Addig keveri Trump a lapokat, míg végül a saját Kína-ellenes gigaszövetségét rombolhatja le ezzel

Donald Trump amerikai elnök alig 200 nap alatt közel került ahhoz, hogy felszámolja első elnöki ciklusának egyik legfontosabb külpolitikai örökségét: a Kínával szemben létrehozott törékeny indo-csendes-óceáni koalíciót. Az Egyesült Államok két létfontosságú regionális partnerével, Indiával és Japánnal való kapcsolatok szándékos megterhelése – vámok, szankciós fenyegetések és gyújtó hatású retorika révén – komoly stratégiai károkat okoz.

A helyzet veszélyezteti a Quad – az USA, Japán, India és Ausztrália négyhatalmi katonai paktuma – stratégiai életképességét,

amely 2017-es újjáélesztése óta a legsúlyosabb próbatétellel néz szembe. Trump áprilisban 25 százalékos „viszonossági vámokat” vetett ki Indiára, és további 25 százalékos másodlagos szankciókkal fenyegetett az orosz olajimport miatt, ami gyakorlatilag 50 százalékra emelte a vámterheket.

Bár az amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy a magas vámok „nagy csapást” mértek Moszkva gazdaságára, a lépés az amerikai-indiai kapcsolatokat 1998 óta nem látott mélypontra süllyesztette. Narendra Modi indiai miniszterelnök, láthatóan megdöbbent a vámokon és Trump India ősi riválisa, Pakisztán felé tett gesztusain. Vasárnap a populista vezető nagyobb önellátásra tett ígéretet, miután India elutasította az amerikai F-35-ös lopakodó vadászgépek vásárlására tett ajánlatot, ami jelentős visszalépés Washington és Delhi növekvő védelmi partnerségében. Japán, az Egyesült Államok szerződéses szövetségese és a kínai befolyás fékezésére irányuló washingtoni stratégia sarokköve, szintén Trump átfogó vámkampányának célpontjává vált – különösen az acél és az autók területén.

A Trumppal való viszály Modi és Isiba Sigeru japán miniszterelnök politikai túlélésének egyik legkomolyabb kihívásává vált, utóbbit gyakran bírálják a Kína iránti vélt engedékenysége miatt.

A Washingtonnal fokozódó feszültségek hatására Újdelhi és Tokió pragmatikus kapcsolatépítésbe kezdett Pekinggel.

Modi hét év után először készül Kínába látogatni a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójára még ebben a hónapban.

A négyhatalmi csoportosulás további feszültségét jelzi, hogy India még nem jelentette be a jövő hónapra Újdelhiben tervezett Quad-csúcstalálkozó végleges részleteit, és találgatások folynak a csúcstalálkozó esetleges elhalasztásáról vagy áthelyezéséről. A Quad stratégiai jelentősége példátlan vizsgálat alatt áll, különösen mivel Újdelhi magabiztosabban érvényesíti érdekeit, miközben fenntartja el nem kötelezettségi hagyományát. Japán és India azonban továbbra is elkötelezettnek tűnik a hosszú távú biztonsági együttműködés mellett, még akkor is, ha Kína rövid távú gazdasági közeledést kínál. Korábban

Kína Japánt és Indiát tekinti legkomolyabb hosszú távú regionális riválisainak,

Tokió Pekinget nevezte a „legnagyobb stratégiai kihívásnak”, és elmélyítette együttműködését Washingtonnal és szövetségeseivel Tajvan, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tenger kérdéseiben. Bár a himalájai határ menti feszültségek enyhültek az elmúlt hónapokban, India továbbra is óvatos Kína Pakisztánnal való szoros kapcsolatai, Dél-Ázsiában növekvő befolyása és az indiai határ közelében nemrég bejelentett Jarlung Cangpó gátprojekt miatt. Peking ellenzi Delhi állandó ENSZ BT-tagságra irányuló törekvését, és India dalai láma iránti vendégszeretete is feszültségforrás marad a két ország között.

Címlapkép forrása: Prime Minister's Office (GODL-India), GODL-India via Wikimedia Commons