A kutyának sem kell Oroszország szupermodern Szu-57-es vadászgépe

A lap azzal kezdi a cikket, hogy összehasonlítja a Szu-57-es iránti nemzetközi keresletet más gépekkel. Mint írják, az elvi síkon hasonló képességekkel rendelkező amerikai F-35-ösből több mint 1000 darabot sikerült eladni a nemzetközi piacon, de veszik a kínai J-35-öst is, annak ellenére, hogy a gép sosem látott még éles bevetést. Sőt, még a török KAAN vadászgépből is rendelt 48 darabot Indonézia, annak ellenére, hogy a repülőgépet még nem is sorozatgyártják.

Bár a szovjet / orosz gépeket a mai napig rengeteg ország használja, a Szu-57-esből eddig mindössze egyetlen ország, Algéria vásárolt be, amely alig 6 darabot rendelt és vételi opciót adott le még 8 gépre. A Szu-57-est az orosz légierő élesben használja az ukrajnai háborúban, főleg nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják vele Ukrajna légi és szárazföldi képességeit.

A Eurasian Times megállapítja: két fő oka van annak, hogy a Szu-57-es nem igazán talál vevőkre a nemzetközi piacon, az egyik az, hogy lopakodóképessége elmarad a többi ötödik generációs géptől, a másik pedig az, hogy a nyugati szankciók miatt bizonytalan gép gyártása.

Az F-35 olyan, mint egy nindzsa, szinte lehetetlen radaron észrevenni. A radar-keresztmetszete mindössze 0,0015 négyzetméter – olyan apró, mint egy galamb, amely az égen repül. A Szu-57, bár elölről lopakodó, oldalról és hátulról észlelhető jeleket mutat”

– foglalta össze az orosz vadászgép képességeit Nisha P. Shekhar haditechnikai elemző.

A másik probléma az, hogy a Szu-57-es gyártása az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt erősen bizonytalanná vált, a gépből eddig alig 25-32 darabot tudtak hadrendbe állítani.

A lap még arra is kitér, hogy egy ukrán thinktank szerint egyes Szu-57-eseket fontos komponensek, például célzórendszerek nélkül adtak át az orosz légierőnek. A Eurasian Times ezt nem teszi meg, de ezt fontos kontextusba helyezni: Ukrajna és Oroszország rendszeresen terjeszt egymás katonai képességeiről dehonesztáló információkat, hogy az ellenséges ország renoméját rombolja.

Ettől függetlenül tény, hogy az 1999-ben indult fejlesztési programot valószínűleg még nem azzal tervezték, hogy Oroszországot 2022-ben átfogó nemzetközi szankciók érik majd, így teljesen reális, hogy a gépet az ukrajnai konfliktus fejleményei miatt néhányszor át kellett tervezni, egyes kritikus komponensek beszerzése pedig továbbra is problémás. Mindemellett az is tény, hogy Oroszország egyes nemzetközi fegyerexport-szerződéseiben jelentős csúsztatást kért, mivel a beígért, legyártott technikát a frontra kellett vinnie – ezek mind olyan dolgok, amelyek nem teszik Moszkvát megbízható, hosszú távú haditechnikai partnerré. Egy ilyen gép életciklusa pedig alsó hangon 20-30 év.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images