Pillanatokon belül indul haza Kapu Tibor - Ez történt az elmúlt 2 hét során

Mikor térnek vissza?

Ahogy azt a Portfolio-n is élőben követtük, az Axiom Space, a NASA és a SpaceX közös űrmissziója, az Axiom-4 többszöri halasztást követően június 25-én indult meg. A küldetés Grace névre keresztelt Dragon űrkapszuláját szállító Falcon 9 rakéta a florida-i Kennedy Űrközpontból emelkedett a magasba, az amerikai Peggy Whitson parancsnok, az indiai Shubanshu Shukla pilóta, valamint a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski és a magyar Kapu Tibor kutatóűrhajósokkal a fedélzetén.

Több mint 24 óra utazást követően a legénység minden nagyobb probléma nélkül sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, majd a hivatalos üdvözlőceremóniát követően megkezdték a szigorú menetrend által meghatározott kutatási programjukat.

A legénység hazatérésének pontos ideje végül múlt hét végén derült ki;

az Axiom-4 küldetés július 14-én hétfőn, magyar idő szerint 13:05-kor hagyja majd el a dokkolóállást a Dragon űrkapszula fedélzetén,

a legénység pedig kedd délelőtt 11 óra magasságában landol majd a Csendes-óceánban, Kalifornia partjainál.

Az Axiom-4 küldetés leválását az állomásról, valamint az űrkapszula landolását alábbi cikkünkben élőben követjük a Portfolio-n:

Mi történt az elmúlt két és fél hétben az ISS fedélzetén?

Az Axiom-4 küldetés során, a terveknek megfelelően az űrhajósok nagyjából 60 tudományos kísérletet végeztek el az ISS fedélzetén, amely rekordnak számít a kéthetes űrküldetések esetén.

Kapu Tibor összesen körülbelül 25 kísérletet végzett el az állomáson, amelyek különféle tudományterületek számára hordoznak jelentőséget.

Az Axiom Space YouTube-csatornáján közzétett tudományos beszámolóban Peggy Whitson elmondta, hogy az űrhajóst küldő négy országon felül (Magyarország, Lengyelország, India és az Egyesült Államok), több állam (pl.: Szaúd-Arábia, Brazília, Nigéria) finanszírozásában valósulhattak meg a kísérletek, amelyek a globális űrkutatás tudományos hátteréhez járulnak hozzá.

A parancsnok kiemelte, hogy a kutatási program több eleme is a jövőbeli emberes űrprogramok támogatását tűzte ki célul, példaként említve az általa elvégzett brazil kísérletet, amelynek keretében a cukorbetegséggel rendelkező emberek űrutazásának lehetőségeit térképezték fel.

Ahogy azt a magyar űrhajós több interjújában is hangsúlyozta, az egyik kiemelt terület, amellyel foglalkozott a Föld körüli pályán, a sugárzásmérés (dozimetria) volt. Egy kísérlet keretében például a magyar űrhajós az állomásra szállított élő muslicákkal azt vizsgálta, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen. Ez a kérdés központi elemét képezik a jelenleg nagy prioritást élvező hosszabb távú, többek között a Marsot célzó emberes űrutazásoknak, amelyek során az egyik megoldásra váró feladat a tudósok számára, hogy hogyan küszöbölik ki a káros kozmikus sugárzást. Ezen felül Kapu Tibor növényeket is ültetett az állomáson, amelyek növekedését mikrogravitációs környezetben vizsgálták a fedélzeten.

Címlapkép forrása: Kapu Tibor Facebook oldala