Aggastyánok kezében van egy egész szuperhatalom sorsa – Meddig ragaszkodnak még az irányításhoz?

• Az amerikai politikusok a legidősebbek szerte a gazdag világban (The Economist).
• A Demokrata Párt szó szerint haldoklik (The Nation).
• A képviselőházi demokraták nyilvánosan hadakoznak a legidősebb törvényhozóik miatt (The Wall Street Journal).

Néhány közelmúltbeli szalagcím az amerikai sajtóból, és mindegyik a belpolitika „nyugdíjasklubbá” változásáról szól. Az elmúlt években bejárták a világot azok a felvételek, amelyeken Mitch McConnell, a republikánusok előző szenátusi frakcióvezetője többször is lefagyott az újságírók előtt, vagy a néhai Dianne Feinstein demokrata szenátor összezavarodik vagy kerekesszékkel tolják be a Capitolium épületébe. De bőven elég visszagondolni a tavalyi elnökválasztásra: ha Joe Biden nem kényszerült volna visszalépésre – elsősorban az életkorából fakadó aggályok miatt –, potenciális második ciklusa végére, 2029-re a 87. évét taposta volna. Ám a végül győzedelmeskedő Donald Trump így is a valaha volt legidősebb elnökként tette le az esküt idén januárban, mandátuma lejárta előtt pedig már 82 gyertyát fog elfújni a születésnapi tortáján.

Az amerikai politikusok – kiváltképp az elnökök – egészségügyi állapota az utóbbi hetekben ismét reflektorfénybe került, hiszen több kötet is megjelent a 2024-es kampány hátteréről, illetve arról, hogy Biden belső köre hogyan igyekezte „menedzselni” az idősödő elnök állapotát. Alex Thompson, az Eredendő bűn (Original Sin) egyik szerzője és az Axios riportere már 2023 áprilisában beszámolt arról, hogy Biden legtöbb programját kizárólag hétköznap délelőtt 10 és délután 4 óra közé időzítették a lecsökkent munkabírása miatt. Thompson később arról is írt, hogy Biden tanácsadói mindent megtettek azért, hogy a lehető legkevesebb kellemetlen szituációba keveredjen az idős elnök, aki egy 2023-as esése után gyakran viselt teniszcipőt, hogy kisebb eséllyel botoljon fel; kísérettel sétált a helikopteréhez a Fehér Ház déli gyepén, hogy elfedjék a legyengült járását; és az elnöki gépre való felszálláshoz is rövidebb lépcsősort használt a biztonság kedvéért.

A több mint 200 demokrata párti bennfentessel készített interjú alapján összeállított könyvből, melyet Thompson Jake Tapperrel, a CNN műsorvezetőjével közösen írt, arra is fény derült, hogy miközben a Fehér Ház azt bizonygatta, hogy Biden egészséges, mint a makk, a félrebeszélése nem az idősödés jele, a bakijairól készült egyes videók pedig „olcsó hamisítványok”,

az elnök tanácsadói a színfalak mögött szót ejtettek arról, hogy újraválasztása esetén Bidennek kerekesszékre lehet majd szüksége – főleg, ha még egyszer megbotlana, és további sérüléseket szenvedne a gerince.

Mint kiderült, az is megesett, hogy Biden saját tanácsadóit vagy George Clooney-t nem ismerte fel, vagy szólította rossz néven. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, a könyv rengeteg kérdést felvet arról, hogy a „jobb és rosszabb napokkal bíró” Bidennek, akit kabinettagjai elől is valósággal dugdostak 2023 után, mekkora rálátása volt valójában az adminisztráció döntéseire és működésére. No meg arra is keresi a választ, hogy bizonyos szereplők mekkora felelősséggel bírtak az állapota elkendőzésében – legyen szó a fehér házi tanácsadókról, a pártról és egyes politikusokról, a médiáról, a Biden családról és végső soron magáról az elnökről –, és a legyengülése dacára miért akart még négy évet szolgálni.

A korábbi first lady, Jill Biden a The View című magazinműsorban úgy reagált minderre a férje oldalán, hogy

azok, akik ezeket a könyveket írták, nem voltak velünk a Fehér Házban, és nem látták, milyen keményen dolgozott Joe minden egyes nap.

De persze ott van a 2024-es vereség kérdése is. A Thompsonéknak megszólaló David Plouffe, Barack Obama és Kamala Harris egyik kampánystratégája például teljes mértékben Bidenre fogta ezt, mondván, az okozta Harris alulmaradását, hogy az elnök túl későn szállt ki a versenyből.

Teljesen kib---ott velünk

- mondta a tanácsadó a 82 éves politikusról.

Mindennek a közepébe a volt elnök közelmúltbeli rákdiagnózisa csak olaj volt a tűzre,

már ami az eltussolásról szóló találgatásokat illeti. Jóllehet az amerikai nyilvánosság túlnyomó része együttérzését fejezte ki Biden felé, több szakember a meglepettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem észlelték az áttétes daganatot hamarabb – hiszen a mindenkori elnököt rendszeresen kivizsgálja a Fehér Ház orvosa.

Dr Zeke Emanuel on MSNBC: Biden had cancer while President: pic.twitter.com/Vd87jgXvFO

— Western (Lensman) May 19, 2025

Nem az elmúlt 100-200 napban alakult ki. […] Valószínűleg már az elnöksége kezdetén, 2021-ben is megvolt neki. Nem hiszem, hogy ezt bárki is vitatná

– nyilatkozta a liberális oldalhoz húzó MSNBC-nek Dr. Zeke Emanuel, aki Biden koronavírus-járványügyi tanácsában is részt vett. Emanuel hozzátette: „vagy nem tesztelték, vagy tesztelték, de nem számoltak be róla. És mi, a köznyilvánosság nem kaptuk meg az információt.”

Biden szóvivőjének ezután kiadott közleménye szerint a politikust 2014 óta nem szűrték prosztataspecifikus-antigénre. Az éppen regnáló elnök egészsége körüli vélt vagy valós titkolózás azonban nem demokrata sajátosság. Ahogy Alex Thompson is megemlítette egy interjúban,

bár nem tudtunk sokat Joe Biden egészségéről, Donald Trumpéról még kevesebb információt tudunk.

Axios : While we didnt know much about Joe Bidens health, we know even less about Donald Trumps health @AlexThomp

— Tom (Elliott) May 26, 2025

Generációs szakadék

De nemcsak az elnököket elnézve, a Kongresszusra pillantva is egyértelmű, hogy mindkét párt sorai között ülnek magukat többé-kevésbé jól tartó szépkorúak. A 2023 és 2025 közötti, 118. volt tekinthető az Egyesült Államok harmadik „legöregebb” Kongresszusának, ekkor rekordot döntött az alsóház tagjainak 58,9 éves, a felsőháznak pedig a 65,3 éves medián életkora.

not gonna lie the first time I generated this data and chart it was so jaw dropping I immediately checked to confirm it was right https://t.co/CgvqVhFghs

— Walter (Hickey) September 13, 2022

Az amerikai gerontokráciát 2022-ben külön cikksorozatban körüljáró Business Insider ábráján egyértelműen látható, ahogy a ’80-as évektől kezdődően kilő a 70 év feletti politikusok részaránya a Kongresszusban, ami korábban sosem látott szintre emelkedett. Ezzel párhuzamosan növekedett a Capitolium épületében serénykedő törvényhozók medián életkora is, ami három évtized leforgása alatt nőtt 50-ről több mint 60 évre.  

this is a direct consequence of policy, not a coincidence pic.twitter.com/hB4lr0B4Vz

— Walter (Hickey) May 21, 2025

The median age of voting members of the House of Representatives is now 57.5 years. Thats down from 57.9 at the start of the 118th Congress (2023-25), 58.9 in the 117th Congress (2021-23), 58.0 in the 116th (2019-21) and 58.4 in the 115th (2017-19). pic.twitter.com/ovmJD246c9

— Pew (Research) January 21, 2025

Miközben igyekeznek talpra állni a tavalyi csalódás után, a demokraták idősödő politikusaira mégis extra figyelem hárul: az átlagéletkor tekintetében valóban nem feltűnő a különbség a két párt között,

ugyanakkor szembetűnő, hogy a képviselőház 15 legidősebb, 80 év feletti tagja között csak három republikánus található, a többi mind demokrata.

Many people are saying https://t.co/LwL4Ttj4Sj

— Eli (McKown-Dawson) May 21, 2025

Ráadásul 2022 óta kizárólag demokrata képviselők, összesen nyolcan haltak meg úgy, hogy még hivatalban voltak, közülük hárman idén.

A 70 éves Sylvester Turner és a 77 éves Raúl Grijalva márciusban, míg a 75 éves Gerry Connolly egy hete hunyt el. 2005 óta 24 demokrata képviselő vagy szenátor halt meg hivatali ideje alatt, a republikánusok közül feleannyian.

A tavalyi év talán egyik legabszurdabb washingtoni sztorija szintén egy idős képviselőt érintett, aki történetesen a republikánus padsorokban ült. A Texas 12-es körzetét hosszú ideje, 1997 óta szolgáló Kay Granger 2023 októberében jelentette be, hogy nem indul újra, rá fél évvel pedig átadta a költségvetési bizottság elnöki tisztségét is. Bár szóltak arról pletykák, hogy demenciával küzdhet, a nívós poszt feladásához nem fűzött indoklást – noha a mandátumát megtartotta. A most 82 éves Granger 2024 júliusában adta le az utolsó szavazatát, ezt követően pedig gyakorlatilag felszívódott. Ez feltűnt egy helyi riporternek, és miután teljesen kiürítve találta a képviselő irodáját, és asszisztenseinek is hűlt helyét találta, végül tavaly decemberben nyert megerősítést:

a papíron még aktív képviselő addigra már csaknem fél éve egy idősek otthonában élt, ahol memóriazavarral küzdőket is ápolnak.

Választói azóta sem kaptak konkrét választ arra, hogy mindezt miért titkolták el, és Granger miért nem mondott le inkább.

Meg kell mászni a szamárlétrát

Visszatérve a demokratákra, a személyes szintű részvétnyilvánítás után politikai szempontból azért váltottak ki belső feszültséget a halálukig hivatalban maradó kollégák, mert az említett Gerry Connolly egy nappal azelőtt halt meg, hogy a képviselőház szavazott volna Donald Trump költségvetési csomagjáról, melyet a republikánus zászlóvivő „egyetlen nagy, gyönyörű törvényjavaslatnak” keresztelt. A tervezet meghosszabbítaná az elnök 2017-es adócsökkentéseit, de visszavágná az élelmiszer-segélyekre és a legszegényebbek állami egészségbiztosítására fordított kiadásokat. Mivel csupán egyetlen egy vokson múlt a tervezet elfogadása,

ha a demokraták nem vesztettek volna el ennyi képviselőt az év eleje óta, akár le is tudták volna szavazni azt,

de ehelyett 215-214 arányban átment az alsóházon. Egyesek arra is felhívták a figyelmet, hogy ennek fényében a demokraták még ha meg is szerezték volna a képviselőházi többséget 2024-ben, az elhunyt öreg párttársaik miatt meglehet, hogy pár hónap leforgása alatt elköszönhettek volna attól.  

És nem ez volt az első alkalom, hogy a néhai virginiai képviselő a generációváltásról szóló vita kereszttüzébe került. Az idei ciklus kezdete előtt ugyanis Connolly mellett a nála 40 évvel fiatalabb Alexandria Ocasio-Cortez is elindult az alsóház felügyeleti bizottságának rangidős címéért. Az AOC-ként is ismert, népszerű New York-i demokrata a párt balszárnyának talán legkiemelkedőbb alakja, és elsősorban óriási követőbázisára, kommunikációs képességére és kollégáit is kisegítő, összegyűjtött adományaival kampányolt a pozícióért, mely keretében kamerák előtti meghallgatásokon kérhette volna számon a Trump-adminisztráció tagjait.

A frakción belüli szavazást azonban a most 85 éves korábbi házelnök, Nancy Pelosi által is támogatott Connolly nyerte,

aki főleg sok éves tapasztalatát és Virginia demokraták felé billentésében betöltött szerepét hangsúlyozta.

Ő volt az, aki hosszú ideje várt a rangidős posztra

– kommentálta egy demokrata Connolly megválasztását decemberben.

Már ekkoriban köztudott volt, hogy Connollynál nyelőcsőrákot diagnosztizáltak egy hónappal azelőtt, de akkor úgy tűnt, a daganat jól reagált a kezelésre. Április végén azonban a virginiai politikus közölte, betegsége miatt pár hónap után le kell mondania a bizottsági szerepéről, és ez lesz az utolsó kongresszusi ciklusa. Connolly visszavonulása után a szóvivője elmondta, több száz vizsgálatot indított a bizottságban, és büszke teljesítményére. Gerry Connolly május 21-én hunyt el.

Az viszont kétségtelen, hogy a rákkal küzdő Connolly nem igazán verekedte be magát az újságcímlapokra a megszólalásaival vagy interjúival, miközben

a demokrata szavazók rendkívül elégedetlenek azzal, ahogy pártjuk a Trump-adminisztráció lépéseire reagált.

Tízből nyolc demokrata szimpatizáns szerint nagyon fontos lenne, hogy keményen szembeszegüljenek, ha nem értenek egyet Donald Trump politikájával, de a válaszadók csupán negyede vélekedett úgy, hogy politikusaik jól végzik ezen feladatukat. Arról nem is beszélve, hogy a tavaly kudarcot vallott párt megítélése történelmi mélységbe zuhant. A generációváltás mellett kiálló fiatalabb politikusok ezáltal inkább azt hangsúlyozzák, hogy egyes párttársaik nem hajlandók vagy nem képesek hatékonyan felvenni a kesztyűt Trumppal, míg ők igen.

Ez a különbségtétel lényegesnek mondható, hiszen valóban látni olyan demokratákhoz köthető matuzsálemeket, akiket nehéz lenne semmittevéssel vádolni: hozhatjuk példaként a 83 éves Bernie Sanderst, aki a „Harc az oligarchia ellen” nevű kampánykörút keretében járja az országot a potenciális örökösének tartott AOC-vel, de a kendőzetlen szókimondásáról híres Maxine Waters is a 86-ot tapossa, és 2013 óta a pénzügyi szolgáltatási bizottság elsőszámú demokratája.

Mi lehet a megoldás?

A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) újonnan megválasztott 25 éves alelnökének, David Hoggnak volt egy ötlete, hogy miképp lehetne javítani a párt imidzsén, és fiatal politikusokat az előtérbe helyezni – de ez finoman szólva sem aratott sikert a párton belül. A Hogg által alapított külső kampányszervezet, mely a „Vezetők, akiket megérdemlünk” (Leaders We Deserve) névre hallgat, április közepén bejelentette, 20 millió dollárt fog összegyűjteni fiatal, progresszív előválasztási kihívók támogatására, hogy elinduljanak olyan, biztos demokrata körzeteket képviselő párttársai ellen, akik „elaludtak a volánnál”.

A szenioritásra alapuló politikai kultúránk egy arra vonatkozó mércét hozott létre, hogy ki érdemli meg, hogy itt legyen. Olyan emberekre van szükségünk, akik életkortól függetlenül azért vannak itt, hogy harcoljanak

- jelentette ki Hogg, aki a 2018-as parklandi iskolai lövöldözés túlélőjeként kezdett aktivizmusba. Hogg és egy másik alelnök pozíciója azóta veszélybe került, a megválasztásukat ugyanis procedurális mulasztásokra hivatkozva érvényteleníthetik. Erről júniusban dönt a DNC.

A bejelentés, miszerint a párt egyik vezető tisztviselője – akinek elviekben semlegesnek kellene lennie – hivatalban lévő demokraták ellen pénzelhet előválasztási kampányokat, óriási port kavart, és Ken Martin, a DNC elnöke is rossz szemmel nézte. Nancy Pelosi egykori második emberét, a potenciális célpontnak tekinthető, 85 éves Jim Clyburnt is felháborította Hogg kezdeményezése.

Mit akarnak? Hogy feladjam az életemet?

- csattant fel Clyburn, ami talán összefoglalja az évtizedek óta hatalomban lévő politikusok alapvető hozzáállását a kérdéshez. A dél-karolinai képviselő 2022-ben Pelosival együtt lemondott a vezetői posztjáról, de mandátumát nem adta fel, és egyelőre nem tervez visszavonulni. A páros Biden tavalyi visszaléptetésekor is tanúbizonyságot tett a máig kitartó jelentős befolyásáról.

Hogg ellentmondásos terve mellett egyébként felmerült ötletként, hogy a republikánusokhoz hasonlóan a demokraták is három ciklusra korlátozzák a kongresszusi bizottságok vezetőinek mandátumát, ezzel is megakadályozva, hogy egyeseket évtizedekig ne lehessen „kirobbantani” onnan.

Az elnökséghez hasonlóan az általános kongresszusi mandátumkorlátozás szintén évtizedek óta napirenden az Egyesült Államokban, de rendre megrekedt a javaslat fázisában. Az idén (sokadjára) szintén nyújtottak be erről alkotmánymódosító tervezetet, miszerint

a szenátorokat kettő hatéves, míg az alsóházi képviselőket hat kétéves mandátumra korlátoznák, összesen 12-12 évre.

Az elfogadáshoz azonban kétharmados többségre lenne szükség, ami legutóbb, 1997-ben sem jöt össze. A Pew Research Center alapján az amerikaiak 79%-a támogatja a választott tisztviselők mandátumának korlátozását, míg az egész életre kinevezett legfelsőbb bírók esetén háromnegyedük – utóbbiak esetén egyébként Joe Biden 18 éves szolgálati idő bevezetését vetette fel tavaly, így kétévente jelölnének új főbírákat, minden elnök kettő-kettőt.

A legtöbb elemzés azonban az amerikai politikai rendszer strukturális problémáit hangsúlyozza ki, amikor a washingtoni gerontokrácia megszüntetéséról esik szó. A Vox cikke például kiemeli, hogy a választhatósági életkor egyszerű maximálása valószínűleg nem hozna hathatós változást. Bár az amerikaiak várható élettartama valóban növekedik, az aggastyánok hatalomban maradásának oka inkább annak róható fel, hogy

a kongresszusi választásokon egyre kisebb a verseny:

az országos politikai megosztottság tetőfokára hágásával egyre több választó hűen leszavaz pártja jelöltjére, bárki is legyen az, és csökken a szavazólapukat „megosztók” aránya. Ezenkívül a körzethatárok gyakoribbá váló pártpolitikai célú manipulálása (gerrymandering) szintén aláássa a versenyt. Emellett egyértelműen az inkumbens jelöltek javára lejt a pálya, főleg a dollármilliókat megmozgató adománygyűjtés terén – ezáltal szinte lehetetlen, hogy egy kevésbé ismert párton belüli kihívó fel tudja venni a versenyt egy befolyásos kapcsolatokkal bíró inkumbenssel.

NEW: after redistricting, the number of hyper-competitive House seats (Cook PVI between D+3 and R+3) has declined from 51 to 45, our lowest count ever. Full report: https://t.co/AffIOzAvbV

— Dave (Wasserman) July 13, 2022

Azaz ha egy kongresszusi képviselőt egyszer megválasztanak egy nem túl billegő körzetben, kis túlzással kijelenthető, hogy ha kedve tartja, élete végéig hivatalban maradhat.

Úgy érződött, hogy könnyebb volt bekerülni a Kongresszusba, mint azt otthagyni. A saját sajtóközleményeink és a körülöttünk lévő emberek meggyőznek minket arról, hogy pótolhatatlanok vagyunk

- foglalta össze a 66 éves michigani demokrata, Dan Kildee, aki idén januárban vonult vissza hat ciklus után.

Címlapkép forrása: Samuel Corum/Getty Images