Rejtélyes égitestet találtak a Naprendszer peremén: ezt lehet eddig tudni róla

Portfolio

2025. július 20. 21:27

Egy a héten megjelent tanulmány szerint új égitestet fedeztek fel a Neptunuszon és a Plútón túli külső Naprendszerben. A 2023 KQ14, becenevén "Ammonite" egy úgynevezett "sednoid", tehát se nem bolygó, se ne törpebolygó. Ilyen besorolású égitestet korábban mindössze három alkalommal azonosítottak a csillagászok, a tudósok szerint pedig ezen égitestek segíthetnek minket megérteni, hogy milyen erők alakították a Naprendszer külső régióit több milliárd évvel ezelőtt. A Forbes összeszedte, mit lehet tudni a rendkívül távoli objektumról.

Az újonnan felfedezett égitest nem bolygó és nem is törpebolygó, hanem az úgynevezett "sednoidok" közé tartozik. Az ebbe a kategóriába tartozó űrbéli objektumok a Naprendszer legkülső bolygóján, a Neptunuszon túli, erősen excentrikus pályán keringő égitestek. A 2023 KQ14, vagy angol becenevén "Ammonite", a felfedezéséről szóló Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint

mindössze a negyedik sednoid, amelyet detektáltak.

A kutatók szerint az Ammonite átmérője a visszavert napfény alapján 220-380 kilométer közötti lehet. Összehasonlításképp, a Plútó törpebolygónak 2377 kilométeres, Földünknek pedig 12756 kilométer az átmérője, így igen kis égitestről van szó.

The #SubaruTelescope revealed a fourth member of the sednoids, a group of small bodies with peculiar orbits around the outer edge of the Solar System. The new object, officially designated 2023 KQ14, has been nicknamed "Ammonite" by the research team. https://t.co/0XmfwRA6k7 pic.twitter.com/68FymIbR4J https://twitter.com/hashtag/SubaruTelescope?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw
— Subaru Telescope Eng (@SubaruTel_Eng) July 15, 2025

Felfedezésekor az Ammonite 71 csillagászati egységre (röviden: CSE, amelyből egy egység a Föld és a Nap távolságának felel meg) volt a Naptól, ami több mint kétszer olyan távol van, mint a naptól legtávolabbi bolygó, a Neptunusz. Erősen elliptikus pályája során azonban akár 432 csillagászati egységre távolságra is eltávolodhat központi csillagunktól. Egy teljes keringése a Nap körül mintegy 4000 földi évig tart.

Az Ammonite-ot egy olyan távoli régióban fedeztük fel, ahol a Neptunusz gravitációja már alig érvényesül. Ez arra utal, hogy valami rendkívüli történhetett abban az ősi korszakban, amikor az Ammonite kialakult

- nyilatkozta Fumi Yoshida, az égitestet felfedező FOSSIL projekt vezetője.

A felfedezés csökkenti a feltételezett kilencedik bolygó létezésének valószínűségét. A külső Naprendszerben hat kisebb égitest (köztük a sednoidok) szokatlan csoportosulása figyelhető meg, amelyek mind erősen elnyújtott, elliptikus pályán keringenek. Ez arra utalhat, hogy egy bolygó gravitációs hatása "terelgethette" őket, ugyanakkor az Ammonite pályája a másik három felfedezett sednoidhoz képest ellentétes orientációjú, ami ellentmond annak, hogy a Naprendszer külső régióiban egy eddig sosem észlelt bolygó kering.

Az Ammonite-ot először 2023 márciusában figyelték meg a Hawaii-n található Subaru Teleszkóp széles látómezejű kamerájával, a FOSSIL (Formation of the Outer Solar System: An Icy Legacy) kutatási projekt részeként.

Az Ammonite legalább 4,5 milliárd éves, szinte egyidős magával a Naprendszerrel.

Számítógépes szimulációk szerint pályája ennyi idő alatt stabil maradt, és körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt az összes sednoid pályája nagyon hasonló volt egymáshoz.

Az Ammonite pályája arról árulkodik, hogy nagyon régen valami formálhatta a külső Naprendszert. Akár egy elhaladó csillag, akár egy rejtett bolygó volt az, ez a felfedezés közelebb visz minket az igazsághoz

- nyilatkozta Shiang-Yu Wang, a tanulmány egyik szerzője.