Évtizedek óta nem került ilyen közel a béke: tízezrek tehetik le a fegyvert

A testület első ülését megnyitó beszédében Numan Kurtulmus, a parlament elnöke elmondta, hogy a PKK teljes leszerelése érdekében a bizottság feladatai közé fog tartozni "a tartós béke megteremtéséhez szükséges jogszabályok kidolgozása, valamint a leszerelési folyamat előkészítése és felügyelete".

A török-kurd békefolyamat kidolgozása érdekében első alkalommal létrehozott, többpárti testület munkájában a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) is részt vesz azzal a feltétellel, hogy az valóban a demokratizálódás irányába teendő lépésekkel foglalkozik majd. Csak az ellenzéki IYI (Jó) párt nem vállalta a részvételt arra hivatkozva, hogy nem akarja legitimálni a PKK követeléseit.

A kurdbarát DEM párt nevében felszólaló képviselők közül Gulistan Kocyigit azt mondta, hogy "a tartós béke megteremtése egy demokratikus alapon álló rendezési terv kidolgozásával érhető el". Hozzátette: a DEM kollektív jogokat, köztük az anyanyelvi oktatáshoz való jogot és a kurd önkormányzatok megerősítését is követeli; a DEM egy másik képviselője, Meral Danis Bestas pedig kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a PKK bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésének felülvizsgálata érdekében.

Törökország 1984 óta áll konfliktusban az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tartott és Észak-Irakban több bázissal is rendelkező PKK-val; a magukat autonómnak mondó észak-szíriai kurd fegyveres csoportok tőle való függetlenségét pedig nem ismeri el.

A török hadsereg és a PKK összecsapásaiban legkevesebb 40 ezren vesztették életüket a konfliktus kezdete óta.

A PKK önfeloszlatásáról szóló döntése a szervezet Öcalan erre vonatkozó nyilvános felhívását követően született meg, majd július 11-én a PKK harminc harcosa az észak-iraki kurd autonóm területen nyilvánosan elégette fegyvereit a megbékélési folyamat első lépéseként.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images