Váratlanul ott bukkantak fel Amerika legmodernebb vadászgépei, ahol Peking nagyon nem szeretné látni azokat

Az indo-csendes-óceáni térségben egyre jobban kiéleződik a küzdelem a szuperhatalmak között a befolyásért, ebben a versenyben pedig Kína fokozatosan egyre jobb helyzetbe kerül. Peking stratégiája, hogy sok, de kisebb méretű hadihajókkal erősíti a haditengerészetét, miközben a légierő képességeit illetően is szeretne minimum egálban lenni az Egyesült Államokkal. A stratégia eredményeként mára már a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete (People’s Liberation Army Navy – PLAN) rendelkezik a legtöbb hadihajóval a világon, megelőzve a nagy riválist is, ám ezek tűzereje és merülőtonnája még elmarad a nyugati nagyhatalomtól.

A fokozódó hatalmi harcok közepette nem számít meglepetésnek, hogy az Egyesült Államok hajlandó nagyobb figyelmet fordítani a térségi jelenlétre.

Az ötödik generációs F-35-ös lopakodó vadászbombázók felbukkanása a Fülöp-szigeteken is azt jelzi, hogy Washington komolyan gondolja Kína hatalmának visszaszorítását.

A csúcsmodern technológiát képviselő gépek egy közös hadgyakorlat céljából érkeztek, ami egészen július 18-ig fog tartani. A megjelenésük viszont azt is mutatja, hogy Washington egyre inkább integrálni szeretné a szigetországot a saját védelmi rendszerébe. A gyakorlaton több, mint 2500-an vesznek részt, 2300-an a Fülöp-szigeteki (PAF), míg 225-en az amerikai légierő kötelékéből.

Bryan Mussler alezredes, az amerikai 421. vadászrepülő-század parancsnoka meg is indokolta a gyakorlatokat:

A szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség olyasvalami, amit élvezünk, de nem szabad magától értetődőnek vennünk a következő években, ha továbbra is el akarjuk riasztani az agresszió bármely formáját

– mondta.

Kiemelte, hogy az F-35-ösök az amerikai légierő sarokpontjait jelentik, ezért ezek megjelenése egyértelműen jelzi, hogy milyen fontos partnerként tekintenek a Fülöp-szigetekre. A PAF várhatóan az FA-50-es vadászgépeivel képviselteti magát. A gyakorlatot a Dél-kínai-tenger keleti medencéjében rendezik – ezt a részt Manilában Nyugat-filippínó-tengernek nevezik –, amely komoly jelzést küld Kínának. Peking ugyanis igényt tart a térségi zátonyokra és kisebb szigetekre, ezért pedig hajlandó akár konfrontálódni is azokkal, akik ezt megkérdőjelezik (mint például Manila). A Dél-kínai-tenger ezen részén több alkalommal is történt már incidens, amikor a két ország parti őrségi hajói konfliktusba keveredtek egymással.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images