Víz nélkül maradhat Spanyolország? - Megbénulhat az ivóvízellátás

A víz begyűjtése, tisztítása, elosztása és a szennyvízkezelés mind-mind az elektromos hálózat folyamatos működésére támaszkodik. Ha ez kiesik, a tartalék megoldások csupán órákra ‒ legfeljebb néhány napra ‒ képesek kitolni az elkerülhetetlen összeomlást - írja az El Mundo.

Az első órákban még nincs baj, hiszen a közművek automatikusan bekapcsolják vész­generátoraikat. A dízelmotorok azonban minden egyes percben falják az üzemanyagot: amint kifogynak, a kutak szivattyúi, illetve a folyókból és tározókból vizet kiemelő állomások is leállnak - tehát a vízpótlás ellehetetlenül.

Ha pedig még akadna is tartalék, az áram nélkül leálló szűrési, ülepítési és klórozási folyamatok miatt egyre kevésbé lehetne garantálni a víz egészségügyi biztonságát:

a csapból érkező folyadék már rövid időn belül láthatatlan baktériumokkal és szennyezőanyagokkal telítődhet.

A csőrendszer közben fokozatosan elveszíti a nyomását is. Előbb a külvárosok és a magasabban fekvő kerületek maradnak víz nélkül, majd a csökkenő nyomás külső szennyeződéseket "engedhet be" a csövekbe. Ráadásul ezzel párhuzamosan a szennyvíztisztító telepek is megbénulnak egy idő után - tovább növelve a fertőzésveszélyt.

Ilyenkor megoldás lehetne a vízszállító tartálykocsik tömeges bevetése. Csakhogy ezeket a járműveket is elektromos szivattyúk töltik meg vízzel általában. Áram nélkül ez a kapacitás töredékére zsugorodik, és a nagyvárosok vagy épp vidéki települések jó része ellátatlan maradhat.

Még ha az áramszolgáltatás viszonylag gyorsan helyre is áll, a vízellátás nem fog az egyik pillanatról a másikra normál üzemmódba visszaállni. A hálózat nyomását finomhangolni kell, különben akár csőtörésekkel is számolni kell. A sérült vezetékek javítása, a tartályok fertőtlenítése, a vízminőség újbóli igazolása mind idő- és munkaigényes feladat – könnyen előfordulhat, hogy egész körzetek maradnak napokig, sőt hetekig csapvíz nélkül.

Címlapkép forrása: Getty Images