Egyetlen húzással könyörtelen fegyverkezési versenyt robbantott ki Donald Trump – Mindkét oldal számára óriási a tét

Gyorstalpaló

Mielőtt a pártok „kölcsönkenyér visszajár” elvre épülő szembenállásának taglalásába kezdünk, érdemes picit utánanézni, hogy miért alakulhatott ki egyáltalán a mostani helyzet.

A választások szabályozása eléggé decentralizált az Egyesült Államokban, az amerikai alkotmány elsősorban az egyes államok törvényhozásának kezébe adja a választások „idejének, helyének és módjának” meghatározását, amibe az államokon kívül még a szövetségi Kongresszus szólhat bele. Az alkotmány ezenkívül azt írja még elő, hogy a szövetségi törvényhozás alsóházában a mandátumok számát lakosságarányosan kell elosztani az államok között, és 10 évente népszámlálást kell tartani országszerte.

A Kongresszus 1929-ben 435 főben fixálta az azelőtt állandóan gyarapodó képviselőház tagságát, ’41 óta pedig automatikus az egyéni választókörzetek felülvizsgálata, azaz „újrahúzása”, az évtizedente esedékes cenzus nyomán. Fontos fejlemény volt a polgárjogi mozgalom fémjelezte ’60-as években, hogy a legfelsőbb bíróság a szavazategyenlőség elvére hivatkozva előírta, a választókerületeknek nagyjából ugyanannyi választót kell magukba foglalni, majd a faji és bőrszín alapú diszkrimináció ellen 1965-ben elfogadott választójogi törvény betiltotta a „szavazathígítást”, azaz a körzetek úgy történő kialakítását, ami csorbítaná egy számottevő, földrajzilag összefüggő és politikailag egységes faji kisebbség esélyét arra, hogy az általuk preferált jelölt győzedelmeskedjen. Ez alapján perelhetővé váltak az államok, és nehezebbé vált a faji alapú

gerrymandering, azaz a körzethatárok politikai érdekek mentén történő manipulálása. de a gerrymandering önmagában nem vált törvényellenessé.

Az adott ország választási rendszerétől függően immár világszerte mesteri szinten űzött gerrymandering – melyről szokás mondani, hogy ezáltal a politikusok választják a szavazóikat, és nem fordítva, ahogy annak lennie kéne – majdhogynem egyidős az amerikai köztársasággal, hisz valamennyi politikai párt előszeretettel űzte és űzi. Nevét Massachusetts néhai kormányzójáról, Elbridge Gerryről kapta, aki 1812-ben – nemtetszése dacára – aláírt egy, az állami felsőház választókörzeteinek megvariálásáról szóló törvényt. A törvényhozás által kifundált egyik kerület formája sokakat, köztük a kifejezést először említő Boston Gazette újságíróit egy szalamandrára emlékeztette, így kapta a köznevesült „gerry-”  a „-mander” utótagot.

A gerrymanderingben érdekeltek alapvetően két módszert hívhatnak segítségül:

• az egyik a packing, amikor a „nem kívánatos” szavazók szinte egészét egyetlen kerületbe tömörítik, ezáltal „beáldozva” egy képviselőt, de ezért cserébe több biztos mandátumot oszthatnak ki maguknak;
• míg a másik a cracking, amikor, tegyük fel, a demokraták pont úgy darabolják fel és osztják szét egy adott terület republikánus voksolóit demokrata többségű körzetekbe, hogy ennek eredményeképpen sehol se legyen esélye republikánus jelöltnek a győzelemre.

A gerrymandering egyik fő következménye egyébként – a közel sem „kompakt” , meglévő közigazgatási vagy demográfiai határokat semmibe vevő kerületeken kívül –, hogy nagyítóval kell keresni a szoros versennyel kecsegtető, billegő kongresszusi választókörzeteket, ahol nincs előre lejátszva a meccs csupán amiatt, ahogy a körzethatár meg lett húzva.

De kik a felelősek?

• Az előbbi térképen kivehető, hogy a legtöbb államban – alkotmányos jogához ragaszkodva – a helyi törvényhozás dönt a szövetségi képviselőházi körzetekről, ami azt jelenti, hogy

  a többséget adó párt többnyire úgy skiccelgethet, ahogy csak szeretne. a mondás pedig legtöbbször tartja magát: minden szentnek maga felé hajlik a keze.

  Helyi érdekességként megemlíthetjük, hogy Ohióban ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy a kisebbségben lévő frakció felének is áment kell mondania a térképre, míg Iowában nem maguk a törvényhozók, hanem pártfüggetlen titkárok húzzák a határokat, amit a politikusok vagy elfogadnak, vagy sem.
• A zölddel kiemelt, többnyire demokrata vezetésű államokban politikusok és/vagy erre jelentkező, olykor szakértő polgárokból álló bizottságokra ruházták át ezt a felelősséget, melyek általában kétpárti vagy független alapon működnek, hogy

  több-kevesebb sikerrel eltávolítsák a pártpolitikai érdekeket a folyamatból.

  (Egyébként több másik államban is működnek ilyesféle testületek, viszont csupán tanácsadó jelleggel.)
• A kékre színezett Virginiában és New Yorkban vegyes rendszer működik: a javaslattételi joggal bíró bizottság térképére a törvényhozásnak is rá kell bólintania. Előbbiben az állami legfelsőbb bíróság dönt, ha ez második próbálkozásra sem sikerül; míg utóbbiban harmadik nekifutásra úgy oldják fel az esetleges patthelyzetet, hogy immár a törvényhozók is nyújthatnak be módosítást.
• A szürkével jelölt, gyéren lakott államoknak csupán egy képviselője van az alsóházban, így egyéni választókörzetek híján nem beszélhetünk azok manipulációjáról sem.

Jóllehet találhatunk arra bizonyítékot, hogy a relatíve pártfüggetlen bizottságok igazságosabb térképet rajzolnak, mint a törvényhozások, a washingtoni szenátus 2021-ben kihúzta a szőnyeget a demokrata képviselőház által elfogadott törvényjavaslat alól (For the People Act), amely országosan bevezette volna a bizottsági rendszert és betiltotta volna a gerrymanderinget. Így a mai napig láthatunk a leginkább „gerrymanderelt” államokról – elrettentő célzattal készült – térképeket vagy toplistákat.

A demokraták uralta Illinois-t a „rendhagyó” formát öltő körzetek eklatáns példájaként szokták emlegetni, megérdemelten: az egyik kígyóra hajazó kerület például hat megyét és városokat is kettészel.

A 2024-es kongresszusi választáson Illinois-ban 52,8% voksolt a demokratákra, a 17 kerületből mégis ők kerekedtek felül nem kevesebb mint 14-ben.

Nem csoda, hogy a Princeton Egyetem jelentése egyest adott az illinois-i térképre.

Here's Princeton's report card on the fairness of redistricting by state.Far more GOP states than Dem ones get an 'F' pic.twitter.com/QHkYTzoPnt https://t.co/QHkYTzoPnt

— Hunter (@StatisticUrban) July 16, 2025

De az érem másik oldalát nézve is bőven bukkanunk furcsaságokra:

Utah republikánus honatyái például 2020-ban teljességgel felülírták a népszavazás nyomán létrehozott független bizottságot, és a demokratákhoz húzó fővárost, Salt Lake Cityt szétszabdalva négy, erősen republikánusok felé hajló kerületre szeletelték az államot – Utah-t tehát egy demokrata sem képviseli Washingtonban, noha a voksok közel 33%-át ők kaparintották meg tavaly. A bizottság félrelökése miatt pereskedés indult.

De a csatatérállamok közé sorolt és a Princetontól szintén egyes értékelést kapott Wisconsinban is szélsőséges az aránytalanság: a demokraták több mint 48%-os szavazataránya csupán a kongresszusi mandátumok negyedére, nyolcból kettőre volt elég 2024-ben.

And I thought the Illinois congressional map was hilarious. pic.twitter.com/dVakPan9Tv https://t.co/dVakPan9Tv

— Fuzzy Momani (@Da_Carnivore) August 4, 2025

Salt Lake City sorsára jutott egyébként a szintén darabokra cincált Nashville Tennessee-ben, miközben a texasi republikánusok úgy koncentrálták a nagyvárosi demokrata szavazókat egyetlen kerületbe, hogy Austin és San Antonio belvárosát összekötötték az autópálya mentén.

Ám ez a természetellenes formát öltött, jelenleg a demokrata Greg Casar által képviselt választókörzet megszűnhet jövőre, ha végbemegy a republikánusok terve.

Trump mesterterve

A New York Times június elején írta meg, hogy a Fehér Ház azzal kereste meg az austini törvényhozókat, hogy nézzenek utána, miképp lehetne úgy megbabrálni Texas képviselőházi választókerületeinek a határát a jövő évi félidős választások előtt, hogy menthető legyen a republikánusok többsége az alsóházban. A felvetés már elméleti síkon óriási ellenállást váltott ki a demokraták részéről, mivel

rendkívül szokatlan, hogy egy állam 10 éven belül másodjára is átrajzolja a választókerületeit, hisz alapvető esetben erre a népszámlálás után egyszer kerül sor.

Texas a most érvényben lévő térképét 2021-ben fogadta el, ami normális esetben 2030-ig, a következő népszámlálásig hatályos lenne. Bár az állam 2003-ban szintén soron kívül, ugyancsak nagy vihart kavarva módosított a választókerületi határain, évtized közepi változtatásra legtöbbször csak azután kerül sor, ha állami vagy szövetségi bíróságok megsemmisítik az új körzethatárokat, például a már említett választójogi törvény diszkriminációellenes passzusaira hivatkozva.

Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója némi győzködés után végül július 9-én közölte, hogy rendkívüli ülésszakra rendeli vissza az állami törvényhozást, amely 21-én össze is ült. A kormányzó a határmódosítás mellett a – kannabiszban is előforduló – THC-tartalmú termékek szabályozását, illetve a vészhelyzeti készültség és infrastruktúra javítását is a napirendre tűzte a 135 halálos áldozattal járó múlt hónapi áradásra tekintettel.

Reporter: Are you calling for a complete redraw of the Texas congressional map?Trump: No, just a very simple redraw—we pick up five seats. A couple of other states where we will pick up seats also. pic.twitter.com/H2vDiB0ndE https://t.co/H2vDiB0ndE

— Acyn (@Acyn) July 15, 2025

az ügyben megszólaló Donald Trump csöppet sem rejtette véka alá a szándékát:

pár hete úgy nyilatkozott, hogy egy „nagyon egyszerű” újrarajzolást szeretne, mely révén a republikánusok öt darab mandátumot vennének el a demokratáktól. A CNBC-nek később azt mondta, a republikánusoknak „kijár” ez az öt plusz mandátum, mivel ő nyerte az elnökválasztást Texasban.

Az elnök kérése a helyi párttársai számára parancs volt: Texas 38 választókörzetéből jelenleg 25-öt képvisel republikánus, 12-t pedig demokrata (utóbbiak 13. képviselője márciusban elhunyt, az időközit novemberre írták ki),

a múlt héten leleplezett új javaslat nyomán azonban a republikánusok 30-ra növelhetik képviselőik számát,

ha Trump tavalyi elnökválasztási szavazatarányát vesszük alapul. A demokrata szavazókat nagyvárosi körzetekbe sűrítő (packing), illetve saját kerületeikbe szétszóró (cracking) republikánusok célja minden bizonnyal az volt, hogy a 2024-es eredményekkel számolva mindegyik kerületben legalább 10 százalékpontos előnye legyen Trumpnak.

New The Texas Redistricting Map is hereIt eliminates 5 Democrats Seats 9th Green 28th Cuellar 29th Garcia 32nd Johnson 34th GonzalezThe districts are now Republican 9th R+15.2 28th R+10.4 29th R+17.7 32nd R+10.1 34th R+10.3It’s now R30-D8 pic.twitter.com/Wn9TtT7MiB https://t.co/Wn9TtT7MiB

— The Calvin Coolidge Project (@TheCalvinCooli1) July 30, 2025

The Texas gerrymander https://t.co/TlBFLDcQru pic.twitter.com/UaxpMCDi2r https://t.co/TlBFLDcQru

— Shane Goldmacher (@ShaneGoldmacher) July 30, 2025

A most veszélybe került öt demokrata képivselő közül a két dél-texasi egyébként úgy nyert tavaly, hogy a körzetet Trump vitte az elnöki versenyben, viszont

négy, illetve hét pontos különbség helyett immár 10 százalékpontos hátrányból indulhatnak majd jövőre.

Ennek tetejébe a három nagyvárosi demokrata abba a kellemetlen helyzetbe kerülhet, hogy a túlélés érdekében egymás ellen kell elindulniuk a párt előválasztásán. Így a progresszívek alsóházi frakcióját vezető, 36 éves Greg Casar a 78 éves Lloyd Doggett-tel mérkőzhet meg Austinban, aki egyébként első aktív képviselőként szólította fel visszalépésre Joe Bident egy évvel ezelőtt. Doggett egyelőre azt közölte, nem tervez nyugdíjba vonulni.

Mindenki, akinek fontos a demokráciánk, mozgósítania kell magát ez ellen az illegális térkép ellen

- idézi a Texas Tribune Casart, aki szerint Trump ezzel „darabokra tépné” a választójogi törvényt.

Mivel az új térképet ellenző demokraták a 150 fős texasi alsóházban kisebbségben vannak, és csupán 62 képviselővel rendelkeznek, esélyük sincs arra, hogy szavazás útján blokkolják annak elfogadását.

Ennek tudatában múlt vasárnap arra jutottak, hogy inkább fogják magukat, és elhagyják Texas államot, ezzel határozatképtelenné téve a törvényhozást és megakadályozva magát a voksolást

– ha az államban maradtak volna, Abbott berángathatná őket az ülésterembe. A határozatképességhez a kamara kétharmada, 100 fő jelenléte szükséges, tudósítások szerint pedig 57 texasi demokrata utazott a pártjuk által vezetett Illinois-ba, New Yorkba vagy Massachusetts-be. Az ülésektől távolmaradó képviselőknek naponta 500 dolláros (mintegy 173 ezer forintos) bírságot kell fizetni, és polgári elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Abbott a hiányzók letartóztatására és visszahozatalára utasította az állami hatóságokat, de a parancs csak Texas területén belül érvényes, és a hiányzás önmagában nem bűncselekmény.

Abbott a Fox News-nak adott interjújában úgy próbált nyomást helyezni a bojkottot hirdető demokratákra, hogy szerinte „cserben hagyják” az árvízi segélyre váró texasiakat – hiszen előrelátó módon a választókörzetek mellett ezt is az ülésszak napirendjére tűzte, kvázi zsarolási kísérletként. Emellett korrupcióval gyanúsította meg a hiányzókat, mivel szerinte bűncselekményt követhetnek el, ha adományt fogadnak el vagy kérnek a bírság kifizetése érdekében.

Abbott azt is felvetette, hogy a távollévő képviselők elveszíthetik a mandátumukat „megüresedés” miatt.

A kormányzó és John Cornyn szenátor ezután azt is közölte, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) segít a „gondatlan” törvényhozók visszahozatalában, de a politikusok államközi kiadatására csak konkrét vádirattal lenne jelentős esély. A demokraták mandátumait pedig az állami bíróságok nyilváníthatnák megüresedettnek, ám ez sem történne egyik napról a másikra, ráaádásul utána még időközi választást kellene kiírni. A Politico elemzése szerint ezáltal Abbott próbálkozásainak nagyobb lehet a füstje, mint a lángja, már ami a demokraták sarokba szorítását illeti a törvény erejével. A kormányzó, illetve Ken Paxton texasi főügyész ennek dacára – a mozgásterüket próbára teendő – sürgősen kezdeményezte Gene Wu frakcióvezető, valamint 13 demokrata elmozdítását az állami csúcsbíróságnál, mely kizárólag republikánusokból áll. Wu „jelentéktelennek” nevezte Abbott „PR-mutatványát”.

Mindent meg fogunk tenni, hogy mindegyiküket megvédjük – mert tudjuk, hogy helyesen cselekszenek, tudjuk, hogy betartják a törvényt

- ezt már a Wút is befogadó Illinois demokrata kormányzója, J. B. Pritzker mondta texasi párttársairól beszélve. De a demokraták, akik pár éve még zászlajukra tűzték a kétpárti bizottságokat, és országszerte azok kezébe adták volna a körzethatárok meghúzását, valószínűleg nem fognak megállni a szavaknál, és már az ellencsapást forralják –

akár beáldozva az általuk támogatott vagy létrehozott pártfüggetlen testületeket.

Érkezik a megtorlás

A republikánusok texasi manőverezését látván Gavin Newsom kaliforniai kormányzó kapcsolt legelőször: a demokrata politikus kijelentette, „a tűz ellen tűzzel kell harcolni” és

a demokratáknak durvább eszközökhöz kell folyamodniuk, mivel szerinte Trumpék csak azért írják át a játékszabályokat, mert különben nem nyernének 2026-ban.

Szenteskedhetünk. Ülhetünk az oldalvonalon, beszélhetünk arról, hogy milyennek kellene lennie a világnak. Vagy felismerhetjük azt az egzisztenciális pillanatot, ami a mostani

- vélekedett a lehetséges 2028-as elnökjelölt-aspiránsként is számon tartott Newsom, aki később bejelentette: novemberben egy rendkívüli népszavazáson fogja kérni a kaliforniaiak beleegyezését egy új, a sacramentói törvényhozás által rajzolt választókerületi beosztásba,

megkerülve az állam példamutatónak vélt, 2010 óta működő független bizottságát, és semlegesítve a republikánusok potenciális texasi nyereségét.

If Texas allows Donald Trump to rig the 2026 election, California WILL be ready to fight back. pic.twitter.com/v7H5gY3g6L https://t.co/v7H5gY3g6L

— Gavin Newsom (@GavinNewsom) August 8, 2025

Próbáltunk megfelelni magasabb szintű elvárásoknak és szabályoknak a független bizottságunkkal, amelyben továbbra is hiszünk. És nem arról van szó, hogy eltörölnénk a testületet. Vészhelyzeti lépésekről van szó, hogy válaszoljunk arra, ami Texasban történik

- fejtette ki Newsom, kiemelve, hogy a legnépesebb amerikai állam megtorlása csak akkor lépne életbe, ha Texas elfogadja a soron kívüli körzethatár-változtatást. A Los Angeles Times egy olyan tervezetet látott, amely

öt helyet venne el a republikánusoktól Kaliforniában, pont ugyanannyit, amennyit a demokraták elveszíthetnek a második legnagyobb államban.

Mi több, Newsom az X-en egy olyan térképjavaslattal is „szemezett”, amely a kaliforniai republikánusok kilencfős kongresszusi delegációját egy az egyben megszüntetné, és minden mandátum a demokraták kezére kerülne.

https://t.co/TyPUCpCZ4B https://t.co/TyPUCpCZ4B

— Gavin Newsom (@GavinNewsom) August 1, 2025

És nem Kalifornia az egyetlen demokrata vezetésű állam, ami bosszút esküdött.

Ha a republikánusok hajlandóak átírni a szabályokat, hogy előnyt szerezzenek, akkor nem hagynak nekünk más választást. Nekünk is ugyanezt kell tennünk

- szögezte le Kathy Hochul New York-i kormányzó, aki egyúttal nyitottságát fejezte ki afelé, hogy megszüntessék az állam illetékes testületét.

Ez egy háború. Háborúban állunk. Most már nincs kegyelem, és azt üzenem: csak rajta!

- mondta Hochul, majd frusztrációját fejezte ki, amiért a „helyes kormányzásért” küzdő aktivistacsoportok miatt „hátra kötött kézzel kell vívnia ezt a harcot” – egyértelműen jelezve, hogy

a demokraták immár hajlandóak „leereszkedni” a republikánusok szintjére, és rájuk licitálni a hirtelen kialakult fegyverkezési versenyben, amelyben mindketten csak egyre mélyebbre és mélyebbre áshatják magukat.

New York @GovKathyHochul: https://twitter.com/GovKathyHochul?ref_src=twsrc%5Etfw

— CSPAN (@cspan) August 4, 2025

A Hochul által pellengérre állított civil szervezetek persze nem repesnek az örömtől, hogy a demokrácia védelme mellett oly szívesen kiálló párt látszólag feladja a gerrymandering-ellenes álláspontját.

Nem gondolom, hogy helyénvaló a demokrácia elleni támadásokat további demokrácia elleni támadásokkal ellensúlyozni

- vélekedett Dan Vicuña választójogi szakértő.

Ki nevethet a legvégén?

Ugyanakkor a republikánusok sem ülnek és várják az ellenfél bosszúját tétlenül. J. D. Vance alelnök Indianába utazott a héten, hogy egy demokrata körzet megszüntetéséről egyeztessen a kormányzóval, miközben Floridában, Ohióban és Missouriban is évtized közepi kerületmódosítás jöhet. A PunchBowlNews értesülései szerint

Donald trump pártja összesen 12 plusz mandátumot is kész lehet gerrymanderelni magának a '26-os kongresszusi választás előtt.

Minderre felelve a demokraták Kaliforniában, New Yorkban, Illinois-ban, netalántán Marylandben vagy Oregonban állhatnak bosszút. Azt pedig, hogy meddig fajul, és melyik párt „nyeri meg” a fegyverkezési versenyt, csak az állami törvényhozók „leleményességén” fog múlni, mivel az Economist számítása szerint

a legextrémebb esetben közel döntetlenre jöhet ki a meccs a legvégén.

Using the most extreme gerrymanders I could find on Dave's Redistricting, I reckon Democratic states could gerrymander 35 new Harris-voting districts, while Republicans could gerrymander 34 new Trump-voting ones. Effectively a draw https://t.co/Dkqm3K40V1 pic.twitter.com/UgPL0Ti3va https://t.co/Dkqm3K40V1

— Owen Winter (@OwenWntr) August 5, 2025

Ám a brit lap elemzése azt is hozzáteszi, hogy a demokraták jelentős hátrányból indulnak, hiszen

• elsősorban demokrata vezetésű államok adták át a körzetek beosztását független bizottságoknak vagy tiltották be a gerrymanderinget állami szinten;
• a demokraták alapvetően kevesebb államban ellenőrzik egyszerre a törvényhozást és birtokolják a vétójoggal bíró kormányzói posztot, mint a republikánusok (15 vs. 23);
• és a főleg nagyvárosokban koncentrálódó demokrata voksolók könnyebben gerrymanderelhetők, mint a tipikusan gyérebben lakott vidékeken szétterülő republikánusok.

A választókerületek utolsó pillanatos módosítgatása azonban nincs kockázat nélkül egyik párt számára sem.

Meglehet ugyanis, hogy a „dummymander” áldozatává válhatnak. Ez arra utal, ha egy párt puszta hülyeségből addig hígitja és pakolássza szét a saját szavazóbázisát több és több körzet átfordítása érdekében, hogy az egész végére elveszíti azokban a többséget – kiváltképp, ha a kiterjedt elégedetlenség miatt egy „hullám” söpör végig. Ami 2026-ban nem kis eséllyel érkezhet, Trump nem túl fényes közvélemény-kutatási számai tükrében.

The GOP is also understandably betting on the 2020-24 trends among Latino voters to continue in order to pick up and hold seats. If they're wrong, though, some seats Trump won by less than 10 pts in 2020 could be competitive (TX-15+TX-23 & new open TX-09+TX-35). pic.twitter.com/Z3WXi4HwZS https://t.co/Z3WXi4HwZS

— Decision Desk HQ (@DecisionDeskHQ) August 5, 2025

A republikánusok az új texasi térképükkel emellett arra tesznek rendkívül magas tétet, hogy a latinók Trump felé történő elmozdulása 2024 után jövőre is tartani fogja magát. Ha viszont ez a trend számottevően megfordulna, könnyedén az lehet belőle, hogy többet veszítenek, mint nyernek a mostani manőverrel: a 2020-as szavazatarányokkal számolva simán szoros verseny alakulhat ki azokban a körzetekben, amelyekbe most belenyúltak. Nem csoda, hogy az érintett Trump-párti képviselők (főleg azok, akik kerületéből máshová tettek át republikánus szavazókat) kezdetben nem igazán rajongtak az ötletért, attól félve, hogy mindez balul sülhet el. Különösen, mert a Fehér Házat birtokló pártot eleve „büntetni” szokták az amerikaiak a félidős választáson, amelyeken a demokraták nagyobb kedvvel szoktak urnához járulni.

Egy biztos, úgy a republikánusok, mint a demokraták számára óriási a tét. Az elmúlt években egyre csökkent a két frakció mérete közötti különbség a Kongresszus alsóházában, így minden egyes hely döntőnek bizonyulhat. Az idei ciklust csupán hat mandátumos többséggel kezdték a republikánusok, ezáltal ha sikerül pár plusz helyet kikarcolniuk az általuk vezetett államok választókörzeti térképeiből,

akár a gerrymanderingen is múlhat, hogy elnöki ciklusának második felében lesz-e esélye Trumpnak bármilyen törvényjavaslatot átvinni a kongresszuson,

vagy ehelyett a többséget megkaparintó demokraták bombázzák-e majd mindenféle vizsgálatokkal és fenyegetik akár alkotmányos vádeljárással, azaz impeachmenttel, mint első ciklusa idején.

Ami pedig a texasi demokraták bojkottját illeti, a 2003-as és 2021-es hasonló húzásuk nem tartott bő egy hónapnál tovább: mindkét alkalommal visszaszivárogtak elegen ahhoz, hogy határozatképessé váljon a törvényhozás, és elfogadják a tervezetet. Kérdés, hogy a képviselők ezúttal meddig bírják majd messze a családjuktól, és hajlandók-e akár több millió dollárnyi bírságot is felhalmozni. Az akció tehát inkább időhúzásként fogható fel, és mivel az sem valószínű, hogy Texas önmagától „lefegyverezne”, a két párt közötti adok-kapok szinte borítékolható.

Címlapkép forrása: Samuel Corum/Sipa/Bloomberg via Getty Images