Sokkoló mondatok az ukrán elnöktől: 30 milliárd dolláros támogatásról és napi 1000 drónos támadásról beszélt Zelenszkij

Május 28-án Zelenszkij Berlinbe érkezett, hogy az egyik legfontosabb partnerével, Németországgal tárgyaljon a jövővel kapcsolatban. Az ukrán elnököt a kabinetje több fontos tagja is elkísérte, akik szintén részt vesznek a megbeszéléseken, amelyeket Friedrich Merz kancellárral és Frank-Walter Steinmeier elnökkel fognak folytatni. Az egyik legfontosabb témát a Taurus rakéták szállítása fogja jelenteni, mivel az új német kormány hajlandónak mutatkozik arra, hogy a csúcstechnológiát képviselő fegyvert átadja a cirkálórakétát, amelynek a hatótávolsága 500 kilométer, így az orosz utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Krími híd ellen is bevethető. Amennyiben Berlin átadja a fegyvert Ukrajnának, akkor lezárul az orosz-ukrán háború kezdete óta zajló játszma, amely folyamatosan arról értekezett, hogy a német döntéshozók átadják-e a Taurust Kijevnek. Az előző német vezetés erre nem volt nyitott, Olaf Scholz kancellár nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadta az átadást.

Ukrán hadiipari felpörgetés

Az ukrán elnök kijelentette, hogy Kijevnek az idei év végéig mintegy 30 milliárd dollárnyi támogatására lenne szüksége, hogy fellendítsék a fegyvergyártást. Kijev kifejezetten ebben látja a megoldást az orosz nyomulás feltartóztatására. Az ukránok egyre inkább azzal számolnak, hogy a konfliktus el fog húzódni, mivel a béketárgyalások egyáltalán nem haladnak a megfelelően.

Zelenszkij szerint a nyugati szankciók 2026 nyarára drámai mértékben fogják befolyásolni az orosz gazdaságot. Az ukrán elnök reményét fejtette ki, hogy eddigre már nem fognak tartani a harcok Ukrajna területén. Szerinte a legnagyobb problémát jelenleg az okozza, hogy az orosz fegyvergyártás jelentősen fejlődik, viszont ezt a tempót jövőre ár nem lesznek képesek tartani az ukrán államfő jóslata szerint:

Látjuk, hogy (az orosz katonai-ipari komplexum) jövőre nem lesz képes növekedni, a növekedése csökkenni fog. És folyamatosan csökkenni fog. Vagyis a gazdaság teljesen meg fog változni, mindent háborúra fognak költeni

– mondta.

Kijev közben azért lobbizik, hogy a nyugatiak az eddigieknél is erőteljesebb szankciós csomagot fogadjanak el Oroszország ellen, ezzel pedig fel tudnák gyorsítani Moszkva gazdasági krízisét. Ebben az Egyesült Államok is benne lehet, mivel

Donald Trump szeretné elérni, hogy Vlagyimir Putyin tárgyalóasztalhoz üljön, és ehhez hajlandó lehet akár az eddigi megengedő politikájával is felhagyni.

Fegyvergyártás és harctéri állapot

Azt elismerte Zelenszkij, hogy az orosz fegyvergyártás most viszont még erőteljesen fellendülőben van. Ennek alátámasztására elmondta, hogy Moszkva napi 500 drón legyártását tervezi a közeljövőben, amely minden eddiginél nagyobb támadást tenne lehetővé Ukrajna területe ellen. Jelenleg is mindennapos, hogy Oroszország irányából éjjelente több tucat támadó drón érkezik, azonban hamarosan az eddigieknél is több esetre lehet számítani. A fellendülés motorját az olcsó kínai alkatrészek jelentik, valamint az olcsó munkaerőre támaszkodnak még jelentős részben.

Jelentések szerint a helyi tinédzserek és az afrikai országból toborzott munkások jelentik a támaszát a gyártásnak. Azt egyelőre nem tartja az ukrán elnök valószínűnek, hogy az oroszok akár egyetlen nap alatt 1000 drónt lőjenek ki Ukrajnára, de ez a közeljövőben már megvalósulhat. Hozzátette, hogy Kijev hamarosan utolérheti Moszkvát ebben, ám ez elsősorban pénzügyi kérdést jelent.

Az ukrán elnök azt viszont elmondta, hogy legyen bármekkora is a nyomás Ukrajnán, nem fogják hagyni, hogy a délkelet-ukrajnai elcsatolt megyék egésze Oroszországhoz kerüljenek. Elmondta, hogy nem hiszi, hogy az Egyesült Államok támogatná, hogy az eddig el nem foglalt területekről kivonuljanak az ukrán katonák, ez ellen egyébként hevesen tiltakozik a kijevi vezetés és a kelet-európai ország összes nyugati szövetségese is. A problémát az jelenti, hogy Oroszország visszatérően ezt emlegeti a béke egyik legfontosabb feltételének, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket a részeket adják át az ukránok.

Nem számít, hogy mi van az ultimátumokban írva, ha többről beszélünk, mint egy papírlapról; arról beszélünk, ami az első lépéshez vezethet: a tűzszünethez. Úgy gondolom, hogy még a legmagasabb szinten sem fogja az Egyesült Államok ma támogatni Ukrajna kivonulását az Ukrajna által ellenőrzött területekről

– monda el Zelenszkij.

A területek megszerzéséről viszont Moszkva egyáltalán nem hajlandó lemondani, ezért hatalmas mozgósítást folytatnak. Jelenleg az ukrán elnök szerint havonta mintegy 40-45 ezer katonát hívnak be az oroszok, míg ezzel szemben Ukrajna 25-27 ezer fővel számolhat minden hónapban. Oroszország az idei év végéig összesen 160 ezer főt sorozna be, ez hatalmas létszámnövekedést jelentene a hadsereg számára. Ukrajna jelenleg mintegy 800 ezer fővel néz farkasszemet 600 ezer orosz katonával szemben.

Címlapkép forrása: Krisztian Bocsi/Bloomberg via Getty Images