Nyári energiaszegénység: a rejtett válság, ami milliókat érint Magyarországon

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Helyzetkép

A hűtés iránti igény világszerte soha nem látott mértékben növekszik. Jelenleg a globális villamosenergia-felhasználás körülbelül 10%-át fordítjuk épületek hűtésére. Már több mint 2 milliárd légkondicionáló berendezés működik világszerte, és ez a szám az elkövetkező évtizedekben akár meg is duplázódhat.

Bár Magyarországon sokan a fűtési gondok megoldását jóval sürgetőbb kérdésnek tartják, a hűtés fontossága is rohamosan növekszik – Európában ez az energiagazdálkodás leggyorsabban növekvő területe. A jelenlegi előrejelzések szerint az Alföld egyes részein a század végére a téli és nyári energiaigény közel azonos szintre emelkedhet.

A nyári csúcshőmérsékletek idején a hűtés akár a teljes villamosenergia-igény 70%-át is kiteheti.

Ez nemcsak az energiahálózatokat terheli meg, hanem kialakulhat egy ördögi kör is: a hőség fokozza a hűtési igényt, amely túlterheli a hálózatot, ez tovább súlyosbítja a városi hőszigethatást, ami még nagyobb hőséget eredményez.

Nyári energiaszegénység

Egyre elterjedtebb fogalommá válik a nyári energiaszegénység (SEPOV – summer energy poverty), amely komoly problémát jelent Európa-szerte, így Magyarországon is. Ez a jelenség akkor áll fenn, amikor az emberek nem tudják egészséges szinten tartani környezetük hőmérsékletét a nyári hónapokban. Szorosan összefügg az általános energiaszegénységgel, és olyan tényezők okozzák, mint a rossz állapotú otthonok, a szigetelés hiánya, az elavult hűtőrendszerek, a túlzsúfoltság, a magas energiaárak és a társadalmi kiszolgáltatottság.

A nyári energiaszegénység elsősorban a kiszolgáltatott csoportokat érinti: alacsony jövedelmű családokat, időseket, kisgyermekeket, fogyatékossággal élőket, terhes nőket, szabadtéri vagy fizikai munkát végzőket, marginalizált kisebbségek tagjait, illetve krónikus vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. Számukra gyakran nem elérhetők megfelelő hűtési eszközök vagy árnyékos, hűvös közterek. Az elérhető adatok szerint az EU háztartásainak mintegy 19%-a nem képes nyáron kellemes hőmérsékleten tartani otthonát.

Városaink: a hőcsapdák

A városok különösen kiszolgáltatottak a hőség hatásainak. A zöld és vízfelületek hiánya, valamint az aszfalt és beton hővisszatartó képessége miatt a nagyvárosokban városi hősziget-hatás alakul ki – a belvárosi hőmérséklet így akár 3–6°C-kal is magasabb lehet, mint a környező területeken.

A nyári energiaszegénység a városokban is főként a szegényebb társadalmi rétegeket érinti. A társasházi lakások háromszor nagyobb eséllyel melegszenek túl, mint a családi házak. Közben a jómódú városrészekben több zöldfelület és természetes árnyékolás található, míg a hátrányos helyzetű kerületek gyakran elhanyagoltak. Budapesten például a panelházak lakói különösen veszélyeztetettek, mivel ezek az épületek általában rosszul szigeteltek, és nehezen hűthetők.

Bár a légkondicionálók átmenetileg enyhülést hozhatnak,

működésük tovább növeli a környezeti hőmérsékletet, és terheli az energiarendszert.

Megoldások

A válság kezelése sokszintű választ igényel. Helyi szinten természetalapú megoldásokat alkalmazhatunk: vízfelületek, zöldtetők, városi erdők és árnyékos utcák segíthetnek csökkenteni a hőmérsékletet. Közösségi kezdeményezések is egyre inkább megjelennek, például energiaszövetkezetek, nyári figyelemfelhívó kampányok vagy hűtött közösségi terek a legkiszolgáltatottabbak számára. Az épületállomány energetikai korszerűsítése is kulcsfontosságú – ide tartozik például az árnyékolás, a természetes szellőzés és a modern szigetelés alkalmazása.

Építkezéseknél sokat tanulhatunk a múltból is: a vályogházak, verandák és spaletták évszázadok óta segítették az embereket a hőség elviselésében – érdemes ezeket az ismereteket újra felfedezni. A magyar hagyományos építkezés bővelkedik a természet alapú megoldásokban, amik alkalmazása nagyon hatásos: ezek közé tartozik az épület előnyös tájolása, a vályog vagy kő falazat, árnyékoló verandák vagy spaletták alkalmazása és a természetalapú megoldások alkalmazása (lombhullató fák, lugasok, vízfelületek, szélcsatornák kialakítása).

Nemzeti szinten több ország már tett lépéseket. Spanyolország közvetlen anyagi támogatást nyújt a hűtéssel kapcsolatos költségek enyhítésére. Franciaország támogatja az energiatakarékos berendezések vásárlását. Portugália egy kockázati térképen alapuló sérülékenységi index kidolgozásán dolgozik. Finnország, Hollandia és más országok pedig már most az igazságos alkalmazkodás elveit beépítik nemzeti stratégiáikba. Olaszország hőségriadó-terveivel és korai figyelmeztető rendszerével már 65%-kal tudta csökkenteni a hőhöz kapcsolódó halálozási arányokat.

A szakértők átfogó, összehangolt fellépést sürgetnek minden kormányzati szinten. Első lépésként szükség van mérhető mutatókra a nyári energiaszegénység azonosításához. Fontos a hatékony hűtési technológiák elterjesztése, valamint igazságos árképzési modellek – például rugalmas tarifák, amelyek a napközbeni olcsóbb áramhasználatot ösztönzik.

A hűtéshez való hozzáférés: emberi jog

A jövőben a hűtéshez való hozzáférést nem luxusnak, hanem alapvető emberi jognak kell tekinteni. A várostervezésnek a klímaellenállóságot és az igazságosságot kell középpontba helyeznie – mindenki számára biztosítani kell az árnyékos parkokhoz, hűvös közterekhez és jól tervezett lakóövezetekhez való hozzáférést.

A nyári energia-szegénység nem pusztán komfortkérdés – egészségügyi, társadalmi igazságossági és klímaadaptációs válság, amelyre most kell reagálnunk. Ha nem cselekszünk időben, városaink forró katlanokká válhatnak, ahol a legkiszolgáltatottabbak fizetik meg a legnagyobb árat. A megfelelő intézkedésekkel – igazságosságra, fenntarthatóságra és közösségi együttműködésre építve – azonban élhetőbb, hűvösebb és méltányosabb lakókörnyezetet teremthetünk mindannyiunk számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images