Segíteni akart a Nyugat a palesztinokon, de lehet, hogy épp ezzel érik el a katasztrófát - Radikális lépésre készül Jeruzsálem

Izrael következő lépése nagyban függ majd Donald Trump elnök álláspontjától, aki első hivatali ideje alatt kétszer is megakadályozta az izraeli annektálási terveket. Mike Huckabee izraeli nagykövet az Axiosnak elmondta, hogy a kormánynak még nincs kialakult álláspontja az ügyben.

Több ország, köztük Ausztrália, Kanada, Franciaország és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a szeptemberi ENSZ Közgyűlésen elismerik a Palesztin Államot, csatlakozva ahhoz a közel 150 országhoz, amelyek ezt már megtették.

Az izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter, Ron Dermer és a külügyminiszter, Gideon Szaár több európai partnerüknek is jelezték, hogy Izrael annektálhatja Ciszjordánia egyes részeit, ha az elismerések megtörténnek. Egy európai tisztviselő szerint Dermer azt is közölte Emmanuel Macron francia elnök közel-keleti tanácsadójával, hogy Izrael akár a Ciszjordánia 60%-át kitevő teljes "C zónát" is annektálhatja.

Az 1995-ös II. Osloi egyezmény értelmében a palesztinok lakta területek három zónára, A-ra, B-re és C-re vannak osztva: az A zónában a Palesztin Hatóság gyakorolja a polgári és katonai irányítást (ezek döntően a ciszjordániai lakott területek, illetve a Gázai övezet egésze (bár ott a Hatóságnak 2007 óta nincs befolyása), a mezőgazdasági régiókat felölelő B zónában a polgári irányítás a palesztinoké, a rendvédelmet Izrael adja, míg az A és B zónákat összekötő területeken, azaz a C zónákban a Hatóságnak semmilyen befolyása nincs.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten tartott megbeszélést az elismerésekre adható lehetséges válaszlépésekről. Az izraeli biztonsági kabinet várhatóan vasárnap tárgyalja meg a kérdést, miközben Netanjahu ultranacionalista koalíciós partnerei és a telepesek lobbija is az annektálást szorgalmazza.

Jogi szakértők szerint a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kinyilvánítása sértené az ENSZ Alapokmányát és a Genfi Egyezményt. Európai tisztviselők figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépés valószínűleg az EU és más nyugati országok szankcióihoz vezetne Izrael ellen.

Arab tisztviselők szerint Ciszjordánia izraeli annektálása valószínűleg arra késztetné az arab országokat, hogy felfüggesszék vagy visszaminősítsék békemegállapodásaikat Izraellel,

és a potenciális izraeli-szaúdi normalizációt is megállítaná.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő szerint több lehetőséget is mérlegelnek: a legdurvább lépés a teljes "C zóna" annektálása lenne, egy másik opció az izraeli települések és a hozzájuk vezető útvonalak (Ciszjordánia kb. 10%-a) annektálása, a harmadik lehetőség pedig a települések, az útvonalak és a Jordán-völgy (összesen kb. 30%) annektálása.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images