Tombolnak a véres konfliktusok a világban: a második világháború óta nem láttunk ilyet

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Újabb negatív rekord

2024-ben újabb negatív rekordot zártunk: a háborúk és a fegyveres konfliktusok száma globálisan a legmagasabb szintre emelkedett a II. világháború óta: 61 konfliktusról beszélünk a világ 36 országában a svéd Uppsalai Egyetem idei kimutatása szerint. Hogy miért érdemes figyelni rájuk? Mert az Uppsala Conflict Data Program (UCDP) a világ legfontosabb, szervezett erőszakkal és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó adatgyűjtő programja, amely a nyolcvanas évek óta, folyamatosan működik, és több mint negyven éve gyűjt és publikál adatokat a világ minden tájáról. A UCDP kutatói alapvetően háromféle konfliktust különítenek el: államközi, államon belüli, valamint nem állami (pl. terrorista szervezetek) konfliktusok.

Az adatok alapján a tavalyi 61 konfliktusból 11 érte el a „háború” szintjét, vagyis legalább évi ezer halálos áldozattal járt az adott esemény. Sok országban ráadásul egyszerre több konfliktus is zajlik: a érintett államok több mint felében legalább két párhuzamos fegyveres konfliktus dúlt ugyanabban az évben. Ez a szám nemcsak rekordot jelentett, hanem egy aggasztó trend folytatását is mutatta: 2020-ban 57, 2022-ben 56, 2023-ban 59 konfliktust rögzítettek. Ami igazán aggodalomra ad okot, az az, hogy ez nem egy véletlenszerű eseménysorozat, nem egy átmeneti növekedés, hanem egy rendszerszintű, strukturális változás.

2010 óta ugyanis az államokat érintő konfliktusok száma majdnem megduplázódott, és az összes haláleset ötszörösére nőtt. Ezzel egy időben pedig az államok közötti feszültségek jelentősen megnőttek. A II. világháború óta a legtöbb halálos áldozattal járó év azonban még 1994-ben történt a ruandai népirtás miatt, amely 800 ezer és 1 millió közötti halálos áldozattal járt. A 21. század leghalálosabb éve pedig 2022 volt, elsősorban az ukrajnai háború és az etiópiai tigréi konfliktus miatt.

Ukrajna továbbra is a leghalálosabb, jelenleg zajló háború a világon

2024-ben világszerte legalább 160 ezer ember vesztette életét fegyveres konfliktusokban. Ha helyezéseket kellene osztogatnunk, akkor az első helyen a világ jelenleg zajló, leghalálosabb háborújában Ukrajna kapná: a UCDP legalább 76 ezer halálos áldozattal számolt a szomszédunkban a tavalyi év folyamán. Az áldozatok száma ráadásul exponenciálisan nő: az orosz Mediazona és a BBC közös projektje legalább 45 287 életét vesztett orosz katonát azonosítottak be név szerint 2024-ben, ami csaknem háromszorosa az orosz veszteségeknek a háború első évében.

Ukrajna után következett Gáza és Libanon, közel 26 ezer regisztrált halálesettel. Azt hinnénk, hogy a korábbi nagy terrorcsoportok, mint amilyen az Iszlám Állam, már eltűntek, pedig nem, csupán alig esik róluk szó a hírekben. Sorban tizedik éve az Iszlám Állam volt a leghalálosabb nem-állami szereplő, amely mintegy 3800 civil halálesetért volt felelős 2024-ben, többségükért a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A legtöbb konfliktussal sújtott kontinens

Afrika maradt a leginkább konfliktusokkal sújtott kontinens 2024-ben is, 28 államközi konfliktussal, amelyet Ázsia követett 17-tel, a Közel-Kelet 10-zel, Európa 3-mal és Amerika 2-vel. A nyugati nyilvánosság nagy része valószínűleg nem is ismeri a világ más részein zajló, nagy áldozatokkal járó konfliktusok nagy részét. Ukrajna és a közel-keleti konfliktusok mellett az elmúlt években véres (polgár)háborúk alakultak ki Etiópiában, Szomáliában, Szudánban, Burkina Fasóban, Jemenben, Maliban vagy Mianmarban.

Szudánban 2023 tavaszán újult ki a fegyveres konfliktus a hadsereg és egy rivális milícia között, amely 2024-ben is folytatódott, és a két év folyamán összesen több mint 60 ezer áldozatot szedett. A szudáni konfliktus továbbá 11 millió embert űzött el otthonából és a világ jelenlegi legnagyobb éhínségválságát indította el.

Mianmarban a 2021-es katonai puccsot követő polgárháború eszkalálódott, számos etnikai fegyveres csoport harcol a junta ellen, és a harcok intenzitása szintén több ezres éves halálozást eredményezett. Szomáliában és a Száhel-övezet több országában (például Mali, Burkina Faso, Niger) az iszlamista felkelőcsoportok és a kormányok közti harcok is folytatódtak. Nigéria és a szomszédos országok területén egyszerre küzdenek iszlamista terrorcsoportok (pl. Boko Haram és Iszlám Állam), etnikai milíciák és a biztonsági erők, ami több párhuzamos konfliktust jelent. Jemenben ugyan 2024-re viszonylagos tűzszünet alakult ki, de korábban hosszan elhúzódó polgárháborúja már több százezer halálos áldozattal járt, és humanitárius válságot idézett elő, a jelenlegi béke pedig rendkívül sebezhető.

Amerikában ritkák a fegyveres konfliktusok – 2024-ben elsősorban Kolumbiában lehetett még mindig a kormány és lázadó fegyveres csoportok közötti harcokról beszélni, illetve Haiti válságos helyzete közelített fegyveres konfliktushoz a bandák és a központi hatalom közötti háború miatt.

A háborúk évtizede(i)?

A számok tehát azt mutatják, hogy

a világ erőszakosabb és megosztottabb, mint bármikor a II. világháború óta.

Ennek okai összetettek: a gyenge államok összeomló intézményei, a szegénység és társadalmi feszültségek több helyen konfliktusok melegágyai. A Covid-járvány után gyengélkedő világgazdaság és az igen bizonytalan nemzetközi helyzet pedig nem segíti a stabilitást.

Az is megfigyelhető, hogy bizonyos – elsősorban instabil, válságokkal teli – térségekben a konfliktusok átgyűrűznek a szomszédos országokba. Például a szíriai polgárháború vagy a szudáni harcok menekültválsága a szomszédos országokat is destabilizálja és gyengíti a központi hatalmat. 

A konfliktusok ráadásul hosszabb ideig tartanak, mint korábban, és jóval nehezebben zárhatóak le. Míg 1990 körül egy átlagos fegyveres konfliktus ~16 évig tartott, addig napjainkban az átlag már 30 év felett van. Ez azt jelenti, hogy sok válság befagyott konfliktussá válik, generációkon át tartó erőszakkal (lásd például Moldova és Transznisztria, Hegyi-Karabah, Izrael és gázai övezet, Georgia [Grúzia] stb.). A tartós konfliktusok és az erőszak pedig ördögi kört alkotnak a szegénységgel: a háború nyomort idéz elő, a kilátástalanság pedig újabb és újabb konfliktusokat szül.

A nagyhatalmak egyre növekvő rivalizálása és beavatkozása (proxyháborúk formájában) is fokozza a válságokat. Amíg a hidegháború évtizedeiben két blokk és két szuperhatalom osztozott a globális hatalmon, addig a kilencvenes és a kétezres évek eleje a lényegében korlátlan amerikai hatalomról szóltak – ez volt az unipoláris, egypólusú világ. Az első idősoros ábrán ugyanakkor nagyon jól látható, hogy a jelenlegi turbulens évek előtt mikor szaporodtak meg a konfliktusok világszerte: a világrendi átalakulás idején, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. 

Az elmúlt években pedig egyre inkább az úgynevezett multipoláris világot vízionálnak a globális szereplők – egy olyan hatalmi rendszert, amelyben egyenlően befolyásos aktorként jelenik meg például Kína, Oroszország, India és Brazília is az Egyesült Államok mellett. Bár véleményem szerint jelenleg továbbra is amerikai dominanciáról lehet beszélni, de a globális befolyásért való küzdelem vitathatatlan. Márpedig

a különböző rendszerek közül épp a sok szereplő között megosztott multipoláris rendszer nevezhető a legkevésbé stabilnak,

hiszen itt több nagyhatalom verseng a globális befolyásért, ami turbulenssé és feszültségekkel telivé teszi a nemzetközi kapcsolatokat.

Címlapkép: A szudáni hadsereg katonája Kartúmban 2025. április 27-én. A szudáni polgárháború több mint két éve zajlik a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai szervezet között, és a világ egyik legnagyobb humanitárius katasztrófáját idézte elő. Giles Clarke/Avaaz via Getty Images