Repedezik a nagy barátság: régi vita miatt ugorhat egymásnak Kijev és a legfontosabb szövetségese

A lengyel parlament a héten jóváhagyta, hogy július 11-ét új állami ünneppé nyilvánítsák, amelyen az ukrán nacionalista csoportok által elkövetett népirtás áldozataira emlékeznek. Ez a dátum a lengyelek által „volhíniai véres vasárnapnak” nevezett eseményre utal, amikor 1943-ban ukrán halálosztagok több ezer civilt gyilkoltak meg a Wolyn tartományban, amely ma nagyrészt Ukrajnához tartozik és Voliny néven ismert. Az ukrán külügyminisztérium élesen bírálta a döntést, kijelentve, hogy az „úgynevezett népirtás” ilyen formában történő megemlékezése ellentétes „Ukrajna és Lengyelország jószomszédi kapcsolataival”.

A lengyeleknek nem kellene ellenséget keresniük az ukránok között, és az ukránoknak sem a lengyelek között. Közös ellenségünk van – Oroszország

– közölte a minisztérium.

Hozzátették: „Az igazi megbékélés útja a párbeszéden, kölcsönös tiszteleten és a történészek közös munkáján keresztül vezet, nem pedig egyoldalú politikai értékeléseken keresztül.” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban koszorúzással emlékezett meg a mészárlásról, de a gyilkosságok népirtásként való megjelölése továbbra is vitás kérdés a két ország között.

Bár Lengyelország Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója az Oroszország elleni harcban, a kapcsolatokat megterhelte az ukrán mezőgazdaságot előnyben részesítő uniós politikák miatti vita. Lengyel gazdák tiltakoztak az ukrán határon a Fekete-tengerről Lengyelországon keresztül átirányított gabonaszállítmányok miatt, amelyek szerintük aláássák a hazai termelést. Az EU eltörölte az ukrán gabonára kivetett vámokat is, bár ez a vámmentes rendszer július 5-én véget ér. Egy felmérés szerint a lengyelek több mint 80 százaléka támogatta a gazdákat. Karol Nawrocki,

Lengyelország új elnöke elődjénél kritikusabb hangot ütött meg Ukrajna támogatásával kapcsolatban, kijelentve, hogy Kijevet nem kellene felvenni az EU-ba.

Bár az elnöki szerep nagyrészt ceremoniális, jogában áll megvétózni a jogszabályokat.

A becslések szerint a második világháború alatt mintegy 100 000 lengyelt öltek meg ukrán nacionalisták, hogy Wolyn ne váljon a háború utáni Lengyelország részévé. A gdanski Második Világháború Múzeum szerint a véres vasárnapi támadást úgy tervezték, hogy a halálosztagok a vasárnapi mise alatt minél több lengyelt lepjenek meg.

Címlapkép forrása: Aleksander Kalka/NurPhoto via Getty Images