Trump döntésére vár a világ a közel-keleti háború közepette: megnéztük, mit mutatnak a számok

Háborúban a Közel-Kelet két régi riválisa

Az Irán és Izrael között kibontakozó háborúról számos elemzésünkben beszámoltunk már a korábbiakban, az eseményeket pedig minden nap percről-percre tudósítjuk a Portfolio-n.

Múlt hét péntek hajnalban Izrael megtámadta Iránt: az izraeli légierő és a Moszad számos katonai létesítményt, nukleáris programhoz köthető objektumot felrobbantott, illetve megöltek rengeteg iráni katonai vezetőt és atomtudóst is.

A támadás a hétvégén nyílt háborúvá eszkalálódott, miután Irán több ballisztikus rakétát és drónt is elindított Izrael felé.

Iráni források szerint a teokratikus rezsim szerdán a régóta emlegetett Fatah-1-es hiperszonikus rakétákat is bevetette a zsidó állam ellen, és azt állították, hogy teljes uralmat szereztek a "megszállt területek" légtere fölött, amelyek lakossága védtelenül maradt a támadások következtében.

Lévén, hogy felvételek nem jöttek az Irán egyik titkos fegyverének számító rakéta bevetéséről, tegnapi elemzésünkben rámutattunk, hogy az tényleg valószínűsíthető, hogy Irán valóban kilőtt legalább egy Fatah-1-est Izraelre, de a támadás valószínűleg nem érte el a megtervezett célját, az pedig kérdés egyelőre, pontosan miért nem.

Az pedig biztosan kijelenthető, hogy Irán nem uralja a zsidó állam légterét.

Már a múlt hétvégi támadások során is látható volt, mostanra pedig még inkább láthatóvá vált, hogy Izrael egyértelműen fölényben van a konfliktusban: az izraeli légierő gyakorlatilag teljesen uralja az iráni légteret. Hiába szerelték azonban le a ballisztikus rakétaindítók körülbelül harmadát az országban, Irán máig képes rakétákat kilőni Izrael felé. Ezáltal, Izrael még nem tudta elérni az iráni atomprogram leállításán túl a másik fő célját: az iráni ballisztikus rakétaarzenál felszámolását.

Mivel az iráni eszközök mélyen a föld alatt, komplex bunkerrendszerekben vannak elrejtve, Izraelnek a jelenleg rendelkezésükre állóknál erősebb bunkerromboló fegyverekre és azok hordozására képes bombázókra van szüksége a céljai elérésére. Épp ezért figyel jelenleg mindenki Donald Trumpra, miután arról érkeztek hírek, hogy az amerikai hadsereg F-16, F-22 és F-35 típusú vadászgépeket telepít a Közel-Keletre, és meghosszabbítja más harci repülőgépek bevetését a térségben. Az Egyesült Államok hadserege minden stratégiai fontosságú fegyvert képes lenne biztosítani Izrael számára ahhoz, hogy térdre kényszeríthessék az Ali Homeini ajatollah vezette államot.

Mindenki követi az eseményeket

Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.

A Google Trends segítségével nemrég megnéztük, a Lengyelországban tartott elnökválasztás hogyan befolyásolta kereséseket. Legutóbbi cikkeinkben azt mutattuk be, hogyan emelték a ChatGPT több órán át tartó technikai problémái rekord magasra a chatbot iránti érdeklődést, valamint, hogy az Apple idei fejlesztői konferenciáját mekkora érdeklődés övezte az interneten.

Az Izrael és Irán közötti, hétvégén már egyenesen háborúvá eszkaláló konfliktus a Google Trends "Jelenleg felkapott", legnépszerűbb témákat összesítő oldalán is abszolút uralta az elmúlt hetet.

Az elmúlt hét napban Magyarországon a legtöbb keresést generáló téma volt a két közel-keleti ország közti háború.

A téma globális szinten is uralta a kereséseket, többek között az Egyesült Államokban is ez volt az elmúlt hét legfelkapottabb témája.

Ahhoz, hogy a konfliktus iránti relatív érdeklődést szemléltethessük, megnéztük, hogy a háborúban álló két ország, Izrael és Irán mekkora érdeklődést váltott ki a Google-ben,az egymással évek óta harcban álló Oroszországhoz és Ukrajnához képest. Jól látható, hogy az elmúlt év során az orosz-ukrán háború általánosságban nagyobb érdeklődést váltott ki a Google-ben, azonban

az elmúlt hét eseményei végett a közel-keleti országokra nagyobb figyelem hárult az internetes keresések tekintetében.

Izrael iránt az érdeklődés a térképet elnézve, nem meglepő módon éppen a zsidó államban volt a legmagasabb az elmúlt hét nap során, a közzel-keleti országot pedig Brazília, Palesztina, Argentína és Ciprus követi. Utóbbi országban különösen nagy a készültség a harcok miatt, a szigetország ugyanis földrajzilag közel fekszik Izraelhez és jelentős mennyiségű menekültre számítanak.

Irán főleg a területileg és vallásilag is közel álló arab országok körében volt népszerű a keresések tekintetében. A térkép alapján látható, hogy Iránon kívül Afganisztánban, Kuvaitban, Libanonban és Irakban volt jelentős az érdeklős az ország iránt.

Lévén, hogy Izrael egyik fő célpontjai Iránban az ország atomprogramját támogató nukleáris bázisok és tudományos intézmények, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is szorosan követi az eseményeket. A héten arról is érkeztek hírek, hogy egyes létesítmények területén a NAÜ megemelkedett sugárszennyezettséget mért az izraeli csapásokat követően. Éppen ezért,

a NAÜ-vel kapcsolatos érdeklődés az elmúlt időben az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta nem látott szintre emelkedett.

Donald Trump jelen cikk megírásáig nem hozott még döntést az amerikai hadsereg Izrael támogatására történő bevetésével kapcsolatban, azonban a két leggyakrabban emlegetett, stratégiai fontosságú repülőgép, a B-2 Spirit lopakodó nehézbombázó repülőgép, és az F-35-ös vadászbombázó iránti érdeklődés is megugrott az elmúlt napokban.

Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images