Visszaverték a populista jobboldal csúcstámadását Európa egyik leggazdagabb országában, de így is győztesnek érzik magukat

A balközép és baloldali pártok összesen 87 mandátumot szereztek, míg a jobboldalhoz sorolt erők 82-t.

A 169 fős Stortingben a többséghez legalább 85 mandátum volt szükséges.

A Jonas Gahr Støre vezette Munkáspárt, amely 2021 óta vezeti a skandináv országot, egyértelműen a legnagyobb pártként emelkedett ki a mezőnyből: a norvégok 28,2%-a a balközép erőre ikszelt, amely ezáltal 53 képviselőt delegálhat a törvényhozásba.

Az agrár- és vidéki érdekeket képviselő Centrumpárt volt az este legnagyobb vesztese, a Szocialista Balpárt és a marxista Vörös Párt mellett ők is kilenc-kilenc mandátumot szereztek, a Zöldek pedig nyolcat.

Eközben jelentősen megerősödött a keményvonalas jobboldali Haladás Párt, amely négy évvel ezelőtthöz képest bőven megduplázta szavazói és parlamenti frakciója méretét is.

Sylvi Listhaug populistaként emlegetett pártja a voksok 23,9%-ával 48 helyet kaparintott meg. Jobboldali győzelem esetén felmerült volna, hogy Listhaug legyen az új norvég miniszterelnök, bár ehhez a harmadik helyen végzett konzervatívoknak lett volna egy-két szavuk.

Fantasztikus. Jobban teljesítünk, mint amit a közvélemény-kutatások mutattak. Tehát hihetetlenül jó

- kommentálta a Haladás Párt számait a politikus, és noha nem övék a többség, Listhaug szerint "így is van okunk arra, hogy győztesnek érezzük magunkat."

A mérsékelt jobboldal ugyanakkor 20 éve nem ért el ilyen rossz eredményt, mindössze 24 mandátumot zsebeltek be 14,6%-os országos szavazataránnyal. A konzervatív pártvezér, Erna Solberg volt kormányfő elismerte a kudarcot, és közölte:

Már most kijelenthetjük, hogy a Konzervatív Párt ellenzéki pártként kezdi meg új ciklusát a Stortingben.

Solberg a saját felelősségét sem kendőzte el, és elmondása szerint "hihetetlenül sajnálja" a párt eredményeit.

A jobboldalon számottevően erősödött továbbá a társadalmi kérdésekben konzervatív Keresztény Néppárt, amely hét képviselőt delegálhat, de a Liberális Párt eközben csak három helyre tett szert.

A régi-új miniszterelnök, Jonas Gahr Støre üdvözölte az eredményeket, de nem tulajdonított nagy jelentőséget a jobboldal erősödésének.

Ez jelzés Norvégián kívülre, hogy a szociáldemokrácia a jobboldali hullám ellenére is győzhet

- jelentette ki a Munkáspárt támogatói előtt. Støre valószínűleg az idei év elején pénzügyminiszterként visszatérő volt NATO-főtitkárnak, Jens Stoltenbergnek is köszönheti a győzelmet.

A "Jens-hatásról" és a választás hátteréről tegnapi cikkünkben írtunk hosszabban.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Javad Parsa