Veszélyhelyzetet hirdetett Donald Trump, kiadta a katonaságnak a parancsot – Hogy teheti mindezt?

A hajléktalanoknak AZONNAL el kell hagyniuk a területet. Biztosítunk számukra szállást, de TÁVOL a fővárostól. A bűnözőknek nem kell elköltözniük. Börtönbe fogjuk zárni őket, oda valók

- fakadt ki az amerikai elnök vasárnap a Truth Socialön, amiből már sejteni lehetett, hogy a Fehér Ház a héten készülhet valamire, orvosolandó Washington D. C. közbiztonsági helyzetét.

Fővárosunkban erőszakos bandák és vérszomjas bűnözők, vad fiatalokból álló kóborló csőcselék, bedrogozott őrültek és hajléktalanok uralkodnak

- sorolta hétfőn a republikánus zászlóvivő az amerikai média színe-java előtt.

De nem ez volt az első alkalom, hogy Donald Trump – finoman szólva – elégedetlenségét fejezte ki az amerikai főváros viszonyai kapcsán.

A teljesség igénye nélkül februárban arról értekezett a – hamarosan katari ajándékgépre lecserélendő – Air Force One fedélzetén, hogy a szövetségi kormányzatnak "át kellene vennie" a város irányítását, mert úgy véli, hogy a város vezetői nem lépnek fel kellőképpen a bűnözés ellen, nem tüntetik el a graffitiket és nem számolják fel a sátorokban élő hajléktalanok utcai táborhelyeit.

Úgy gondolom, hogy erőteljesen kell irányítanunk, a törvény és rend nevében kell irányítanunk, és abszolút, hibátlanul gyönyörűvé kell tennünk

- vélekedett Trump fél éve. Júliusban aztán arról beszélt, hogy a Fehér Háznak óriási hatalma van, "hogy szükség esetén irányítsuk a dolgokat" és Washington D. C.-t is ellenőrzése alá vonhatná.

Végül múlt héten arról posztolt közösségi oldalán, hogy ha az önkormányzat "nem szedi össze magát'", ténylegesen átveheti a hatalmat.

A fiatalkorú bűnözők kapcsán kifejtette, "nem félnek a rendfenntartóktól, mert tudják, hogy soha nem történik velük semmi, de most ez megváltozik! A washingtoni törvényeket meg kell változtatni, hogy ezeket a «kiskorúakat» felnőttként büntessék meg, és 14 éves kortól hosszú időre börtönbe zárják őket. A legutóbbi áldozatot a helyi bűnözők kegyetlenül megverték."

Utóbbi mondatával Trump a 19 éves Edward Coristine esetére utalt, aki "Big Balls" becenévvel az egykor Elon Musk fémjelezte kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) munkatársaként híresült el. Az immár társadalombiztosítási hivatalnál dolgozó Coristine-t és egy társát augusztus 3-án hajnalban megverték egy csoportos autórablási kísérlet közben, és bár egy fiatal férfit és egy nőt őrizetbe vettek, több gyanúsítottat még keresnek. Az elnök pár nappal később megosztott egy képet a "könyörtelenül megvert" Coristine-ről a közösségi oldalán. A CNN-nek nyilatkozó fehér házi tisztviselő szerint a fiatal férfi elleni erőszakos támadás, és az elnök saját szemével tapasztalt valóság is hozzájárult a mostani döntéséhez – Trump nemrég pár képet is kitett a Truth Socialre útszéli sátorokról és hulladékról.

Trumpot emellett a főváros megszépítése, és ezzel összefüggésben az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója is foglalkoztatja, mely alkalmából országos ünnepségsorozatot rendeznek jövőre.

Többször kijelentette, hogy ez a város nem áll készen a 250. évfordulónkra

- mondta egy Fehér Házhoz közeli személy a CNN-nek. "Ha ez a város nem javít a hírnevén a biztonság, a szépség és a tisztaság terén, akkor nem fogunk látogatókat vonzani" - tolmácsolta Trump gondolatait.

Ő maga hétfőn úgy fogalmazott, "mindennek tökéletesnek kell lennie", amikor magas rangú diplomaták látogatnak a városba, ami most "erős tükörképe az országunknak".

Ha fővárosunk piszkos, akkor az egész országunk piszkos, és nem tisztelnek minket

- mondta Trump.

Hol a jogi felhatalmazás?

A Fehér Ház utasítására az FBI már mintegy 130 szövetségi ügynököt helyezett át Washington D. C-be a hétvége folyamán, hogy esténként járőrözzenek, segítve a helyi erők munkáját. Ebbe akár 450 szövetségi egyenruhást is bevonhatnak. A CNN kiemeli, hogy FBI-ügynökök alapvetően nem szoktak járőrözésben részt venni, így a megfelelő kiképzés hiánya akár problémákat is okozhat a terepen, ráadásul erőforrásokat vonhat el olyan feladatoktól, mint a terror- és kémelhárítás, a kibervédelem vagy a fentaniljárvány elleni küzdelem.

Trump hétfőn hivatalosan is közbiztonsági vészhelyzetet hirdetett, és két fő intézkedést jelentett be:

• egyrészt mintegy 800 nemzeti gárdistát mozgosított a fővárosban, amire a legtöbben számítottak előre,
• de ezen túl kisebb meglepetést okozva föderalizálta, azaz szövetségi irányítás alá helyezte a városi rendőrséget is.

A túlnyomórészt nem főállású katonákból álló nemzeti gárda az Egyesült Államokban szövetségi szinten tartalékos feladatokat lát el, és alapvetően az egyes államok, pontosabban azok kormányzóinak közvetlen irányítása alatt áll – azaz valamennyi államnak megvan a saját gárdája.

Mivel azonban Washington D. C. nem minősül tagállamnak – ezáltal kormányzója sincs, csupán polgármestere –, az amerikai elnök a parancsnoka a washingtoni nemzeti gárdának,

amely körülbelül 2700 fővel bír.

Washington D. C. az amerikai alkotmány azon rendelkezése nyomán született, amely felhatalmazta a Kongresszust egy általa ellenőrzött és kormányzott fővárosi körzet létrehozására. A szövetségi törvényhozás választása 1790-ben a Potomac folyó lápos partszakaszára esett, így Virginia és Maryland államokból metszették ki a főváros területét, amelynek máig nincs rendes kongresszusi képviselője. A lakosok 1961 óta szavazhatnak az elnökválasztáson, 1970 óta szavazatjog nélküli kongresszusi szószólóval bírnak, saját polgármestert és önkormányzati testületet pedig 1973 óta választhatnak a Home Rule Act nevű törvény révén, de a település büdzséjét máig jóvá kell hagynia a Kongresszusnak is. D. C. tagállammá válásáról 2016-ban helyi népszavazást tartottak, melyen 85% támogatta azt.

Trump elnöki memoranduma nem határozta meg pontosan a mozgósítandó gárdisták számát, vagy hogy mennyi ideig tarthat a misszójuk, viszont azt a lehetőséget nyitva hagyta, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter más államok kormányzóival együttműködve extra csapatokat vezényeljen át a fővárosba. (Időközben kiderült, hogy a 800 gárdistát kezdetben szeptember 25-ig hívták a fővárosba.)

Mivel a körzet kvázi "kormányzójaként" Trump a szövetségi törvénykönyv 32. cikkelye alapján aktiválta a gárdát (azaz helyi kontroll alatt maradnak, de a szövetségi kormány fizeti őket), annak tagjai közvetlenül részt vehetnek rendfenntartó feladatokban is.

Ez szembenáll azzal, amit Kaliforniában láthattunk, ahová Trump a kormányzó akarata és tiltakozása ellenére, a 10. cikkely nyomán küldte be a gárdát június elején.

Ez esetben a gárdisták szövetségi ellenőrzés alá kerülnek, és nem vehetnek részt rendfenntartó feladatokban egy 1878-as törvény (Posse Comitatus Act) értelmében, így Los Angeles-ben is csak a szövetségi épületek és ügynökök védelmét látták el, utóbbiakat például bevándorlási razziákra elkísérve. Kaliforniában egyébként két hónap után immár csak 250 gárdista állomásozik, a misszió csúcsán közel 5000 katona tartózkodott Los Angelesben. Egy szövetségi bíróság épp a héten kezdte tárgyalni, hogy a Trump-adminisztráció törvényt sértett-e a tüntetések elleni júniusi fellépéssel.

A Pentagon közleménye szerint a most D. C-be küldött gárdisták feladatköre főként adminisztratív és logisztikai természetű lesz, azon kívül, hogy biztosítaniuk kell a "bűnüldözés támogatására szolgáló fizikai jelenlétet". 

A Fehér Ház kritikusai mindennek fényében amiatt aggódnak, hogy Trump egyre gyakrabban vet be karhatalmi eszközöket, továbbá átpolitizálhatja a katonaság szerepfelfogását.

Ami a washingtoni rendőrség szövetségi ellenőrzés alá vonását illeti, a város '70-es években elnyert önkormányzatiságát szabályozó törvény lehetővé teszi az elnöknek, hogy átvegye a városi rendőrség feletti irányítást, ha "különleges, vészhelyzetet jelentő körülmények állnak fenn". Ez tehát Trump legutóbbi olyan intézkedése, amely vészhelyzeti jogkörökre hivatkozik, még akkor is, ha ez nem mindenki szerint áll fenn feltétlenül.

Ha az elnök 48 óránál hosszabb ideig kíván élni ezzel a jogával, erről írásbeli értesítést kell benyújtania a Kongresszusnak. És még ha ezt meg is teszi,

a rendőrség irányítását 30 napnál hosszabb ideig nem tarthatja fenn, már ha a törvényhozás mindkét háza meg nem szavazza azt.

Ehhez a szenátusban 60 voksra lenne szüksége a republikánusoknak, aminek híján vannak a demokraták nélkül.

Akörül, hogy akkor ki és hogyan vezeti mostantól a rendőrséget, kisebb zavar alakult ki. D. C. demokrata párti polgármestere, Muriel Bowser, aki a tévéből értesült Trump lépéséről, kitartott amellett, hogy törvényesen továbbra is Pamela Smith rendőrfőnöké a végső szó, aki neki jelent. Bowser ennek tisztázására találkozót kezdeményezett Pam Bondival, Trump igazságügyi miniszterével, hisz még precedens sem áll rendelkezésre erre a helyzetre: ez az első alkalom, hogy sor került a rendőrség föderalizálására, ami együttműködést követel a két fél részéről. Trump másik rendeletében az áll, hogy a polgármesternek biztosítania kell a minisztérium által "szükségesnek és megfelelőnek ítélt" szolgáltatásokat, így talán Bondi válhat Bowser "felettesévé".

Smith rendőrfőnök hétfő este találkozott a Trump által washingtoni rendőrbiztossá kinevezett Terry Cole-lal, a szövetségi droghatóság vezetőjével. A Washington Post arról írt, hogy Cole a helyi rendőrségnek adná a vezető szerepet, mivel jobban ismerik a várost, de egy lapnak nyilatkozó kormányzati forrás tagadta és cáfolta az értesülést.

Megoszlanak a reakciók

Washington D. C. tehát nem olyan jogi státusszal bír, mint bármely másik amerikai nagyváros.

Bár Trump azzal fenyegetett, hogy Chicago és New York lehet a következő, ahol rendet kíván tenni,

oda valószínűleg csak limitált szerepkörben küldhetné be a gárdát – mint Kaliforniába tette –, és a helyi rendőrséget sem tudná saját ellenőrzése alá vonni.

A szövetségi kormányzat ehhez képest szélesebb hatáskörrel bír D. C. felett, a végső szó pedig a republikánus többségű Kongresszusé – akkor is, ha Trump végérvényesen vissza akarná vonni az önkormányzatiságról szóló törvényt, ezzel megszüntetve a demokratikusan választott polgármester és tanácsnokok pozícióját. Két republikánus politikus korábban benyújtott egy erre irányuló tervezetet, de kétséges, hogy az átmenne a szenátuson.

Trump hétfői bejelentése után egy demokrata szenátor ugyanakkor azt terjesztette elő, hogy a polgármestert tegyék meg a washingtoni nemzeti gárda főparancsnokának, és ne az elnök legyen az. Ez a módosítás sem valószínű, hogy sikert arat a jelenlegi erőviszonyok közepette.

Miközben demokrata párttársai élesen bírálták a republikánus elnök "hatalomszerzési akcióját", az óvatosabb Bowser, tisztában léve a jogilag harapófogóba szorított város helyzetével, következőképp reagált:

tudjuk, hogy demokráciánkhoz való hozzáférésünk ingatag – ezért hallottak már engem és sok előttem álló washingtonit a teljes államiság mellett síkra szállni. [...] És bár a mai lépés nyugtalanító és példátlan, nem mondhatom, hogy a múltbeli retorika fényében teljesen meglepő lenne számunkra.

Más politikusok főleg pártpolitikai lencsén keresztül értékelték a fejleményeket.

Trump elnöknek igaza van. Nem engedhetjük, hogy a bűnözés tönkretegye nemzetünk fővárosát

- írta Mike Johnson republikánus házelnök az X-en. Elődje, a demokrata Nancy Pelosi szerint azonban Trump csak azért mozgósította a gárdát, "hogy elterelje a figyelmet a vámok, az egészségügy, az oktatás és a bevándorlás terén elkövetett, alkalmatlanságot tükröző hibáiról – csak hogy néhányat említsünk."

According to Washington Post, the crime rate in DC is the lowest in 6 Years. pic.twitter.com/lLEE5nrR3i https://t.co/lLEE5nrR3i

— Def Mon (@DefMon3) August 11, 2025

Mit mondanak a számok?

A demokrata párti polgármester vasárnap Trumpnak ellentmondva arról beszélt, a főváros jelenleg "nem tapasztal bűnözési hullámot".

Ha az erődemonstráció a prioritása egy amerikai városban, tudjuk, hogy ezt megteheti itt. De nem azért, mert megugrott volna a bűnözés

- nyilatkozta Muriel Bowser az MSNBC-nek.

Igaz, hogy 2023-ban szörnyű bűnözési hullám volt, de most nem 2023 van

- mondta a politikus, aki az akkori, hirtelen növekedést a koronavírus-járvánnyal hozta összefüggésbe. A polgármester hozzátette, "az elmúlt két évben az erőszakos bűncselekmények számát 30 éves mélypontra szorítottuk le."

bár persze mindenki másképp észleli a bűnözést maga körül, Bowsernek az elmúlt pár év adatainak alakulása tükrében igaza van.

A Washington Post szerint az országos trendnek megfelelően az erőszakos bűncselekmények száma 2023 óta csökkenőben van. Ám két éve valóban ugrásszerűen megnőtt a gyilkosságok száma az amerikai fővárosban, ami D. C-t az egyik legveszélyesebb várossá tette az Egyesült Államokban. Az MTI szerint abban az évben 274 ember vált gyilkosság áldozatává, 2024-ben ez a szám 187-re mérséklődött. Eddig 99 embert gyilkoltak meg idén.

A BBC a városi rendőrséget idézi, mely alapján az erőszakos bűncselekmények száma mostanra összességében 26%-kal csökkent 2024 azonos időszakához képest, a rablások száma pedig 28%-kal. Trump és a washingtoni rendőri szakszervezet azonban kérdőre vonta a bűnügyi statisztikák hitelességét. A helyi és a szövetségi rendfenntartók másképp tartják számon az erőszakos bűncselekényeket: előbbi adatai szerint 2023 és 2024 között 35%-os csökkenés volt, míg az FBI adatai szerint csak 9%-os.

Az erőszakos autórablások száma az idei évben eddig 189-nél jár, ami szintén mérséklődést jelent a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 300 esethez képest.

az elkövetők több mint fele ugyanakkor bíróság elé nem állítható kiskorú.

Trump emiatt a büntethetőségi korhatárt 15-ről 14 évre szállítaná le. A városban július eleje óta egyébként 23 óra után kijárási tilalom van érvényben a 17 év alattiak számára egészen augusztus végéig.

A szövetségi kerületben az erőszak szintje továbbra is többnyire magasabb, mint a mintánkban szereplő három tucat város átlaga

- nyilatkozta a BBC-nek Adam Gelb, egy büntetőjogi nonprofit szervezet vezetője. "Bár a csökkenő tendencia összhangban van azzal, amit az ország más nagyvárosaiban tapasztalunk" – tette hozzá.

Americans deserve better than murder rates higher than cartel-torn Colombia.DC is the capital of the greatest country in the world, but these numbers tell a different story.That changes today! pic.twitter.com/lZSn3nC4kD https://t.co/lZSn3nC4kD

— Rep. Mark Harris (@RepMarkHarrisNC) August 11, 2025

Bár Trump egy olyan táblázatot is lobogtatott hétfőn, ami más, feltehetőleg nem véletlenszerűen kiválasztott fővárosok adataival hasonlítja össze az aranyérmes Washingtont, az FBI 2024-es rangsora alapján

D. C. csak az ötödik helyre került a 100 ezer főre jutó gyilkosságok terén az amerikai nagyvárosok közül:

1. Memphis, Tennessee: 40,6
2. Baltimore, Maryland: 34,8
3. Detroit, Michigan: 31,2
4. Kansas City, Missouri: 27,6
5. Washington D. C.: 25,5

Ha az összes erőszakos bűncselekményt figyelembe vesszük, D. C. a tizedik helyre "szorul vissza".

Arról egyébként rendkívül kevés szó esett, hogy pontosan mit kezdene a Fehér Ház a hajléktalansággal, miután Trump kiűzné a fedél nélkülieket a városból. Az ügyben illetékes civil szervezetek a BBC-nek azt mondták, az elmúlt években előrelépést tapasztaltak a probléma terén, és az adatok is ezt támasztják alá.

Ezzel csak áthelyezik a problémát máshova, olyan közösségekbe, amelyek talán kevésbé felkészültek a kezelésére, mint mi

- vélekedett Ralph Boyd, egy nonprofit vezetője, a kormányzat akciótervének ismerete nélkül.  

Címlapkép forrása: Al Drago/Bloomberg via Getty Images