Szupermodern F-35-ösöket akar a feszült régió erős állama, de egy régi alku miatt minden borulhat

A Fehér Ház május 13-án jelentette be a "történelem legnagyobb védelmi értékesítési megállapodását", amely szerint az USA csúcstechnológiás hadviselési eszközöket és szolgáltatásokat szállít Szaúd-Arábiának több mint egy tucat amerikai védelmi vállalkozótól. A Trump-adminisztráció egyelőre csak öt kulcsfontosságú területet vázolt fel: a légierő és űrképességek fejlesztését, a légvédelmi rendszerek megerősítését, a tengeri és parti biztonság fokozását, a határvédelem és szárazföldi erők modernizálását, valamint az információs és kommunikációs technológia fejlesztését.

A megállapodás részletei egyelőre homályosak, de a találgatások szerint Szaúd-Arábia szeretné megvásárolni a Lockheed Martin F-35-ös lopakodó vadászgépeit.

Szakértők szerint azonban egy ilyen eladás szembe menne az Egyesült Államok Izrael Minőségi Katonai Előnyét (QME) biztosító elkötelezettségével, amely régóta korlátozza bizonyos fejlett fegyverek átadását a régióban.

A szaúdiak régóta vágynak az F-35-ösökre, és szeretnének Izrael után a Közel-Kelet második országává válni, amely birtokolja a világ legfejlettebb repülőgépét. 2017-ben már jelezték vásárlási szándékukat egy 110 milliárd dolláros fegyverüzlet részeként, de végül nem jutottak hozzá a vadászgépekhez.

"Az USA elkötelezett Izrael minőségi katonai előnye mellett, és ezt figyelembe vette a régióba irányuló fegyvereladásainál" – nyilatkozta Zain Hussain, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatója.

Az F-35-ösök exportja a régió más államaiba jelentős elmozdulást jelentene ettől a politikától."

Jelenleg Izrael az egyetlen közel-keleti ország, amely F-35-ös vadászgépekkel rendelkezik – 45 ilyen fejlett repülőgépet üzemeltet, és további egységeket rendelt. Izrael egyedülálló módon testreszabta F-35-ös flottáját, "Adir" (héberül "hatalmas") néven. Az izraeli védelmi cégek saját technológiákat integráltak a gépekbe, beleértve fejlett elektronikai hadviselési rendszereket és helyben fejlesztett fegyverrendszereket.

Washington elkötelezettsége Izrael katonai előnye mellett Lyndon B. Johnson elnökségéig nyúlik vissza, és 2008-ban törvénybe is foglalták, előírva, hogy

a régióba irányuló fegyvereladások előtt figyelembe kell venni Jeruzsálem álláspontját.

Az évtizedek során az arab államoknak történő amerikai fegyvereladások többször is próbára tették Izrael minőségi előnyét. 1981-ben Jeruzsálem erősen tiltakozott Washington döntése ellen, hogy AWACS felderítő repülőgépeket és fejlett F-15-ös csomagokat adjon el Szaúd-Arábiának. A Kongresszus végül szűk többséggel jóváhagyta az üzletet, miután Ronald Reagan elnök további 600 millió dolláros katonai segélyt és 15 új F-15-öst ígért Izraelnek.

Újabban, 2020-ban a Trump-adminisztráció beleegyezett 50 F-35-ös eladásába az Egyesült Arab Emírségeknek, miután Abu-Dzabi normalizálta kapcsolatait Izraellel. Bár az eladás aggodalmakat keltett Izraelben, Jeruzsálem végül nem ellenezte az üzletet, miután az USA aláírt egy formális megállapodást, amely megerősítette Washington törvénybe foglalt elkötelezettségét Izrael regionális katonai előnyének fenntartása mellett. Az üzlet végül az Emírségek miatt hiúsult meg, amely 2021-ben felfüggesztette a tárgyalásokat különböző nézeteltérések, köztük az ár miatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images