Megköttetett a béke, máris Nobel-békedíjra jelölnék Trumpot

Donald Trump amerikai elnök pénteken fogadta Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt és Ilham Alijev azeri elnököt a Fehér Házban, ahol aláírták a két ország közötti békemegállapodást.

Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke azzal érvelt, hogy kézzelfogható eredményről van szó, amely az amerikai elnök vezető szerepének köszönhető, akinek sikerült elérni azt, amit az EBESZ felügyelete alatt 1992 óta tartó úgynevezett Minszki folyamat révén hiába próbáltak létrehozni. Hozzátette, azt javasolja, hogy a két kaukázusi ország közös levélben forduljon a békedíj odaítéléséről döntő testülethez. Az azeri vezető kérdésre válaszolva hangsúlyozta, ha nem gondolták volna komolyan, hogy betartják a békemegállapodásban szereplő feltételeket, akkor "egészen biztos, hogy nem jöttek volna el a világ első számú irodájába".

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt hangoztatta, hogy jelentős mérföldkövet értek el a megállapodás aláírásával Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataiban.

Lefektetjük az alapját annak, hogy jobb történetet írjunk, mint amiben a múltban részünk volt

- fogalmazott.

Donald Trump kifejezte, hogy egy olyan konfliktust sikerült lezárulni, amire sokan próbáltak megoldást találni sikertelenül, és hozzátette, hogy Örményország és Azerbajdzsán több mint 35 éven keresztük keserű konfliktust vívott, amely óriási szenvedéssel járt mindkét nemzet számára.

A békeszerződés mellett az azeri és örmény vezető külön kétoldalú megállapodást is kötött az Egyesült Államokkal.

A Fehér Ház közleménye szerint ezek a gazdasági egyezmények "megnyitják a Dél-Kaukázusban rejlő komoly potenciált a kereskedelemben, szállításban, infrastruktúrában, valamint technológiában, és új lehetőségeket teremtenek az amerikai emberek és amerikai vállalkozások számára".

A megállapodás központi eleme egy 43,5 kilométeres folyosó létrehozása Örményországon keresztül, amelyet az Egyesült Államok fejleszt majd, és a "Trump útvonal a nemzetközi békéért és jólétért" nevet kapja. Ez összeköti Azerbajdzsán fő területét az ország török határnál található enklávéjával.

A folyosó lehetővé teszi, hogy emberek és áruk Törökország és Azerbajdzsán, valamint Közép-Ázsia között közlekedhessenek

anélkül, hogy Iránon vagy Oroszországon kellene áthaladniuk.

Jelenleg ez nem lehetséges, mivel az örmény-azeri határ lezárt és erősen megerősített.

Irán határozottan ellenzi a projektet, Oroszország szintén kritizálta, míg Törökország erősen támogatja. Örményország a közelmúltban adta fel hosszú ideje tartó ellenállását a folyosóval szemben az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.

Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images