A világ legnagyobb hadihajói bukkantak fel a feszült térségben, egyértelmű a szándékuk

Stephen Koehler, az amerikai csendes-óceáni flotta parancsnoka a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tizenötödik dél-kínai-tengeri konferenciáján tartott beszédében hangsúlyozta, hogy Kína globális haditengerészetet épít, és a régión túlmutató tengeri műveleteket tervez végrehajtani. Hozzátette, hogy Peking fokozza a Tajvan megszállására vagy teljes elszigetelésére irányuló hadgyakorlatait. Koehler kifejtette, hogy válaszul az amerikai csendes-óceáni flotta szoros együttműködést épít ki a térségben a szövetségesekkel az agresszió elrettentése érdekében. A parancsnok szerint ez a kapcsolat egy esetleges háborús eszkaláció esetére is kiterjed.

Ez az elrettentési misszió az egész régióra vonatkozik, beleértve a Dél-kínai-tengert és Tajvant is

- mondta Koehler.

Az amerikai katonai vezető szerint Kína regionális hegemóniára törekszik, egyre több erőt telepít a Dél-kínai-tengerre és mindinkább agresszív taktikát alkalmaz. Az ország haditengerészete évente többször gyakorolja a nyomás növelését Tajvanra.

A parancsnok megemlítette, hogy

jelenleg két amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoport működik a Csendes-óceánon.

Az USS Nimitz az elmúlt hónapokban a Dél-kínai-tenger körül hajtott végre küldetéseket, míg az USS George Washington a nyugat-csendes-óceáni térséget járőrözi. Emellett az USS Tripoli partraszálló hajó úton van új állomáshelyére, a japán Sasebo haditengerészeti bázisra, az USS America pedig a Talisman Sabre kétoldalú hadgyakorlatra készül Ausztrália partjainál. Koehler elismerte a rivális haditengerészetének gyors bővülését, és figyelmeztetett, hogy Kína olyan flottát épít, amely képes globális szinten működni, és úgy tűnik, távoli vizeken, például a Közel-Keleten is küldetéseket kíván végrehajtani.

Tajvan 1949 óta „kvázi független”, mivel a kínai polgárháborúban vereséget szenvedő nacionalista erők a szigetre menekültek. Peking nem ismeri el a helyzetet, az elmúlt években egyre hangosabban követeli, hogy ellenőrzése alá vonja a területet. Tajpejnek a legnagyobb támogatója a kezdetektől az Egyesült Államok, bár a nyugati nagyhatalom nem ismeri e független országként szövetségesét. A „stratégiai kétértelműség” politikát választva igyekszik elrettenteni a kínai erőket egy nagyszabású inváziótól, de korábban nem volt egyértelmű, hogy pontosan meddig mehet el Tajvan támogatása érdekében. Kohler kijelentése után viszont

egyre biztosabbnak tűnik, hogy a katonai konfliktus felvállalása is a pakliban van.

Címlapkép forrása: Kevin Carter/Getty Images