Ukrajnai békeszerződés: részleteket árult el a memorandumról Putyin embere

Szluckij a Rosszija 24 hírcsatornán elmondta, hogy az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről szóló memorandum előkészítése előrehaladott állapotban van, és hogy Putyin személyesen hangolja össze a folyamatot.

Még ki kell dolgozni, finomítani kell a részleteket. (...) A memorandum kidolgozásához nagyon-nagyon részletesen kell hozzáállni. Kemény ellenállás várható (számos európai vezető részéről), ezért a jövőbeli memorandum minden pontjának nagy tartóssági tartalékokkal kell rendelkeznie (…) hogy még azoknak az őrült politikusoknak is lehetetlen legyen megdönteniük, akik ezt megpróbálják

- fogalmazott Szluckij.

Emlékezetes, hogy Kijev és Moszkva 1994-ben már írt valami hasonló megállapodást, akkor éppen Budapesten írták alá a memorandumot.

Akkor az szerepelt a szövegben, hogy Ukrajna hajlandó lemondani a szovjet érában gyártott 1700 nukleáris töltetről az orosz javára, amennyiben Oroszország elismeri a területi integritását, és nem indít támadást ellene. A dokumentumban foglaltak mintegy 20 éven keresztül teljesültek is, ám 2014 elején egy nagyon furcsa, összecsapásoktól mentes művelettel Putyin átvette az uralmat a Krímen.

Moszkva továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus "igazságos rendezése" mellett, ezt az orosz elnök megerősítette az amerikai hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetése során - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában egy egyházi eseményen.  Szergej Lavrov tárcavezető szerint Oroszország határozott álláspontot képvisel "a Nyugat által előidézett ukrajnai válság igazságos rendezése" kapcsán, amit Vlagyimir Putyin hétfőn Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során "ismét egyértelműen megerősített". Leszögezte, hogy Oroszország nem fogja cserben hagyni az ukrajnai ortodox keresztényeket, és harcolni fog a kijevi hatóságok által jogi felszámolás szélére sodort kánoni ortodox egyház törvényes jogainak helyreállításáért.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház alelnöke a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon (PMJF) kijelentette, hogy Moszkvának a "különleges hadműveletben" aratott győzelme után követelnie kell a Nyugat "jogi agressziójának" befejezését, egyebek között az Oroszország elleni "törvénytelen" szankciók feloldását és a Nemzetközi Büntetőbíróság által indított eljárások leállítását. A szenátor szerint a jövőbeli békeszerződés nem fog lehetőséget adni Kijevnek a konfliktus eredményeinek jövőbeli felülvizsgálatára. Koszacsov kijelentette, hogy Trump elnök volt az első, aki felismerte, hogy Oroszország - mint mindenki más - a nemzetközi kapcsolatok alanya.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, Putyin arról tájékoztatta Trumpot, hogy a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója előtt "terrortámadások végrehajtásáról szóló fenyegetéseket akadályoztak meg a Kreml környékén és a Vörös téren". Emlékeztette tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország háromnapos fegyverszünetet jelentett be a Győzelem Napja alkalmából, amely május 8-án éjféltől május 11-én éjfélig volt érvényben, május 7-én éjjel azonban Kijev 524 drónt és Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet indított Oroszország felé. Mint mondta, gyakorlatilag mindet lelőtték. Putyin ezt Usakov szerint nem véletlenül említette Trumpnak, mivel az ukránok megpróbálták megfélemlíteni a külföldi vezetőket, hogy ne menjenek Moszkvába az ünnepi rendezvényekre.

(Az orosz fél) hangsúlyozta, hogy ezen megfélemlítés szerzői olyanok, akik náci bűnözőket tesztelnek és militarista nézeteket terjesztenek

- mondta Usakov, aki szerint "ezt a témát elég részletesen megvitatták".

A tanácsadó szerint az amerikai elnök elismerte, hogy a második világháborúban az oroszok hozták a legnagyobb véráldozatot.

Trump (a Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetés során) elmondta, hogy amikor erről beszél, sokan egyszerűen nem hisznek neki Amerikában, de a tény tény marad: az oroszok közül áldozták fel életüket a legtöbben (a második világháborúban)

- idézte az amerikai elnököt a Kreml tisztségviselője.

A felek kitértek a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a náci Németország és a militarista Japán elleni második világháborús harci szövetségére. Usakov szerint az amerikai elnök emlékszik a fegyverbarátságra és sajnálja, hogy megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, telefonhívásuk után Trump elmondta, hogy Putyin egy "békememorandumot" fog előterjeszteni a tűzszünet és a háború befejezésének feltételeivel. Az európai vezetők meglepődtek, hogy Trump elégedettnek tűnt a Putyintól hallottakkal, és új fejleményként mutatta be azokat, holott az orosz vezető álláspontja valójában nem változott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a Putyinnal folytatott korábbi tárgyalások, beleértve a múlt hetit is, nem hoztak eredményt, és az nyugati vezetők között megegyezik az álláspont arról, hogy nyomásgyakorlás nélkül Putyin nem fog elmozdulni a pozíciójából.

Címlapkép: Leonyid Szluckij 2025. április 28-án Szentpéterváron, Oroszországban. Fotó forrása: Contributor/Getty Images