Titkos fegyvert vetett be az atomhatalom: lehet, hogy nem is a J-10C vadászgép szuperképessége döntötte el a légicsatát

Közel két hónappal ezelőtt az egész világ feszülten nézte, ahogy egyre jobban eldurvulnak az események két szomszédos atomhatalom között, amely végül egy nagyszabású légicsatában csúcsosodott ki. Az összecsapás után arról kezdtek szivárogni az információk, hogy a pakisztáni légierő (PAF) a kínai fejlesztésű J-10C vadászgépei segítségével több indiai járművet megsemmisítettek, közte három darab francia gyártmányú Rafalét. Bár ezeket az információkat azóta sem erősítették meg hivatalosan, annyit az indiai légierő vezetője is elismert, hogy voltak veszteségeik. Azóta is zajlik a nagyszabású légicsata elemzése, egyre több körülmény lát napvilágot, ez pedig a keleti nagyhatalom azóta valóságos sztárként ünnepelt negyedik generációs katonai repülőgépeit is új megvilágításba helyezi. Az elemzés kiemeli, hogy

a legtöbb figyelem a vadászgépekre koncentrált, de valójában az elektronikus hadviselés volt a főszereplő.

Hozzáteszik, hogy a katonai konfrontáció közben mindkét oldalon megjelentek a különböző jelzavarók, és ezek kulcsszerepet játszhattak. Az indiai szárazföldi erők megerősítették, hogy a pakisztáni határ közelében nagyon erős jelzavarással szembesültek.

Iszlámábád az utóbbi években a PAF modernizálása mellett határozott, ebben kiemelkedő szerepet kaptak a modern jelzavaró berendezések. Az iszlám hatalom a 2019-es Balakot-csapások tapasztalataira támaszkodott, ekkor az indiai légierő (IAF) támadást intézett egy iszlamista szélsőséges szervezet kiképzőtábora ellen. Akkor Újdelhi teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a szomszédja hozzá hasonlóan szintén rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Végül a pakisztániak három fő szempontot vettek figyelembe a modernizációnál: a saját tapasztalatokat, az orosz-ukrán háború tanulságait, és az elérhető török és kínai lehetőségeket.

A fejlesztések során beszereztek legalább egy cseh gyártmányú ERA VERA-E passzív megfigyelőrendszert, amelyet integráltak a Saab 2000 Airborne Early Warning and Control (AEW&C) repülőgépbe. Ez jelentősen javította a PAF képességeit a célpontok követésében, valamint akár a rakéták számára is tudnak adatokat továbbítani. Ráadásul meg tudja határozni a rakéták kilövőállomását anélkül, hogy a saját pozícióját felfedné az ellenséges radarok előtt. Fizikailag is jó rejtőképessége, mivel könnyedén elhelyezhető civil adótornyokra vagy magas épületek tetejére, ezért nehéz kiszúrni. Az elemzés szerint a háromszögelés segítségével az újabb rendszerek képesek akár a legmodernebb lopakodó vadászgépeket, így az amerikai F-35-öst is kiszúrni. A prágai gyártócég közlése szerint a VERA-E egyszerre 200 célpontot is tud követni, és az adatbázis fejlesztésével további sikereket lehet elérni vele.

India nem rendelkezik hasonló rendszerrel, ez pedig komoly hátrányt jelentett az IAF számára a légicsatában.

Címlapkép forrása: Long Wei/VCG via Getty Images