Aggasztó megállapítást tett az ukrajnai békepárbeszéd főtárgyalója – Az atomháború sem kizárt

Interjút adott Megyinszkij, amiben hosszasan fejtegette az ukrajnai háború lezárására vonatkozó gondolatait. Elmondta, hogy szerinte Moszkva 2022-ben egy ennél sokkal nagyvonalúbb ajánlattal állt elő, ám akkor Kijev mindezt elutasította. Szerinte Kijev nem önállóan hozott döntéseket, egyébként már viszonylag hamar a nagyszabású katonai invázió kezdete után aláírhatták volna a békét garantáló szerződést.

Végül elsőre megegyezésre jutottunk Isztambulban. Előkészítettünk egy szerződést, mintha csak tegnap lett volna: 19 oldal, nagyon részletes. Még olyan árnyalatokat is belefoglaltunk, hogy a szavakat ugyanúgy értsék oroszul, angolul és ukránul. Április 15-én Putyin elnök átnézte ezt a szerződést, és egy-két javítást végzett

– mondta, mi történt akkor szerinte.

Erre aztán hosszú hallgatás volt a válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részéről, aki megkapta a dokumentumokat, de közben folyamatosan tárgyalt a nyugati hatalmak képviselőivel. A csendet végül azzal törték meg Kijevből, hogy az ország európai partnerei nem támogatnak egy ilyen típusú megállapodást. Kiemelte, hogy szerinte az ukrán katonák vonakodtak attól, hogy a frontvonalra menjenek harcolni. Szerinte Oroszországnak nem érdeke harcolni, és megemlítette, hogy szerinte három évvel korábban Kijev sokkal önálóbban ült le tárgyalni, mint most, ezzel utalva arra, hogy növekedett a partnerek befolyása a döntéshozatalra. Szerinte Európa nem akarja megengedni, hogy „kedvező megállapodás szülessen”, hozzátette, nélkülük Kijevvel könnyen meg lehetne állapodni.

Kitért arra is, hogy az ukránok amerikaiakkal kötött, helyi ritkaföldfémek kitermeléséről szóló megállapodás szinte elhanyagolható ahhoz képest, amekkorát Washington Moszkvával tudna a tető alá hozni. Megyinszkij szerint Donald Trump amerikai elnök politikájára érthető és világos Oroszország számára, mivel az mondható el róla, hogy az amerikai nemzeti érdekek elsődleges figyelemben tartásával kormányoz.

Azt is elmondta, hogy az oroszok azt követelik, hogy Oresnyik rakétarendszerrel mérjenek csapást Ukrajnára az Oroszország belsejében elkövetett akció megtorlásaként. Azt is elmondta, hogy

amennyiben csak simán befagyasztják a konfliktust, akkor a helyzet gyorsan eszkalálódhat, és atomháborúhoz vezethet.

Ezt a helyzetet Hegyi-Karabahéhoz hasonlította, szerinte az jól mutatta miért szükséges „valódi” békét elérni.

Moszkva 2022-ben és 2025-ben is gyakorlatilag Ukrajna teljes kapitulációjával járó feltételeket támaszt a béke zálogaként, ám ezekbe Kijev nem akar belemenni. Ilyenek az elfoglalt területek átadása és elismerése, pufferzóna létrehozása, a nyugati integráció leállítása, a hadsereg méretének szabályozása is.

Címlapkép forrása: Murat Sengul/Anadolu via Getty Images