Jön a végső küzdelem térségünk erős országánál: az utolsó pillanatban robbant ki botrány – Trump is megszólalt

Miért fontos az elnökválasztás?

Lengyelország alapvetően parlamentáris köztársaság, de az államelnöknek szélesebb jogkörei vannak, mint például Németországban vagy Magyarországon, ahol nagyrészt ceremoniális szereppel bír. A lengyel elnököt ötévente, közvetlenül választják, utóbbi a jogkörein felül is széleskörű legitimitást biztosít számára.

Az államfő gyakorlatban talán legfontosabb jogosítványa az elnöki vétó, amelyet szinte minden törvénnyel szemben alkalmazhat, kivéve a mindenkori költségvetésről szóló törvényt. Az elnöki vétót a parlament csak háromötöddel tudja felülírni – ez a háromötödös többség nem áll rendelkezésére a Donald Tusk miniszterelnök koalíciójában részt vevő pártoknak, és a leköszönő elnök, a kormánnyal szemben álló Andrzej Duda ezt ki is használta. Épp emiatt

a regnáló kormány számára nagyon fontos lenne, hogy az elnökválasztáson az ő jelöltje győzzön.

A május 18-án és második forduló esetén június 1-jén tartandó elnökválasztás lényegében népszavazás is lesz a Tusk-kormány másfél éves politikájáról. Ha kormányközeli elnök kerül hatalomra, akkor a kormány lényegében akadálytalanul keresztülviheti programját, ellenben ha ellenzéki jelölt győz, a maradék 2 és fél évre gúzsba kötve lesz kénytelen táncolni.

Kik a fő jelöltek?

A Tusk mögött álló kormányerő, a Polgári Koalíció (KO) jelöltje az elnökválasztásra Rafał Trzaskowski, Varsó progresszív polgármestere. Trzaskowski nem először méreti meg magát az elnökválasztáson: 2020-ban Duda ellen indult el, és a második fordulóban – kiélezett küzdelemben – 49 százalékkal veszített a jelenlegi elnök 51 százalékos eredményével szemben. A vereség ellenére Trzaskowski a várakozásoknál jobban szerepelt, és az utóbbi öt évben is a centrista erők valószínű államfőjelöltjeként emlegették.

A politikus 2018 óta vezeti a lengyel fővárost: akkor 56 százalékos, tavaly már 57 százalékos többséggel választották meg Varsó élére. Előnye, hogy ismert és a polgári-centrista tábor körében közkedvelt, hátránya ugyanakkor, hogy a vidéki, konzervatívabb szavazókat kevésbé képes megszólítani.

Trzaskowskival szemben a vezető ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) egy jóformán ismeretlen történészt állított csatasorba, Karol Nawrockit, aki hivatalosan független jelöltként indul. Jarosław Kaczyński PiS-vezér húzása abból a szempontból nem volt meglepő, hogy 2015-ben Andrzej Duda is kevésbé ismert politikus volt, mégis sikerült megvernie az addig regnáló elnököt, Bronisław Komorowskit.

Nawrocki 2017 és 2021 között Gdanskban a Második Világháború Múzeumának igazgatója volt, 2021-től pedig a Nemzeti Emlékezet Intézményét (IPN) vezeti, amely a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozik. Tavaly februárban Nawrocki az Oroszország által körözött személyek listájára került, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az IPN kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt.

Az elnökválasztás a jelenlegi felmérések szerint kettőjük között fog eldőlni, de bekavarhat még a képbe a szélsőjobboldali Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen, aki az ultrakonzervatív nézeteket (például szigorú abortuszellenesség) Ukrajna-ellenes (bár hivatalosan nem oroszbarát) kirohanásokkal és libertárius gazdaságpolitikával ötvözi. A szélsőjobboldali politikus csillaga márciusban felívelőben volt, és volt olyan kutatás, amelyben már beérte Nawrockit, de aztán áprilisban népszerűsége hanyatlásnak indult, többek között azért, mert egyetemi tandíj bevezetését lengette be, amivel sokakat elidegeníthetett a jelentős részben éppen fiatalokból álló táborából. Mentzen a jobboldali populista politikusok ama csoportjába tartozik, akiket elsősorban közösségi médiás aktivitásuk tett ismertté – mint például a francia Jordan Bardella vagy a román Călin Georgescu –, a TikTokon például 1,6 millió követője van, jóval több, mint bármely más lengyel politikusnak.

Kampány és esélyek

A másik tíz jelölt a felmérések szerint labdába sem rúghat.

A legtöbb közvélemény-kutatás Trzaskowski első fordulós győzelmét és Nawrocki második helyét jelzi előre, a második fordulóban előbbi győzelmével.

Nawrocki az utóbbi hetekben egyre közelebb került a vezető kormányerő jelöltjéhez, sikeresebb és dinamikusabb kampányt mutatva be, míg Trzaskowski például elég rosszul jött ki az elnökjelöltek közötti három televíziós vitából, amelyek közül kettőre el sem ment.

Poland, Pollster poll:Presidential electionTrzaskowski (PO-EPP): 32% (-1)Nawrocki (PiS-ECR): 23% (-2)Mentzen (Kon-ESN|PfE): 14% (-1)Hołownia (PL2050-RE): 8% (+1)Zandberg (Razem-LEFT): 7% (+1)Biejat (NL-S&D): 6% (+2)Braun (KKP-NI): 5% (+1)Stanowski (*): 2%Senyszyn (*): pic.twitter.com/eZVRtuzmq1

— Europe (Elects) May 8, 2025

Nawrocki, aki fiatalon amatőr bokszoló volt – 21 évesen megnyerte a lengyel ifjúsági ökölvívó-bajnokságot a 91 kilósok kategóriájában –, igyekszik magát Lengyelország „erős emberének” mutatni, ami az ukrajnai háború és más biztonsági kihívások árnyékában visszhangra találhat a lengyel társadalomban. Elnökjelölti ambícióira részben saját maga felől leselkedik veszély, amit két kisebb botrány is mutat.

Jeden dzień, a tyle się wydarzyło. ;) Strzelnica w Lublewie Gdańskim, trening piramida,Światowy Dzień Kociewia w Starogardzie Gdańskim i Tczewie. Zachęcam do treningu .W 23 minuty:55 x klatka 90 kg55 x martwy ciąg 90 kg55 x pompki55 x podciąganie55 x #piramida

— Karol (Nawrocki) February 11, 2025

Március végén derült ki, hogy az 1980-as évek egy lengyel gengszteréről megjelent könyvet valójában Nawrocki írta Tadeusz Batyr álnéven. Ez önmagában még nem lett volna probléma, csak Nawrocki 2018-ban elment egy televíziós műsorba, de nem saját magaként, hanem álruhában Tadeusz Batyrként. Batyr a műsorban egyik inspirálójaként méltatta Nawrockit – vagyis saját magát. Később Nawrocki már Nawrockiként pedig egy közösségi médiás bejegyzésben arról írt, hogy találkozott Batyrral, aki tanácsokat kért tőle készülő könyvéhez, amit egyébként ő csak ajánlani tud.

Ez a lelepleződés nem okozott különösebb törést Nawrocki kampányában, annál inkább veszélyes lehet számára, hogy nemrég hazugságon érték egy tévévita kapcsán. A konzervatív elnökjelölt ugyanis kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem vetni ki adót azokra, akiknek több ingatlantulajdonuk van, bár neki mint „átlagos lengyelnek” csak egyetlen lakása van. Az Onet hírportál azonban kiderítette, hogy Nawrockinak van egy másik lakása is a kikötőváros Gdanskban.

Mikor ez kiderült, az elnökjelölt azt mondta, azért került az ő nevére a lakás, mert cserébe gondoskodott annak idős lakójáról, egy bizonyos Jerzy úrról. Tavaly december óta azonban már nincs kapcsolatban az idős emberrel, mert nem sikerült megtalálnia. Az Onet azonban utánajárt, és rögtön meg is találta Jerzy urat egy idősek otthonában. Kiderült, hogy eltartását nagyrészt a város önkormányzata finanszírozza, illetve egy kis önrész származik még Jerzy úrtól, de Nawrockitól semmilyen támogatás nem érkezik. Az elnökjelölt csapata igyekezett tisztázni Nawrockit a vádak alól, de egymással is ellentmondásba keveredtek. A kormányerők természetesen lecsapták a magas labdát, Donald Tusk kormányfő például egy videóposztjában azt mondta:

Ha jól értem, Nawrockinak Jerzy úrról kellett volna gondoskodnia, de helyette a lakását vette kezelésbe. Szóval azon gondolkodom, hogy szeretnénk-e, ha ő vigyázna Lengyelországra.

Kérdés, hogyan csapódik le a botrány Nawrocki támogatásában a kampányhajrában.

Trump megtette tétjét

Az elnökjelölt eközben Donald Trump amerikai elnökkel igyekezett erősíteni, akivel május 1-jén találkozott a Fehér Házban. A találkozón elhangzottakról csak Nawrocki közléséből tudunk, aki szerint Trump azt mondta neki,

győzni fogsz.

President Donald J. Trump welcomes Polish presidential candidate Karol Nawrocki to the Oval Office pic.twitter.com/EzjPgygMxI

— The (White) May 2, 2025

Az amerikai elnök támogatásának demonstrálása Lengyelországban különösen fontos, hiszen történelmi okok miatt Varsó számára az Egyesült Államok a legfőbb szövetséges, és a Washingtonnal való jó viszony ugyanúgy a lengyel külpolitika egyik – szinte a teljes politikai spektrum által osztott – sarokköve, mint az Oroszországgal való szembenállás. Trump megválasztása óta a PiS igyekszik magát az amerikai elnök nagy barátjának beállítani, szembeáállítva magukat Tuskkal, aki a konzervatívok vádja szerint Brüsszel és Berlin kottájából játszik. (A Németországhoz való viszony történelmi okokból szintén ellentmondásos a lengyel társadalomban.) Nawrocki még abban is igyekezett követni a Trump-kormányzatot, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hálátlansággal vádolta, mikor Washington egy időre felfüggesztette a fegyverszállításokat Ukrajnának.

A Trumppal való barátkozás ugyanakkor kétélű, a lengyel társadalmat is sokkolták ugyanis az amerikai elnök látványos gesztusai Vlagyimir Putyin irányába, vagy éppen a vámháborús bejelentések.

Egy márciusi felmérés szerint a lengyelek 49 százaléka vélekedett úgy, hogy Trump lépései rosszak Lengyelország számára, és csak 29 százalék vélte úgy, hogy jók. Ez a szám pedig messze elmarad Nawrocki és az ugyancsak nyíltan Trump-párti Mentzen híveinek együttes számától, vagyis a konzervatív tábor sem véli úgy egyöntetűen, hogy a regnáló amerikai elnök politikája kedvező hazája számára.

Címlapkép: Karol Nawrocki támogatói egy kampánygyűlésen 2025. május 5-én. Forrás: Omar Marques/Getty Images