Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább

Mennyi eső esett idén?

Ugyan a nyár kezdete óta az igazi, tartós kánikula nem köszöntött még be Magyarországon, az időszakosan átvonuló hidegfrontok miatt, az elmúlt napokban a meteorológusok rendre egy másik veszélyes időjárási tényező miatt figyelmeztetnek:

az elmúlt hónapokban elmaradó csapadék rendkívül alacsony talajvízszintet, és így kritikus aszályhelyzetet eredményezett hazánkban.

A magyar szakemberek már az idei év első felében is felhívták a figyelmet arra, hogy az intő jelek azt mutatják, idén súlyos szárazság köszönthet be Magyarországon. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője márciusban elmondta, hogy a téli csapadék elmaradása miatt nagy aszály várható az idei évben.

Valójában az egész országban azt tapasztaljuk, hogy nem tud télen visszatöltődni az a mennyiség a felszín alatti vizekbe, mint amennyi fogy belőlük természetes vagy mesterséges úton. Rettentő szomorú képet mutat a felszín alatti vizek állapota. Ez a fő kiváltó oka a Magyarországon várható nagy aszálynak

– hangsúlyozta a szakember akkor.

Hogy jobban megérthessük, mi vezethetett a jelenleg is igen súlyos aszályhelyzethez, először érdemes azt megvizsgálni, hogy mit mutatnak az adatok az idei év során hullott csapadék mennyiségéről.

A HungaroMet hazánk téli időjárásáról szóló elemzésében idén márciusban azt írta, hogy az évszakban lehullott csapadék (csapadékösszeg) országos átlaga 66 milliméter volt, ami az 1991 és 2020 közötti évek átlagértékének (115,1 milliméter) alig több, mint fele.

A 2024/25-ös tél tehát meglehetősen száraz volt, a HungaroMet szerint pedig az idei tavasszal pedig a korábbi évek átlagához hasonlóan alakult a csapadék mennyisége hazánkban. A tavaszi hónapok (március, április és május) során 143,2 milliméter volt az országos csapadékösszeg átlaga.

Azonban, a meteorológiai hivatal hozzátette, hogyha egyesével nézzük meg a szóban forgó három hónapot, akkor látható, hogy mindössze a március volt igazán csapadékos, (a 8. legcsapadékosabb március a 20. század eleje óta hazánkban).  

Az áprilisi csapadék 32%-kal, míg a májusi 30%-kal maradt el az 1991–2020-as átlagtól,

így azokban a hónapokban szintén nem tudott visszatöltődni a korábbi időszakban elmaradó csapadék.

Rendkívüli szárazság sújtja az országot, az enyhülés pedig nem látszik egyelőre

A fenti adatok alapján tehát látható, hogy a nyár kezdetén hazánkban már alapvetően száraz időjárási körülmények uralkodtak. A HungaroMet szakemberei a héten azonban arról számoltak be, hogy a június eddig kritikusan száraz volt és

az időjárás-előrejelzések szerint valószínűleg a hónapban nem is érkezik már csapadék hazánkba.

A HungaroMet tájékoztatása szerint az ország döntő részén május vége óta nem hullott számottevő mértékű eső,

aminek következtében mostanra az Alpokalján kívül az ország gyakorlatilag minden területén aszályhelyzet alakult ki. A legtöbb területen egyenesen súlyos az aszály szintje hazánkban.

A HungaroMet arra is felhívta a figyelmet elemzésében, hogy az aszályhelyzetet már a magyar mezőgazdaság is megsínyli.

A májusi, júniusi csapadékhiány miatt az őszi vetések jóval korábban léptek érési fázisba.

A meteorológusok azt is kiemelték, hogy a kevés eső miatt az NDVI vegetációs index szintje is csökkenésnek indult. Az index azt mutatja meg műholdas felvételek alapján, hogy egy adott területen található-e a zöld növényzet. Az érték csökkenése az idei év során jellemző pozitív értékekhez képest már egyértelműen az aktuális aszályhelyzet hatásának tudható be.

Az Agrárszektor által megkérdezett szakemberek szerint legrosszabb helyzetben egyértelműen az Alföld van, azon belül is főleg a Jászság, Bács-Kiskun és Békés vármegye, valamint Szolnok környéke érintett leginkább. Raskó György agrárközgazdász a lapnak elmondta, hogy

a legszörnyűbb állapotban lévő területeken, az aszály olyan mértékű, hogy az már a búza minőségét is befolyásolja.

A szakember szerint a búza mellett a kukoricának is rendkívül nagy szüksége lenne csapadékra a következő hetekben, az enyhülés azonban nem látszik egyelőre.

Európai szinten is kritikus a helyzet, az elemzések szerint pedig ehhez hozzá is kell szokni a jövőben

Az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) rendszeresen elemzi az európai kontinens meteorológiai tényezőit. A szervezet tavaszi időjárással kapcsolatos megállapításai szerint a 2025-ös év tavaszán Európában jelentős különbségek mutatkoztak a csapadék terén;  Észak- és Nyugat-Európában, ahol a csapadékmennyiség jóval elmaradt az átlagostól. Ezekben a régiókban a talajnedvesség szintje a legalacsonyabb volt 1979 óta, ezzel szemben azonban Dél-Európában az átlagosnál csapadékosabb volt az időjárás.

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk, a globális felmelegedés miatt Európa éghajlata is jelentős átalakulásban van. A kontinens nem csak kétszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része; az Európát sújtó egyre gyakoribb szárazságok a tűzveszélyes napok számát is növelik. Ennélfogva a szakemberek szerint

az erdőtüzek a jövőben nem csak az addig leginkább jellemző dél-európai országokban, Észak és Közép-Európában, akár Magyarországon is veszélyt jelenthetnek.

Az eddigi kutatások szerint a globális felmelegedés Európában érvényesülő hatásaival nem is a lehulló eső mennyisége változik érdemi szinten, hanem

az csapadék éven belüli eloszlása válik egyre inkább szélsőségessé.

Míg nyáron súlyos aszályok sújtanak több régiót is, ősszel egyre gyakoribbá válnak a hirtelen lehulló, heves esőzések, amelyek akár a tavalyihoz hasonló árvizekhez vezethetnek Európában.

Nagyon meleg és rekordszáraz lehet az idei év globálisan is

Ahogy arra már korábbi cikkeinkben is rámutattunk, a különböző modellezéseken alapuló hosszú távú időjárás-előrejelzések szerint az elkövetkező nyár kifejezetten melegnek ígérkezik. A modellek azt mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan idén is jellemzőek lehetnek Európában a hőhullámos, száraz időszakok, amelyek így hazánkat sem kímélik majd vélhetően.

A szakemberek szerint globális szinten nagyjából biztos, hogy 2025 összességében a három legmelegebb év között lesz majd, de

arra is van esély hogy 2024-et és 2023-at megelőzve, a modern mérések kora óta vizsgált legmelegebb év lesz.

With five months now in, its looking increasingly likely 2025 will end up as the second warmest on record. It could still end up as the third warmest after 2024 and 2023, but it's virtually certain to be a top-three year. pic.twitter.com/LOR04grqm3 https://t.co/LOR04grqm3

— Zeke Hausfather (@hausfath) June 5, 2025

Az eddigi globális időjárási adatok azért is tűnnek különösen aggasztónak, mert a globális klímát nagyban befolyásoló El Niño–déli oszcilláció (ENSO) meleg fázisa (El Niño), amely a tavalyi év rekord meleg hőmérsékletéhez vélhetően hozzájárult, nem hat már a bolygó hőmérsékletére. Számottevő enyhülés azonban azután sem következett be a globális felmelegedés mértékében, hogy tavaly decemberben beköszöntött az ENSO hidegebb fázisa (La Niña).

A mindössze néhány hónapig tartó La Niña hiába gyakorolt egyfajta hűtő hatást, már 2025 elején is bőven a korábbi átlagoknál magasabb hőmérséklet uralkodott világszerte.

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) közlése szerint tavasztól már a La Niña is véget ért, így jelenleg egy úgynevezett semleges helyzetben van az ENSO, amely a szakemberek szerint általában kevésbé jár szélsőséges időjárás körülményekkel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio