Megjelent a régóta várt orosz békememorandum: ezek Oroszország legújabb feltételei

Az orosz békememorandum három nagyobb részből áll, amely összességében 31 pontot tartalmaz. Ennek első fele a végső rendezés főbb paramétereit tartalmazza, a második rész a tűzszünet feltételeinek van szentelve. A harmadik rész leírja a lépések sorrendjét, és a megvalósításukhoz szükséges időkeretet.

Moszkva főbb követelései a dokumentum alapján Kijevvel szemben:

• Tűzszünet csak akkor lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők kivonják a teljes haderejüket az oroszok által követelt és annektált területekről (Donbász, Zaporizzsja és Herszon).
• Amint megkezdődik az ukrán fegyveres erők kivonása, 30 napos tűzszünet lép életbe. Ugyanakkor a kivonulás kezdetétől 30 nap áll rendelkezésre Kijevnek arra, hogy minden más előfeltételt teljesítsen.
• A tűzszünet életbe lépését követően Ukrajna köteles feloldani a hadiállapotot.
• Mozgósítás leállítása, és a leszerelés megkezdése a tűzszünet alapfeltétele.
• A tűzszünetet alatt fel kell függeszteni a nyugati fegyverek és hírszerzési adatok szállítását Ukrajnába.
• A tűzszünet alatt tilos lesz az ukrán fegyveres erők átcsoportosítása, miután elfoglalták a demarkációs pontokat.
• Ukrajnának el kell ismernie a Krím, Donbász és „Novorosszija” területeit Oroszország részeként.
• Ukrajna legyen semleges állam, nem csatlakozhat egyetlen katonai szövetséghez sem.
• Nem állomásozhatnak idegen országok katonái az ország területén (tehát békefenntartók sem érkezhetnek az országba).
• Ukrajna abbahagyja a szabotázsakciók végrehajtását az Oroszországi Föderáció területén belül.
• Maximalizálni kell az ukrán fegyveres erők létszámát, valamint felszerelését, és azok megengedett paramétereit. Nacionalista alakulatok feloszlatását is követeli a tervezet.
• Mindaddig nem lesz béke, amíg nem tartanak Ukrajnában választásokat. A választásokra a fegyverszünet megkötését követően 100 napon belül kell sort keríteni, elnök- és parlamenti voksolást is elvárnak Moszkvában.
• A nukleáris fegyverek ukrajnai átvételének és telepítésének tilalma.
• Az Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződést az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogilag kötelező erejű határozatával kell jóváhagyni.
• Ukrajnának amnesztiát kell adnia a "politikai foglyoknak", és szabadon kell engednie a fogva tartott katonákat és civileket. Oroszország hasonló lépéseket vállal.
• Az ukrajnai végleges rendezéshez biztosítani kell az orosz ajkúak teljes jogait, szabadságát és érdekeit. Ukrajnában hivatalos nyelvvé kell tenni az oroszt.
• A katonai műveletekből származó károkkal kapcsolatos követelésekről kölcsönösen lemond a két állam.
• A gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat fokozatosan helyre kell állítani, különösképp a gáztranzitot, a közlekedést és a kommunikációt.
• A végső rendezés során mindkét állam köteles feloldani egymással szembeni gazdasági szankcióit, tiltó és korlátozó intézkedéseit.

Az orosz fegyverszüneti és békejavaslat nagyban hasonlít azokhoz a békeszerződésekhez, amelyet az első világháború során a vesztes hatalmakkal az Antant aláíratott.

Az orosz békeszerződés-tervezet lényegében hatalmas katonai lehetőséget adna Moszkva kezébe, mind a tűzszünet alatt, illetve azt követően is. A békekötést követően pedig a megcsonkított Ukrajna továbbra is ki lenne szolgáltatva a környező országoknak. Ez főként azért veszélyes Kijev számára, mert a szerződés lényegében Oroszország szavára alapozza Ukrajna jövőbeli biztonságát, ugyanakkor Moszkva egyszer már garantálta Kijev 1991-es határait a budapesti memorandumban.

Az orosz dokumentum inkább hasonlít egy kapitulált országnak átadott béketervezetre, mintsem egy még harcban álló ország által elfogadható feltételrendszerre.

Vélhetően Ukrajna nem fogja elfogadni a békememorandumot.

Címlapkép forrása: Turkish Ministry of Foreign Affairs viaGetty Images