Putyin: én tárgyalnék Zelenszkijjel, de ki fogja aláírni a békét?

Zelenszkijről

Putyin a fórumon azt mondta, a mielőbbi ukrajnai rendezés érdekében kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek legitimitását azonban kétségbe vonta.

Kész vagyok találkozni mindenkivel, beleértve Zelenszkijt is. A kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat [a békéről]

– mondta.

Az ukrán elnököt öt évre választják meg, és még hadiállapot esetén sem létezik lehetőség a mandátum meghosszabbítására. Hadiállapot esetén csak a parlament munkája hosszabbítható meg. Az elnök jogairól ebben az esetben sehol sem írnak

– tette hozzá.

De a lényegnek meg kell történnie, az aláírásnak a törvényes hatóságoktól kell származnia, különben, tudják, jön a következő [elnök], és az egészet a kukába dobja

– jegyezte meg az orosz elnök.

Putyin nem először vonja kétségbe Zelenszkij legitimitását, akinek mandátuma valóban lejárt tavaly tavasszal. Az ukrán parlament ugyanakkor továbbra is legitim elnöknek tekinti Zelenszkijt.

A NATO elleni támadásról

Putyin hazugságnak és téveszmének nevezte az állítást, miszerint Oroszország támadást tervez Európa és a NATO országai ellen.

Az a legenda, miszerint Oroszország rátámadni készül Európára és a NATO-országokra, a leghihetetlenebb hazugság, amelyet a nyugat-európai országok lakosságára rá akarnak erőltetni

– mondta az államfő, felhívva a figyelmet arra, hogy a NATO katonai költségvetése a többszöröse Oroszországénak.

Azt hangoztatta, hogy a NATO-országok hadseregeinek átfegyverkezése nem jelent veszélyt Oroszországra nézve, az orosz hadsereg folyamatosan semlegesíti ezeket a fenyegetéseket. „Teljesen értelmetlennek” nevezte a NATO védelmi kiadásainak a GDP 5 százalékára történő emelését.

Az évszázadok során, sajnos, Nyugaton időről időre, évtizedeken keresztül mindig felmerült az Oroszországból érkező fenyegetés kérdése. A nyugati elitek számára azért volt olyan kényelmes a belpolitikájuk felépítése, mert a keletről jövő képzeletbeli fenyegetésre alapozva pénzt tudtak kicsikarni az adófizetőktől, és a saját gazdasági hibáikat folyamatosan a keletről jövő fenyegetéssel magyarázhatták

– mondta Putyin.

Azt állította, a kapcsolatok nem azért kerültek válságba, mert Oroszország elkezdett az erő pozíciójából fellépni.

Az erő pozíciójából azok kezdtek el cselekedni, akiket nemrég még partnereinknek neveztünk

– hangoztatta.

Az ukrajnai konfliktusról

Putyin megismételte azt az orosz állítást, mely szerint az ukrajnai konfliktust valójában nem Oroszország, hanem a Nyugat kezdte.

Egyértelmű, hogy az Oroszország és Nyugat-Európa közötti kapcsolatok jelenlegi válsága 2014-ben kezdődött. De nem az a probléma, hogy Oroszország annektálta a Krímet, hanem az, hogy a nyugati országok hozzájárultak az ukrajnai puccshoz

– mondta az orosz elnök a kijevi Majdan téren történt eseményekre utalva, melyet Moszkva az Egyesült Államok által támogatott államcsínynek tart.

Szerintünk nem mi kezdtük a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem megpróbáljuk befejezni őket. Az ukrán vezetés maga kezdte a háborút a saját területén, nehéz haditechnikai eszközökkel és légierővel, de erre ma senki sem akar emlékezni

– mondta.

Higgyék el, mi is szeretnénk ezt [a konfliktust befejezni], és minél gyorsabban, jobb, ha békés úton

– nyilatkozott, megismételve álláspontját, hogy hosszú távú rendezésre van szükség.

Elmondta, hogy Oroszország a nemrégiben átadott több mint hatezer háborús halottján felül kész további több mint háromezer elesett katonáját eljuttatni Ukrajnának. A tárgyalások folytatásának lehetséges időpontját a június 22-t követő napokban nevezte meg.

Leszögezte: Moszkva nem engedheti meg, hogy Ukrajnában olyan fegyveres erők legyenek, amelyek fenyegetik Oroszországot és népét. Putyin szerint az orosz hadsereg stratégiai offenzívát indított a front egész hosszán, Ukrajna harctéri veszteségei pedig meghaladják a kényszermozgósítás szintjét.

Németországról

Kérdésre válaszolva kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Németország közvetítő lehetne az ukrajnai konfliktusban.

A közvetítőnek semlegesnek kell lennie

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország Ukrajnát támogató félként tekint Németországra, egyes esetekben pedig olyan országként, amely a harci cselekmények társ-részvevőjére.

Mindemellett kifejezte nyitottságát, hogy fogadja az új német kancellár, Friedrich Merz telefonhívását. Emlékeztetett rá, hogy a kapcsolatokat Moszkvával az európai országok szakították meg, amelyek célként tűzték ki, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen a harctéren, ezért nekik kell lépéseket kell tenniük a viszony helyreállítása érdekében.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Ukrajna német Taurus cirkáló rakétákkal való ellátása nem fogja megváltoztatni a „különleges hadművelet” menetét, de elrontja, „véglegesen eltemeti” Oroszország és Németország kapcsolatait. Kijelentette, hogy az ukrán hadsereg német segítség nélkül képtelen lenne bevetni a Taurusokat.

Trumpról

Vlagyimir Putyin egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy ha ő lett volna az Egyesült Államok elnöke az előző ciklusban, a háború nem kezdődött volna el. Hasznosnak nevezte egy orosz-amerikai csúcs megrendezését, megjegyezve, hogy egy ilyen találkozót alaposan elő kell készíteni.

Nagy előnynek értékelte, hogy Trump üzletember, mert mindent számításba vesz, ami vonatkozik az Oroszországgal kapcsolatos lépéseire is. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Oroszország és az Egyesült Államok közötti áruforgalom az elmúlt évben megnőtt, addig Oroszország és Európa viszonylatában csökkent.

Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images