolt. Dan Darling, a Forecast International elemzője szerint bár ez nem jelent teljes tilalmat, az engedélyeztetési kötelezettség bizonytalanságot teremt és korlátozza a kritikus komponensek folyamatos áramlását a gyártókhoz. Ez az intézkedés emlékeztet a keleti nagyhatalom 2010-es Japán elleni retorziójára, és rávilágít az ellátási láncok fegyverként való felhasználásának lehetőségére.

Kína régóta domináns szerepet tölt be a ritkaföldfémek bányászatában és feldolgozásában.

A vámháború fejleményeire adott legújabb döntés jelentősen szűkíti a hiperszonikus rakéták irányítórendszereitől a rákkezelésekig terjedő technológiákhoz szükséges anyagok hozzáférhetőségét. Az intézkedések a 2024 decemberében bevezetett gallium-, germánium- és antimon-exporttilalmakat követik, amelyek a félvezetőkben, infravörös optikákban és páncéltörő lőszerekben használt fémek. 2010 óta a Pentagon igénye az öt kritikus ásványt – antimont, galliumot, germániumot, volfrámot és tellúrt – tartalmazó alkatrészek iránt meredeken nőtt, a szerződések értéke évente 23,2%-kal emelkedett. Több mint 80 ezer különböző alkatrész 1900 fegyverrendszerben függ ezektől az anyagoktól, ami a védelmi minisztérium fegyvereinek mintegy 78%-át érinti a Govini adatelemző cég új jelentése szerint. A haditengerészet a leginkább kitett, rendszereinek több mint 91%-a tartalmaz legalább egyet ezekből az ásványokból.

A szűk keresztmetszet nem a bányászat, hanem a finomítás. Az Egyesült Államok gyakran szállít nyers ásványi anyagokat Kínába feldolgozásra, majd alkatrészként importálja vissza azokat. Peking 2024-es exporttilalmainak kiterjesztésével ez a kör bezárul. Még az Ausztráliában bányászott antimon is használhatatlanná válik az amerikai rendszerek számára, ha Kínában finomítják. Az eredmény:

a Pentagon kritikus ásványi ellátási láncainak 88%-a ki van téve a kínai befolyásnak.

A stratégiai költség már mérhető – a galliumot tartalmazó alkatrészek ára 6%-kal ugrott meg a tilalmak bevezetése utáni három hónapon belül, az antimont tartalmazó alkatrészeké 4,5%-kal emelkedett, míg az összes többi védelmi minisztériumi alkatrész ára csak 1,4%-kal nőtt.

A jelentés többfrontos válaszlépéseket javasol:

• Először is, a hazai feldolgozókapacitás újjáélesztését. Az USA-nak még mindig nincs hazai forrása galliumra, germániumra és volfrámra, de a közelmúltbeli szövetségi beruházások már eredményeket hoznak. Például az utahi Kennecott bánya segített csökkenteni a tellúr importfüggőséget az 2019-es 95%-ról 2023-ra 25%-ra.
• Másodszor, a kormánynak ki kell használnia az ásványi társulásokat – azt a tényt, hogy a kritikus ásványok gyakran együtt fordulnak elő másokkal. Egy Tennessee-i cinkbánya hamarosan évi 30 tonna germániumot és 40 tonna galliumot termelhet, ami közel azonos Kína 2022-es globális exportjával. De ezeknek a forrásoknak a kiaknázásához szabályozási reformra van szükség: a legtöbb bányászati engedély figyelmen kívül hagyja a kísérő ásványokat, ami évekkel késlelteti a kitermelést.
• Harmadszor, mesterséges intelligencia és szoftverek segítségével fel kell tárni a kihasználatlan melléktermékeket az amerikai ipari bázisban. Végül a stratégiai készleteket növelni kell – és egyes esetekben először létrehozni. A galliumnak és tellúrnak például még mindig nincs kormányzati tartaléka kritikus státuszuk ellenére.

Címlapkép forrása: J. Emilio Flores/CORBIS (J. Emilio Flores/Corbis via Getty Images