Győzelmet hirdetett Donald Trump, de akad egy csavar a történetben

Donald Trump elnök két hónappal ezelőtt jóváhagyta a húszi fegyveres csoport elleni bombázásokat, hogy újranyissák a Vörös-tengeri hajózási útvonalakat. Az elnök 30 napon belül akart eredményeket látni, és a 31. napon már előrehaladási jelentést követelt.

Az eredmények azonban elmaradtak. A jemeni csoport ellen indított fokozott kampány egy újabb drága, de eredménytelen amerikai katonai beavatkozássá vált a régióban.

A húszik több amerikai MQ-9 Reaper drónt lelőttek és továbbra is tüzeltek a Vörös-tengeren közlekedő hadihajókra, köztük egy amerikai repülőgép-hordozóra is.

A helyzetet tovább rontotta, hogy két darab, egyenként 67 millió dolláros F/A-18 Super Hornet vadászgépet sikerült az amerikaiaknak belepottyantani a tengerbe az USS Harry S. Truman repülőgéphordozóról, amely a húszik elleni csapásmérésekkel volt megbízva.

Ekkor Trump elnök elégelte meg a helyzetet. Steve Witkoff, közel-keleti különmegbízottja, aki már részt vett az Ománon keresztül Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokon, jelentette, hogy az ománi tisztviselők tökéletes kiutat javasoltak a húszik ügyében. Az Egyesült Államok leállítaná a bombázásokat, a milícia pedig nem támadná tovább az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, bár nem egyeznének bele abba, hogy ne zavarják az Izraelt segítő hajóforgalmat.

A Központi Parancsnokság tisztviselői május 5-én hirtelen parancsot kaptak a Fehér Háztól a támadó műveletek "szüneteltetésére". Az ellenségeskedés beszüntetésének bejelentésekor az elnök szinte csodálattal beszélt a militáns iszlamista csoportról, annak ellenére, hogy korábban azt ígérte, "teljesen megsemmisítik" őket.

Nagyon keményen eltaláltuk őket, és nagy képességük volt arra, hogy elviseljék a büntetést. Mondhatjuk, hogy sok bátorság volt bennük.

- mondta Trump. Hozzátette: "Szavukat adták, hogy nem lőnek többé a hajókra, és mi tiszteletben tartjuk ezt."

Hogy ez valóban így lesz-e, még kérdéses. A húszik hivatalosan már a rakétázások kezdetén csak az Izraelbe tartó, vagy izraeli tulajdonban lévő hajókat fenyegették, ettől függetlenül azonban a gyakorlatban lényegében mindenre lőttek, ami mozgott. Egyes jelentések szerint véletlenül még egy iráni hajót is eltaláltak.

A húszik elleni hirtelen győzelmi nyilatkozat azt mutatja, hogy az elnök nemzetbiztonsági csapatának egyes tagjai alábecsülték a kitartásáról ismert csoportot. Michael E. Kurilla tábornok, a Központi Parancsnokság vezetője erőteljes hadjáratot sürgetett, amit a védelmi miniszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó kezdetben támogatott. A húszik azonban megerősítették bunkereiket és fegyverraktáraikat az intenzív bombázások alatt.

A Pentagon jelentése szerint az amerikai csapások több mint 1000 célpontot értek el, köztük parancsnoki létesítményeket, légvédelmi rendszereket, fegyvergyártó üzemeket és fegyverraktárakat. Emellett több mint egy tucat magas rangú húszi vezetőt öltek meg.

A művelet költsége azonban óriási volt. A Pentagon két repülőgép-hordozót, további B-2 bombázókat és vadászgépeket, valamint Patriot és THAAD légvédelmi rendszereket telepített a Közel-Keletre, az utóbbi fegyverről ráadásul olyan jelentések is napvilágot láttak, melyek szerint nem éppen megbízható a működése.

A kampány első 30 napjának végére a költségek meghaladták az egymilliárd dollárt.

Egyes jelentések szerint Washington annyi drága fegyvert használt el a régióban, hogy a Pentagonban elkezdtek aggódni a lőszerhiány miatt.

A húszi tisztviselők és támogatóik gyorsan győzelmet hirdettek, és "Jemen legyőzi Amerikát" feliratú hashtaget terjesztettek a közösségi médiában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images