
Újabb negatív rekord
2024-ben újabb negatív rekordot zártunk: a háborúk és a fegyveres konfliktusok száma globálisan a legmagasabb szintre emelkedett a II. világháború óta: 61 konfliktusról beszélünk a világ 36 országában a svéd Uppsalai Egyetem idei kimutatása szerint. Hogy miért érdemes figyelni rájuk? Mert az Uppsala Conflict Data Program (UCDP) a világ legfontosabb, szervezett erőszakkal és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó adatgyűjtő programja, amely a nyolcvanas évek óta, folyamatosan működik, és több mint negyven éve gyűjt és publikál adatokat a világ minden tájáról. A UCDP kutatói alapvetően háromféle konfliktust különítenek el: államközi, államon belüli, valamint nem állami (pl. terrorista szervezetek) konfliktusok.
Az adatok alapján a tavalyi 61 konfliktusból 11 érte el a „háború” szintjét, vagyis legalább évi ezer halálos áldozattal járt az adott esemény. Sok országban ráadásul egyszerre több konfliktus is zajlik: a érintett államok több mint felében legalább két párhuzamos fegyveres konfliktus dúlt ugyanabban az évben. Ez a szám nemcsak rekordot jelentett, hanem egy aggasztó trend folytatását is mutatta: 2020-ban 57, 2022-ben 56, 2023-ban 59 konfliktust rögzítettek. Ami igazán aggodalomra ad okot, az az, hogy ez nem egy véletlenszerű eseménysorozat, nem egy átmeneti növekedés, hanem egy rendszerszintű, strukturális változás.
2010 óta ugyanis az államokat érintő konfliktusok száma majdnem megduplázódott, és az összes haláleset ötszörösére nőtt. Ezzel egy időben pedig az államok közötti feszültségek jelentősen megnőttek. A II. világháború óta a legtöbb halálos áldozattal járó év azonban még 1994-ben történt a ruandai népirtás miatt, amely 800 ezer és 1 millió közötti halálos áldozattal járt. A 21. század leghalálosabb éve pedig 2022 volt, elsősorban az ukrajnai háború és az etiópiai tigréi konfliktus miatt.
Ukrajna továbbra is a leghalálosabb, jelenleg zajló háború a világon
2024-ben világszerte legalább 160 ezer ember vesztette életét fegyveres konfliktusokban. Ha helyezéseket kellene osztogatnunk, akkor az első helyen a világ jelenleg zajló, leghalálosabb háborújában Ukrajna kapná: a UCDP legalább 76 ezer halálos áldozattal számolt a szomszédunkban a tavalyi év folyamán. Az áldozatok száma ráadásul exponenciálisan nő: az orosz Mediazona és a BBC közös projektje legalább 45 287 életét vesztett orosz katonát azonosítottak be név szerint 2024-ben, ami csaknem háromszorosa az orosz veszteségeknek a háború első évében.
Ukrajna után következett Gáza és Libanon, közel 26 ezer regisztrált halálesettel. Azt hinnénk, hogy a korábbi nagy terrorcsoportok, mint amilyen az Iszlám Állam, már eltűntek, pedig nem, csupán alig esik róluk szó a hírekben. Sorban tizedik éve az Iszlám Állam volt a leghalálosabb nem-állami szereplő, amely mintegy 3800 civil halálesetért volt felelős 2024-ben, többségükért a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A legtöbb konfliktussal sújtott kontinens
Afrika maradt a leginkább konfliktusokkal sújtott kontinens 2024-ben is, 28 államközi konfliktussal, amelyet Ázsia követett 17-tel, a Közel-Kelet 10-zel, Európa 3-mal és Amerika 2-vel. A nyugati nyilvánosság nagy része valószínűleg nem is ismeri a világ más részein zajló, nagy áldozatokkal járó konfliktusok nagy részét. Ukrajna és a közel-keleti konfliktusok mellett az elmúlt években véres (polgár)háborúk alakultak ki Etiópiában, Szomáliában, Szudánban, Burkina Fasóban, Jemenben, Maliban vagy Mianmarban.
Szudánban 2023 tavaszán újult ki a fegyveres konfliktus a hadsereg és egy rivális milícia között, amely 2024-ben is folytatódott, és a két év folyamán összesen több mint 60 ezer áldozatot szedett. A szudáni konfliktus továbbá 11 millió embert űzött el otthonából és a világ jelenlegi legnagyobb éhínségválságát indította el.
Mianmarban a 2021-es katonai puccsot követő polgárháború eszkalálódott, számos etnikai fegyveres csoport harcol a junta ellen, és a harcok intenzitása szintén több ezres éves halálozást eredményezett. Szomáliában és a Száhel-övezet több országában (például Mali, Burkina Faso, Niger) az iszlamista felkelőcsoportok és a kormányok közti harcok is folytatódtak. Nigéria és a szomszédos országok területén egyszerre küzdenek iszlamista terrorcsoportok (pl. Boko Haram és Iszlám Állam), etnikai milíciák és a biztonsági erők, ami több párhuzamos konfliktust jelent. Jemenben ugyan 2024-re viszonylagos tűzszünet alakult ki, de korábban hosszan elhúzódó polgárháborúja már több százezer halálos áldozattal járt, és humanitárius válságot idézett elő, a jelenlegi béke pedig rendkívül sebezhető.

Amerikában ritkák a fegyveres konfliktusok – 2024-ben elsősorban Kolumbiában lehetett még mindig a kormány és lázadó fegyveres csoportok közötti harcokról beszélni, illetve Haiti válságos helyzete közelített fegyveres konfliktushoz a bandák és a központi hatalom közötti háború miatt.
A háborúk évtizede(i)?
A számok tehát azt mutatják, hogy
a világ erőszakosabb és megosztottabb, mint bármikor a II. világháború óta.
Ennek okai összetettek: a gyenge államok összeomló intézményei, a szegénység és társadalmi feszültségek több helyen konfliktusok melegágyai. A Covid-járvány után gyengélkedő világgazdaság és az igen bizonytalan nemzetközi helyzet pedig nem segíti a stabilitást.
Az is megfigyelhető, hogy bizonyos – elsősorban instabil, válságokkal teli – térségekben a konfliktusok átgyűrűznek a szomszédos országokba. Például a szíriai polgárháború vagy a szudáni harcok menekültválsága a szomszédos országokat is destabilizálja és gyengíti a központi hatalmat.
A konfliktusok ráadásul hosszabb ideig tartanak, mint korábban, és jóval nehezebben zárhatóak le. Míg 1990 körül egy átlagos fegyveres konfliktus ~16 évig tartott, addig napjainkban az átlag már 30 év felett van. Ez azt jelenti, hogy sok válság befagyott konfliktussá válik, generációkon át tartó erőszakkal (lásd például Moldova és Transznisztria, Hegyi-Karabah, Izrael és gázai övezet, Georgia [Grúzia] stb.). A tartós konfliktusok és az erőszak pedig ördögi kört alkotnak a szegénységgel: a háború nyomort idéz elő, a kilátástalanság pedig újabb és újabb konfliktusokat szül.
A nagyhatalmak egyre növekvő rivalizálása és beavatkozása (proxyháborúk formájában) is fokozza a válságokat. Amíg a hidegháború évtizedeiben két blokk és két szuperhatalom osztozott a globális hatalmon, addig a kilencvenes és a kétezres évek eleje a lényegében korlátlan amerikai hatalomról szóltak – ez volt az unipoláris, egypólusú világ. Az első idősoros ábrán ugyanakkor nagyon jól látható, hogy a jelenlegi turbulens évek előtt mikor szaporodtak meg a konfliktusok világszerte: a világrendi átalakulás idején, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején.
Az elmúlt években pedig egyre inkább az úgynevezett multipoláris világot vízionálnak a globális szereplők – egy olyan hatalmi rendszert, amelyben egyenlően befolyásos aktorként jelenik meg például Kína, Oroszország, India és Brazília is az Egyesült Államok mellett. Bár véleményem szerint jelenleg továbbra is amerikai dominanciáról lehet beszélni, de a globális befolyásért való küzdelem vitathatatlan. Márpedig
a különböző rendszerek közül épp a sok szereplő között megosztott multipoláris rendszer nevezhető a legkevésbé stabilnak,
hiszen itt több nagyhatalom verseng a globális befolyásért, ami turbulenssé és feszültségekkel telivé teszi a nemzetközi kapcsolatokat.
Címlapkép: A szudáni hadsereg katonája Kartúmban 2025. április 27-én. A szudáni polgárháború több mint két éve zajlik a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai szervezet között, és a világ egyik legnagyobb humanitárius katasztrófáját idézte elő. Giles Clarke/Avaaz via Getty Images
A Xiaomi megcsinálta, amit az Apple akart, csak sokkal jobban
Hasonló elképzelések, nagyon más eredmények.
Nagy bejelentést tett Irán
Az ország azt tervezi, hogy együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel
Hatalmas pofont kapott Trump a Harvard professzorától
A „nagy, gyönyörű törvény” arra példa, amikor az ideológia felülírja a gazdasági érdekeket.
Von der Leyen: Trump lépése súlyos zavarokat okozhat az ellátási láncokban
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nyitottak a tárgyalásokra.
Lakóhely és cukorbetegség: nem mindegy, hol élünk
Súlyosabbak a szövődmények a rosszabb hátterű településeken.
Itt a nagy bejelentés: 30 százalékos vámmal sújtja Trump az Európai Uniót
Az új vámok augusztus 1-jétől lesznek érvényben.
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
