Itt a katonai válasz a betörő orosz drónokra: tüstént a tettek mezejére lép a NATO keleti szárnya

Szerdán három orosz drónt lőttek le a hajnali órákban, miután berepültek a lengyel légtérbe, Kelet-Lengyelország területén pedig később további drónok zuhantak le és kerültek elő. Az incidens miatt Varsó kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülését, amelyre pénteken kerül sor.

A dróntámadásra válaszul Hollandia és Csehország bejelentette, hogy védelmi rendszereket küldenek Lengyelországba, míg Litvánia egy német dandárt fogad, és komolyabb figyelmeztetést kap a potenciálisan átterjedő orosz támadásokról Ukrajnában. Németország szintén jelezte, hogy fokozza jelenlétét a NATO keleti határán és kiterjeszti a lengyel légtér védelmét.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter csütörtökön a parlamentben ismertette a szövetségesek ajánlatait.

• Elmondása szerint a hollandok légvédelmi rendszereket, tüzérséget és 300 katonát küldenek,
• míg a csehek helikoptereket és 100 katonát adnak.
• Kosiniak-Kamysz hozzátette, a franciák és britek repülőgépeket telepíthetnek a NATO keleti szárnyának biztosítására.

Lengyelország történelme során többször hallott már szolidaritásról szóló szavakat és üres gesztusokat. Ma konkrét kinyilatkoztatásokat kaptunk

- jelentette ki a védelmi miniszter.

Bár korábban is előfordult, hogy orosz drónok és rakéták megsértették egyes NATO-tagországok légterét,

ez volt a legsúlyosabb ilyen jellegű incidens azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.

A Kreml közölte, hogy nincs további kommentárja azokkal az állításokkal kapcsolatban, miszerint Oroszország szándékosan próbálta szítani a feszültséget. Számos lengyel és európai vezető azonban úgy véli, hogy a behatolás szándékos volt.

Ez az orosz provokáció nem más, mint képességeink tesztelésére tett kísérlet

- mondta Karol Nawrocki lengyel elnök, csatlakozva német és francia kollégái hasonszőrű nyilatkozataihoz.

A BBC által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, hogy Moszkva szándékosan indította-e a drónokat Lengyelország területére. Alexus Grynkewich, a NATO legmagasabb rangú katonai parancsnoka csütörtökön elismerte, hogy

még nem tudni, szándékosan történt-e az akció,

és a lengyel légtérbe behatolt drónok pontos száma is még meghatározásra vár.

A BBC azt írja, az Oroszországgal határos országok növekvő idegessége miatt azonban sem a NATO, sem Lengyelország nem mer kockáztatni: Varsó ezentúl korlátozza a drónokat és a kisebb légi forgalmat a Belarusszal és Ukrajnával közös keleti határai mentén, Lettország pedig bejelentette, hogy egy hétre lezárja keleti légterét.

A kelet-európai térség nyugtalanságát fokozza a pénteken kezdődő nagyszabású belarusz-orosz közös hadgyakorlat, a Zapad 2025.

Lengyelország csütörtökön lezárta a Belarusszal közös határát "nemzetbiztonsági okokból", illetve "a Zapad hadgyakorlatokkal összefüggésben", melyet "nagyon agresszívnek" nevezett.

A legutóbbi ilyen típusú hadgyakorlatot az ukrajnai háború kezdete előtt néhány hónappal tartották, és összesen mintegy 200 ezer katona vett részt rajtuk. Az idei gyakorlat kisebb léptékű lesz Mindaugas Mazonas litván katonai hírszerzési főnök szerint, összesen legfeljebb 30 ezer katona részvételével.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images