Riadót fújt az orosz titkosszolgálat: már Moszkva legfontosabb szövetségese is orosz területekre pályázik

A megszerzett dokumentum szerint Kína komoly fenyegetést jelent Oroszországra. Az FSZB jelentése több pekingi titkosszolgálati tevékenységet is felsorol:

• Peking egyrészről megpróbál orosz kémeket beszervezni és érzékeny katonai technológiákhoz hozzáférni, gyakran elégedetlen orosz tudósok elcsábításával.  Ezen kívül próbálkozott pilóták és mérnökök leigazolásával is.
• A kínai hírszerzés az ukrajnai háborút is figyelemmel kíséri, hogy tanuljon a nyugati fegyverekről és hadviselésről. Peking számára a legértékesebb információk a drónok használatával kapcsolatosak.
• Az FSZB attól is tart, hogy kínai tudósok megalapozzák az orosz területekre vonatkozó követeléseket,
• valamint, hogy kínai hírszerzők arktiszi bányavállalatok és egyetemi kutatóközpontok fedésében kémkednek a régióban.

A 2023 végére, 2024 elejére keltezett dokumentum felfedi, hogy három nappal az ukrajnai invázió előtt az FSZB jóváhagyott egy programot, amelynek célja a kínai kémtevékenységek megakadályozása.

Az FSZB szerint a kínai hírszerzés - miután Moszkva ukrajnai lekötöttségét érzékelte - fokozta erőfeszítéseit orosz tisztviselők, szakértők, újságírók és üzletemberek beszervezésére. Az orosz elhárítás például monitorozni kezdte a kínai WeChat alkalmazás oroszországi felhasználóit is.

A dokumentum ezzel párhuzamosan rámutat számos kínai törekvésre, és együttműködésre: kiderül belőle az is például, hogy Peking javasolta az alternatív ellátási láncok kiépítését és aktívan szeretne részt venni az orosz drónok és más csúcsfegyverek gyártásában. Ugyanakkor a kínaiak szkeptikusak az orosz eredményeket látva: a dokumentum tartalmaz utasításokat arról, hogyan kell az orosz hadsereget jobb színben feltüntetni a potenciális kínai kémeknek gondolt emberek előtt.

Ebből fakadóan, az FSZB aggódik az esetleges kínai területi igények miatt is - a két ország több, mint 4 ezer kilométeres közös határon osztozik, miközben egykori (19. századi szerződések) jelentős kínai területeket juttattak anno a cári birodalomnak, beleértve a Vlagyivosztokot is.

A jelentés szerint Kína az orosz Távol-Keleten "ősi kínai népek" nyomait keresi, feltehetően a kínai területi igények alátámasztására.

2023-ban Peking olyan térképpel borzolta a kedélyeket, amely tartalmazta az Oroszországon belül található városok és területek történelmi kínai neveit.

A reminder for all Chinese.Everything south of the Nerchinsk Line from 1689 is stolen Chinese land.In the Treaty of Aigun (1858), Russia stole everything up to the Amur River (in yellow).In the Peking Treaty (1860), they stole all the land east of the Ussuri River (in red). pic.twitter.com/fPVUwMLiYt

— Visegrád (24) March 29, 2022

A dokumentum Kína közép-ázsiai és arktiszi terjeszkedésével kapcsolatos aggodalmakat is megfogalmaz. Az FSZB szerint Peking új stratégiát dolgozott ki a kínai soft power előmozdítására Közép-Ázsiában, kezdve Üzbegisztánban. Ezek az országok hagyományosan orosz érdekszférának számítanak, de Kína főként humanitárius segélyek biztosításával próbálja növelni saját befolyását.

A másik féltett övezet Moszkva sarkvidéki területe: eredetileg ez a terület túlságosan jeges volt bármiféle hajózáshoz, de a klímaváltozás miatt egyre fontosabb szerepet tölthet be, mivel lerövidíti az Európa és Ázsia közötti szállítási időt és útvonalat.. Ráadásul a jégsapka alatt jelentős mennyiségű természeti kincs található. Az Arktiszon főként aktív kínai kémtevékenység jellemző, különösen felsőoktatási intézményeket és bányavállalatokat használva fedőszervként.

Mindezen aggodalmak ellenére az FSZB jelentése egyértelművé teszi, hogy a kínai támogatás veszélyeztetésének még súlyosabb következményei lehetnének Oroszországra nézve, ezért

a dokumentum határozottan figyelmezteti a tiszteket, hogy bármiféle érzékeny intézkedés esetén felsővezetői engedélyre van szükségük.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images