Rómában ültek össze a „nagyok”, erős üzenetet küldtek Oroszországnak

A csütörtöki találkozón Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Nagy-Britannia és az Európai Unió képviselői vettek részt. A megbeszélésekhez Mark Rutte NATO-főtitkár és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is csatlakozott.

Megerősítettük készségünket, hogy fokozzuk a nyomást Oroszországra, mivel az továbbra is elutasítja a komoly és hiteles kötelezettségvállalásokat, beleértve a további szankciókat és azok kijátszásának megakadályozását

– áll a külügyminiszterek nyilatkozatában.

Az európai külügyminiszterek kijelentették, hogy készek gyorsan új intézkedéseket elfogadni különösen az energia- és bankszektorban, amelyek célja Oroszország háborús erőfeszítéseinek aláásása.

Hangsúlyozták, hogy a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket a joghatóságuk alatt tartják

mindaddig, amíg Oroszország nem hagyja abba agresszióját és nem fizet az általa okozott károkért.

A G7-országok mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be Moszkva 2022-es ukrajnai inváziója után.Tavaly a G7 vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros támogatást nyújtanak Ukrajnának kétoldalú kölcsönök formájában, amelyeket Kijev a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből fizethet vissza.

Készek vagyunk fokozni támogatásunkat, beleértve az Ukrajnával folytatott védelmi ipari együttműködés javítását, valamint a biztonsági és védelmi együttműködés további formáinak feltárását

– áll a külügyminiszterek nyilatkozatában.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a találkozón hangsúlyozta, nem szabad bedőlni Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikájának – írja a The Guardian.

A Putyin-rezsim stratégiája változatlanul a diplomáciai erőfeszítések színlelésén, a követelések fokozásán és az ukrán polgári lakosság elleni barbár támadásokon alapul. Ezek klasszikus moszkovita taktikák és trükkök, és nem szabad bedőlnünk nekik

– mondta Sikorski.

Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy Európának fel kell tornáznia védelmi kiadásait, mivel Oroszország 2029-2030-ra már készen állhat arra, hogy tesztelje a NATO önvédelmi képességét.

Most biztonságban vagyunk. Három-öt év múlva már nem leszünk biztonságban, ezért többet kell költenünk

– fogalmazott Rutte.

Címlapkép forrása: Simona Granati - Corbis/Corbis via Getty Images