Diplomáciai atombombát készül ledobni Macron - A Közel-Kelet nagyágyúja már fenyegetőzik

A francia elnök egyre inkább hajlik a palesztin államiság elismerésére, ami jelentős fordulat lenne, hiszen Franciaország válna az első nyugati nagyhatalommá, amely megteszi ezt a lépést. Diplomaták szerint ez több európai országot is hasonló döntésre ösztönözhet, ahogy azt a norvég külügyminiszter is megerősítette a Reutersnek (Oslo egyébként önálló államként ismeri el Palesztinát).

Macron álláspontja fokozatosan változott az október 7-i Hamász-támadás óta. Bár kezdetben határozottan kiállt Izrael mellett, a gázai offenzíva és a ciszjordániai telepesek erőszakos cselekményeinek eszkalálódása miatt egyre kritikusabb hangot üt meg. Áprilisban már nyíltan beszélt arról, hogy "a következő hónapokban" az elismerés felé kell haladni.

Franciaország és Szaúd-Arábia június 17-20. között ENSZ-konferenciát szervez, amelynek célja egy palesztin állam létrehozásának útitervét felvázolni, miközben Izrael biztonságát is garantálnák. Francia diplomaták szerint Macron még nem hozott végleges döntést, és a körülmények - például egy esetleges gázai tűzszünet - még változtathatnak a helyzeten.

Az izraeli vezetés hónapok óta lobbizik a francia elismerés ellen, amit egyes tisztviselők "atombombának" neveztek a kétoldalú kapcsolatokra nézve. Netanjahu miniszterelnök már akkor is élesen reagált, amikor Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada felvetette a palesztin állam elismerésének lehetőségét, antiszemitizmussal vádolva meg a három ország vezetőit.

Izraeli források szerint az ország különböző ellenintézkedésekkel fenyegetőzött, a hírszerzési együttműködés visszafogásától kezdve a francia regionális kezdeményezések akadályozásáig,

sőt, Ciszjordánia egyes részeinek esetleges annektálásáig. Szakértők szerint azonban ez utóbbi lépés valószínűtlen, mivel Izrael nem kockáztatná az Európától való további elszigetelődést.

Kritikusok szerint a palesztin állam elismerésének a béketárgyalások eredményeként kellene megszületnie, nem pedig azt megelőzően. Mások úgy vélik, az elismerésnek csak akkor lenne valódi hatása, ha azt más intézkedések is kísérnék, például az illegális izraeli telepekkel folytatott kereskedelem betiltása vagy izraeli tisztviselők elleni szankciók.

Bár sokak számára meglepően hathat, a palesztin államot a világ több országa ismeri el, mint ahány nem (többek között Magyarország is), ugyanakkor semelyik nyugati, vagy nyugattal gyakran azonosított nagyhatalom nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez: az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztrália, Japán és Dél-Korea sem tekint államként Palesztinára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images