Asztalt boríthat a baloldal csillogó szemű reménysége – Tökéletes mumus válhat Trump rémálmából?
Globál

Asztalt boríthat a baloldal csillogó szemű reménysége – Tökéletes mumus válhat Trump rémálmából?

Szabó Ákos
Zohran Mamdani Ugandában született indiai gyökerekkel rendelkező, értelmiségi családba. Hétéves korában költöztek New Yorkba, 2018-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot, két évvel később beválasztották az állami törvényhozás alsóházába. 2025-ben pedig a 33 éves szocialista politikus válhat a világ egyik legnagyobb metropolisza, a nyolc millió lakost számláló New York polgármesterévé, miután a keddi demokrata polgármesterjelölti előválasztáson olyan megalázó vereséget mért az egyik talán legnagyobb hírnevű helyi politikusra, Andrew Cuomo volt kormányzóra, amire senki sem számított. A városházára vezető út azonban több buktatót is tartogathat Mamdani számára, aki szempillantás alatt vált az amerikai baloldal egyik elsőszámú arcává, és ezzel együtt a Wall Street, a republikánusok és egyes párttársainak is a legújabb bokszzsákjává.

Célfotó helyett kiütés

Mivel a New York-i előválasztásokon rangsorolásos rendszert alkalmaznak (a "kiesett" indulókra leadott voksokat addig osztják tovább, amíg valaki meg nem ugorja az 50%-ot), a teljes végeredményre még valószínűleg jövő keddig várni kell.

Ellenben már az első preferenciás voksok 93%-os feldolgozottsága alapján teljesen egyértelmű, hogy a demokrata jelölést Mamdani zsebelte be:

nem elég, hogy a szavazók 43,5%-a őt jelölte meg első helyen, a nem hivatalos eredmények szerint jóval több szavazólapon szerepelt, mint Andrew Cuomo, és az AP szerint második helyre is tízezrekkel többen tették, mint a volt New York állami kormányzót.

A politikai feloldozásban és visszatérésben reménykedő Cuomo, aki 2021-ben szexuális zaklatással kapcsolatos vádak miatt kényszerült lemondásra, 36,4%-ot zsebelt be. A harmadik legtöbb voksot a város progresszív főszámvevője, Brad Lander szedte össze 11,3%-kal. Lander "erősen" zárta a kampányt: múlt héten dulakodásba keveredett egy bíróságon a szövetségi bevándorlási hatóság ügynökeivel, akik megbilincselték és letartóztatták. A főszámvevőt végül Cuomo utódja, Kathy Hochul kormányzó személyes közbenjárását követően engedték ki az őrizetből.

Lander és Mamdani egyébként kölcsönösen támogatták egymás kampányát, szavazóikat arra biztatva, hogy másikójukat írják be második helyre – így ha abból indulunk ki, hogy a Lander-szavazók többsége valószínűleg Mamdanit is beikszelte, könnyedén meglehet az 50% a szocialista jelöltnek. A "Cuomo-ellenes" szövetségesek mindenesetre kedd este a színpadot is megosztották néhány pillanat erejéig.  

Ma este történelmet írtunk. Nelson Mandela szavaival élve: "Mindig lehetetlennek tűnik, amíg meg nem csinálja valaki."

- mondta győzelmi beszédében Mamdani, aki a város első muszlim és ázsiai származású polgármestere lehet. Hozzátette: "bár nem fogom feladni a meggyőződéseimet és az elkötelezettségemet, melyek az egyenlőségre és emberségre épülnek [...], szavamat adom, hogy kinyújtom a kezem, hogy megértsem azok nézőpontját, akikkel nem értek egyet."

Az, hogy Cuomo ennyire kikapott Mamdanitól, azért is okozott óriási meglepetést, mert

a közvélemény-kutatások alapján őrültség lett volna hasonlót előrejelezni

– nem túlzás azt állítani, hogy a legoptimistább Mamdani-hívek is legalább szoros versenyre és elhúzódó preferenciális szavazatszámlálásra fogadtak volna. Bár kevés felmérés készült (és a ruganyosabb előválasztásokat amúgy is nehezebb szondázni), csupán egy poll jutott arra, hogy Mamdani állhat az élen az első körben, az utolsó körre pedig további egy mutatta a 33 éves állami törvényhozó előnyét. A júniusban végzett tíz kutatásból tehát nyolc Cuomót vélte esélyesebbnek, akinek olykor két számjegyű fölényt adtak, hiába volt felszálló ágon zöldfülű ellenfele.

Azt, hogy Mamdani mekkora hátrányból indult, a jelöltek hadipénztára is jól szemlélteti.

A Financial Times ábráján kivehető, hogy Cuomo közel négyszer annyi adományt gereblyézett össze, mint Mamdani; kampányszervezete, a Fix the City nevű szuper PAC pedig a New York-i polgármester-választások valaha volt legnagyobb összegéből, 25 millió dollárból gazdálkodott. Ennek számottevő része, több mint 8 millió dollár Michael Bloomberg volt polgármestertől és üzletembertől származott, de a tavaly Trump mögé beálló Bill Ackman milliárdos kockázatitőke-alapkezelő is 500 ezer dollárral járult hozzá Cuomo – végül siker helyett – kudarcához. Ezzel szemben Mamdani kampánya a kis összegű donorokra támaszkodott, a 21 ezer adományozójának mintegy háromnegyede 100 dollárnál kisebb összeget utalt.

Ez kellett a bravúrhoz

Ahogy azt előző cikkünkben kiemeltük,

a New York-i előválasztás egyfajta referendummá változott a tavaly csúfos vereséget szenvedő demokraták jövőbeli irányvonaláról:

miközben a magát demokratikus szocialistának valló, fiatal Mamdani mögé a párt balszárnyának szinte valamennyi arca beállt, köztük Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez, addig a 67 éves Cuomo mellett a politikai centrumba húzók szólaltak fel, köztük Jim Clyburn dél-karolinai képviselő és az utolsó pillanatban még Bill Clinton volt elnök is (Clyburn 2020-ban kulcsszerepet játszott abban, hogy a mérsékeltek – és a fekete szavazók tömegei – Joe Biden elnökjelöltsége mögött sorakoztak fel Sandersszel szemben). Az ideológiain túl ezáltal generációs különbségek is kirajzolódtak, Lander pedig "harcosok" és "önfeladók" közötti szakadékról beszélt.

andrew cuomo
Andrew Cuomo 2011 és 2021 között kormányozta New York államot, és a híresztelések szerint elnöki ambíciókat is dédelgetett. Lemondását állítólag megbánta, de mostani veresége könnyedén pontot tehet politikai karrierje végére. Fotó: Albin Lohr-Jones/Pacific Press/LightRocket via Getty Images

A New York Times elemzése alapján Cuomo az idősebb, a fekete középosztálybeli, és az ortodox, illetve haszid zsidók körében aratta a legnagyobb sikert, míg Mamdani bázisának – az egyébként nehezen mozgósítható – fiatalok, a diplomások számítottak, valamint a fehér, a latino és az ázsiai többségű, "dzsentrifikálódó" választókörzetek. Bár egyesek a jómódúaknak és iskolázottaknak kedvező "pezsgőszocializmussal" vádolták meg, ebből annyi igaz, hogy Mamdani előnye a felső-középosztályban volt legmagasabb (a középosztályban viszonylag kiegyenlítettnek tűnnek az erőviszonyok), miközben Cuomo a legszegényebbek és leggazdagabbak között hódított az Economist adatújságírója, Owen Winter szerint.

A New Yorkban élő Nate Silver választási adatelemző négy jól körülhatárolható indokot talált arra, hogy miért sikerülhetett Mamdaninak a bravúr:

  • egyrészt a koronavírus-járvány kezelése miatt szintén hevesen bírált Cuomo erőfeszítése hagyott némi kívánni valót maga után: a Times szavaival élve "öröm nélküli és kedvetlen" kampányt folytatott és alig jelent meg az emberek között vagy az utcán: legtöbbször elmondta a beszédét egy zárt eseményen, és el is tűnt a kamerák elől. eCNN úgy értékelt, hogy a szinte mindenki által ismert Cuomo a jelöltsége "elkerülhetetlenségére" épített, arra Curtis Sliwa republikánus polgármesterjelölt úgy hivatkozott: "[Cuomo] úgy érezte, kiérdemelte a koronázást". Az ismeretlenségből érkező, energikusan és karizmatikusan fellépő Mamdani ezzel szemben egy nap alatt bejárta a Manhattan-sziget egészét, egymás után adta az interjúkat, a közösségi médiában a többnyelvű videóival aratta a babérokat, miközben több mint 46 ezer önkéntest mozgósított, akik legalább 1 millió ajtón kopogtattak be állítólag.
  • Ez utóbbi már a második indokhoz tartozik, ami Mamdani nem mindennapos politikai tehetségével és rendkívüli erőfeszítésével magyarázza a tarolást – ezt még az ideológiájával vagy programjával egyet nem értők többsége is elismeri talán. A kampányban végig a megélhetési kérdésekre (és nehézségekre) irányította a figyelmet, és három könnyen kommunikálható tervet hangoztatott: az albérletárak befagyasztása a stabilizált bérleti díjat fizetők számára, a belvárosi buszjáratok gyorsítása és ingyenessé tétele, valamint öt önkormányzati tulajdonban lévő élelmiszerbolt létrehozása, ezzel megfizethető alternatívát nyújtva és lejjebb nyomva az árakat.
  • Silver szerint az Amerikai Demokratikus Szocialisták (DSA) pártjához tartozó Mamdani diadala azt is mutathatja, hogy az amerikai választóknak – legalábbis egy olyan metropoliszban, mint New York – alapvetően "van étvágya" a baloldali jelöltekre,

    feltéve persze, ha azok a "kultúrharc" (mint például az abortusz vagy a faji, etnikai vagy szexuális kisebbségek jogai) helyett a megélhetési költségekre helyezik a hangsúlyt.

    Mindez persze nem jelenti azt, hogy Mamdani ezek mellett nem állt volna ki, sőt, de a fókuszban nem ezek az ügyek álltak. Első, tavaly ősszel vírusként elterjedt videójában például olyan New York-iakat állított meg beszélgetni az utcán, akik egyáltalán nem vagy éppenséggel Trumpra szavaztak az elnökválasztáson a megélhetési válság miatt. Bernie Sanders szerint Mamdani "ragyogó" kampányt folytatott, és "hülye tévéreklámok" helyett valódi mozgalmat épített.

    Ha valaki, mint például Kamala Harris, nem hallgatott volna a tanácsadóira, és ugyanezt tette volna, akkor ma ő lenne az Egyesült Államok elnöke

    - vélekedett a 2016-ban és 2020-ban is elnökjelölt-aspiráns vermonti szenátor. Owen Jones, a brit Guardian baloldali publicistája odáig ment, hogy a Mamdani-kampány az egész nyugati baloldal számára példaként szolgálhat.
  • Ám Silver utolsó pontja az, hogy Cuomo kudarcát egyben a demokrata pártelit csődjeként is értelmezhetjük, hiszen aktívan támogatták vagy hallgatólagosan beleegyeztek az ellentmondásos volt kormányzó indulásába – jóllehet ugyanezen párttársainak egy része pár éve még lemondásra szólította fel. (Ráadásul a centristák a széles mezőnyből bőven választhattak volna mást, aki mögé beállhattak volna, mégis a legellentmondásosabb figura lett a befutó). Miközben a felmérések szerint a demokrata szavazók rendkívül elégedetlenek a párt Trumppal szembeni fellépésével, üzenetével és vezetőségével en bloc, Cuomo kétség nélkül az establishment tökéletes megtestesítője: szolgált lakásügyi miniszterként Clinton kormányában a '90-es években, mostani indulását milliárdosok és üzleti érdekcsoportok sora pénzelte, szintén egykori kormányzó apjáról pedig még hidat is elneveztek az államban.

    A saját pártját is kritizáló, populista húrokat pengető Mamdani tehát kontrasztosabb ellenfelet nem is kívánhatott volna magának.

Hogyan tovább?

Miközben a demokraták balszárnya gyakorlatilag üdvrivalgással fogadta Mamdani meglepő győzelmét, addig a párt épp New Yorkhoz kötődő kongresszusi vezetése jóval óvatosabban gratulált Mamdani győzelméhez. Hakeem Jeffries képviselőházi és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezetők elismerték, hogy rendkívül sikeres kampányt folytatott, és találkozót kezdeményeztek vele – bár egyértelmű támogatásukat nem fejezték ki. Hasonlóan tett Kathy Hochul kormányzó is, aki korábban ellenérzését fejezte ki Mamdani leggazdagabbakat sújtó adóemelési terve kapcsán.

Két New York-i billegő körzetet képviselő kongresszusi demokrata azonban máris elhatárolódott a polgármesterjelölttől a túlélés reményében:

Laura Gillen túlzottan "szélsőségesnek" nevezte Mamdanit, míg Tom Suozzi az X-en közölte,

komoly aggályaim voltak Mamdani képviselővel kapcsolatban, és ez az egyik oka annak, hogy az ellenfelét támogattam. Ezek az aggályok továbbra is fennállnak.

Bár a zsidó származású prominens demokrata, Jerry Nadler támogatását fejezte ki Mamdani felé, és győzelmét Barack Obamáéhoz hasonlította, Gillen és Suozzi nyilatkozata jól tükrözi, hogy Mamdani egyelőre saját pártját is megosztja, és közel sem egyenes számára a polgármesteri székbe vezető út.

Bár önmagát "Donald Trump legnagyobb rémálmának" nevezte, egyes republikánus stratégák épp ellenkezőleg, a jobboldal álmaiba illő "gonosztevőnek" tartják Mamdanit.

Többek közt antiszemitizmussal vádolják, radikális baloldalinak és kommunistának nevezik, valamint muszlim vallása miatt is célba vették.

A palesztinok mellett évek óta kiálló polgármesterjelölt szerint az "apartheid-rezsimet" működtető Izrael népirtást követ el Gázában, pár hete pedig az kavart port a bő 1 millió zsidó lakost számláló New Yorkban, hogy Mamdani nem utasította el az egyes aktivisták által kántált, globális intifádára felszólító szlogent, melyet egy palesztinok emberi jogai melletti általános állásfoglalásként írt le (a szó arabul lázadást jelent). Az ADL zsidó érdekvédelmi szervezet és mindkét oldal több politikusa erőszakra történő nyílt felhívásnak titulálta a rigmust az első és második intifáda során tapasztalt atrocitásokra tekintettel, és elutasították Mamdani nyilatkozatát.

Mamdani emellett jelölttársaival ellentétben kijelentette, nem látogatna el Izraelbe az első külföldi útján megválasztása után, mondván, városvezetőként New Yorkban a helye; és arra a kérdésre, hogy Izraelnek van-e joga zsidó államként létezni, úgy válaszolt:

Mint minden nemzetnek, úgy gondolom, joga van a létezéshez, és felelőssége van a nemzetközi jog betartásában is.

Mamdani egyúttal visszautasította az antiszemitizmussal kapcsolatos vádakat, és rámutatott, programjában szerepel a zsidók elleni gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés növelése. A "büszke" zsidó származású, Benjamin Netanjahut elutasító Brad Lander egyébként kiállt Mamdani mellett.

De nemcsak állítólagos antiszemitizmussal támadják a 33 éves politikust, előválasztási győzelme után maga Donald Trump amerikai elnök hangosította ki, hogy "a demokraták átlépték a határt", és

Mamdani személyében "egy 100%-ban kommunista elmebeteget" jelöltek polgármesternek.

Voltak már korábban is radikális baloldaliak, de ez már kezd nevetségessé válni

- fogalmazott a republikánus zászlóvivő a Truth Socialön. Trump kabinetfőnök-helyettese és egyes republikánus kongresszusi képviselők mindeközben bevándorló háttere és muszlim hite miatt pécézték ki. Stephen Miller az előválasztás másnapján az X-en azt írta,

New York az eddigi legtisztább figyelmeztetés arra, hogy mi történik egy társadalommal, ha nem tudja kontrollálni a migrációt.

Andy Ogles képviselő drasztikus módon azt javasolta, hogy a "kis mohamed" Mamdanit fosszák meg amerikai állampolgárságától és toloncolják ki az országból,

míg a transznemű nőkkel szembeni fellépéséről ismert Nancy Mace úgy kommentált egy, az általa "saría-imádó fiúnak" nevezett politikusról készült fotót, hogy

9/11 után azt mondtuk: "Soha nem felejtünk". Azt hiszem, sajnos felejtettünk.

Marjorie Taylor Greene nem a terrorizmust mosta össze minden muszlim vallású emberrel, hanem "csak" egy burkát viselő Szabadság-szoborról posztolt egy képet, mondván, "ez odaüt". (Mamdani állítja, számos halálos fenyegetést kapott a vallási hovatartozása miatt.)

A republikánusok az előítéletektől sem mentes személyes támadásokon kívül bizonyára azt is Mamdani fejére fognak olvasni, ami a vélt antiszemitizmusa árnyékában némileg háttérbe szorult: évekkel ezelőtt támogatta a rendőrség finanszírozáscsökkentéséért síkra szálló defund the police-mozgalmat. A mostani kampányában nem javasolta a rendőri erők büdzséjének csökkentését, ehelyett tehermentesítené őket plusz szociális munkások és mentálhigiénés szakemberek felvételével.

Meglátjuk, hogy ezek a Cuomo által már szintén felhozott támadások mennyire csorbítják majd a most országos reflektorfénybe került Mamdani eddigi momentumát – borítékolható, hogy a republikánusok mindent meg fognak tenni, hogy ráégessék ezeket a bélyegeket, és párttársait is besározzák. A kórushoz pedig csatlakozott a volt rendőrtiszt, Eric Adams jelenlegi polgármester is, aki korrupciós botránya ellenére – demokrata helyett – függetlenként indul idén novemberben.

Ez választás egy kékgalléros és egy ezüst kanállal a szájában született jelölt közötti döntésről szól

- hangsúlyozta Adams, mondván, ő az, aki valójában képviseli a munkásosztályt.

A New York Post értesülései szerint a döntést hivatalosan még mérlegelő Cuomo állítólag nem tervez függetlenként harcba szállni – még ha a joga meg is lenne rá. Ám az eredmény miatt "depressziós" Wall Street egyik alakja, Bill Ackmann közölte, igyekszik meggyőzni egy másik jelöltet a ringbe szállásról. Emellett felröppent az ötletelés arról is, hogy a republikánus Curtis Sliwa léphetne vissza a mérsékelt és fekete szavazókra bazírozó Adams javára.

Mamdani ennek tükrében egy, de akár három érdemi ellenféllel is szembenézhet az általános választáson, ami rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a versenyfutást.

A valódi izgalom lehet, csak most kezdődik.

Címlapkép forrása: Christian Monterrosa/Bloomberg via Getty Images

Holdblog

Végső soron a NATO is csak üzlet

Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a... The post Végs

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?

A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.

Díjmentes online előadás

Számolj háromig és start!

Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.

Ez is érdekelhet