Itt az elfogatóparancs: célkeresztet tettek az egész országot maga alá gyűrő iszlamista csoportra

A hágai közlemény szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a két tálib vezető elrendelte, előidézte vagy felszólított az emberiesség elleni bűncselekménynek számító nemi alapú üldöztetésre lányok, nők, illetve más nemi identitású, vagy az ország hivatalos politikájával összeegyeztethetetlen nemi identitásúakkal szemben. Okkal feltételezhető továbbá, hogy a két érintett politikai alapú üldöztetést rendelt el olyanokkal szemben is, akiket "lányok és nők szövetségeseinek" tekintenek az országban.

A bíróság úgy véli, hogy ezeket a bűncselekményeket Afganisztán területén azóta követték el, hogy a tálibok 2021. augusztus 15-én hatalomra kerültek, és legalább 2025. január 20-ig folytatódtak.

Miközben a tálibok bizonyos szabályokat és tilalmakat vezettek be az általános lakosságra nézve, azok kifejezetten a lányokat és a nőket célozták nemük miatt, megfosztva őket alapvető jogaiktól és szabadságaiktól

- írták.

A két tálib vezető, aki legalább 2021. augusztus 15. óta tényleges hatalmat gyakorol Afganisztánban, "súlyosan megfosztotta" a lányokat és a nőket az oktatáshoz, a magánélethez és a családi élethez való joguktól, valamint a mozgás, a véleménynyilvánítás, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságától. Más személyeket is célba vettek, mert a szexualitás vagy a nemi identitásuk bizonyos kifejezésmódjait összeegyeztethetetlennek tekintették a tálibok politikájával - hívták fel a figyelmet.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images