Európa két szuperhatalma fogott össze, hogy új alapokra helyezzék az unió jövőjét

A Toulonban elfogadott közös program szerint Párizs és Berlin olyan uniós energiapolitikai javaslatokat tervez előterjeszteni 2040-ig, amelyek biztosítják, hogy a különböző nettó zéró és alacsony kibocsátású technológiák között ne legyen diszkrimináció - számolt be a BGEN. Ez azt jelenti, hogy

az atomenergia, a megújulók és más alacsony szén-dioxid-intenzitású források egyaránt elismerést kapnak a klíma- és fenntarthatósági célok elérésében.

Franciaország évek óta az atomenergia reneszánszát szorgalmazza, amely stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásként hozzájárul a klímacélokhoz. Németország ezzel szemben 2023-ban leállította utolsó reaktorait, és főként a megújuló energiákra építi klímastratégiáját. Emmanuel Macron francia elnök szerint azonban

most mindkét ország vállalja, hogy „technológiasemlegességet” hirdet az uniós szinten zajló vitákban.

Mindez azért lényeges, mert az EU taxonómiarendelete (2020/852) szabályozza, hogy mely beruházások minősülnek fenntarthatónak, és ez közvetlenül befolyásolja a finanszírozási lehetőségeket. 2022-ben a Bizottság egy kiegészítő jogi aktusban a nukleáris energiát bizonyos feltételekkel beemelte a taxonómiába:

• csak átmeneti időre,

• szigorú műszaki kritériumok mellett (pl. radioaktív hulladékkezelés, új létesítmények engedélyezése 2045 előtt, meglévők üzemidő-hosszabbítása 2040-ig).

Ez azt jelenti, hogy az új nukleáris projektek elvileg kaphatnak uniós „zöld” finanszírozást, ha teljesítik ezeket a feltételeket. A francia probléma inkább az, hogy a taxonómiába való besorolás ellenére sok intézményi befektető és egyes tagállamok (például Ausztria) politikailag továbbra sem tekinti a nukleáris energiát „zöldnek”. Ezen felül, bizonyos uniós támogatási programokban (pl. Innovációs Alap, Modernizációs Alap) a nukleáris beruházások explicit kizárásra kerültek, így a gyakorlatban nem jutnak hozzá uniós pénzekhez.

A kompromisszum részeként Franciaország támogatja Németország terveit a dél-nyugat-európai hidrogénkapcsolatok kiépítésére. Kiemelt projekt a régóta előkészítés alatt álló Southwestern Hydrogen Corridor, amely Spanyolországot, Portugáliát, Franciaországot és Németországot kötné össze. A korridor két nagyberuházásból áll: a H2Med és a HY-FEN vezetékekből.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum, ahol külön panelben foglalkozunk a

Információ és jelentkezés

A hidrogénfejlesztések nyomon követését egy folyamatosan működő francia–német hidrogén-munkacsoport koordinálja majd a tervek szerint. Emellett a közös gazdasági program tartalmaz egy új villamosenergia-összekötő vezeték tervét is, amelynek lehetőségét jelenleg az Amprion, a TransnetBW és a francia RTE vizsgálja.

A két ország célja, hogy mint meghatározó tagállamok közösen vezessék az EU-t egy

versenyképes, biztonságos, fenntartható és karbonsemleges energiapolitika felé.

Ez nemcsak a technológiai viták elsimítását jelentheti az atom és a megújulók között, hanem a belső piac infrastrukturális integrációját is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images