Borúlátó jelentés: ha ezt a vörös vonalat átlépi Oroszország, az azonnali bombázást válthat ki a NATO-ból

Az orosz GPS-zavarás állandó jelenséggé vált a Balti-tenger térségében, Észak-Lengyelországban, Dél-Finnországban és Németország egyes részein. A polgári repülőgépek rendszeresen kénytelenek tartalékrendszerekre váltani, súlyosabb esetekben pedig alternatív útvonalakra kényszerülnek vagy megszakítják a leszállást. A Finnair már több mint egy hónapja törölte minden észtországi járatát biztonsági okokból.

A zavarások forrását a NATO-országok a kalinyingrádi katonai létesítményekhez rendelt berendezésekhez kötik (pl. Boriszoglebszk-2). A műveletek legveszélyesebb tényezője kiszámíthatatlanságuk -

a pilóták semmiféle előzetes figyelmeztetést nem kapnak a navigáció elvesztéséről, ami növeli a balesetek kockázatát.

A NATO gyorsan kifejlesztett egy R-mód nevű tartalék navigációs rendszert, amely földi rádiójelzőkkel irányítja a repülőgépeket és hajókat, ha a műholdak nem elérhetőek. A balti és német tisztviselők szerint még ez a rendszer sem elég megbízható egy esetleges baleset megelőzéséhez.

A tengeri közlekedésben is növekvő zavarokat tapasztalnak, a hajók pozíció-meghatározása romlik a Balti-tengeren, főként Kalinyingrád közelében.

A NATO már többször figyelmeztette Moszkvát, hogy ha

kereskedelmi repülőgép vagy utasszállító zuhanna le az orosz zavarás miatt, azt nem balesetként, hanem szándékos eszkalációként kezelnék.

Egy ilyen incidens - a fenyegetés szerint - valamilyenfajta NATO-választ váltana ki, habár feltételezhető, hogy még ez sem torkollna azonnali nyílt háborúba. Az első lépés valószínűleg közvetett nyomásgyakorlás lenne: azonnali katonai segélynövelés Ukrajnának, beleértve az eddig visszatartott rendszereket, a nyugati védelmi termelés fokozását, és esetleg Ukrajna aktív támogatását az orosz repülőgépek, rakéták és drónok lelövésében.

Súlyosabb esetben - esetleg több száz ember halálával járó baleset esetén - a NATO közvetlenebb úton is eljárhat, potenciálisan célba véve Kalinyingrád zavaróberendezéseit kibertámadásokkal, titkos szabotázsakcióval, vagy

végső esetben közvetlen katonai beavatkozással az orosz GPS-zavaró fenyegetés megszüntetésére.

Az elemzés megjegyzi, Moszkva stratégiája éppen erre irányul: a GPS-zavarások, hibrid támadások és szabotázsakciók célja, hogy kiprovokálja a balti államok első csapását. Ha egy ország, mint Észtország vagy Lengyelország, önállóan lépne fel az orosz rendszerek ellen, akkor megkérdőjeleződhetne az 5. cikkely, és a kölcsönös védelmi támogatás lehetősége.

Ez a kétértelműség megosztaná a NATO egységét, lehetővé téve Oroszország számára, hogy elszigetelten kezelje a kisebb országokat.

A Kreml célja, hogy tesztelje a nyugati vörös vonalak határait anélkül, hogy maga lépné át azt, abban bízva, hogy valaki más fogja megtenni ezt a túloldalon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images