Sötét időket idéz a Kirk-gyilkosság – Törésponthoz érkezett az amerikai politika?

Senki sem értette meg vagy érezte át jobban az Egyesült Államok ifjúságának lelkét, mint Charlie. Mindenki szerette és csodálta őt, különösen én, és most már nincs közöttünk. Melania és én részvétünket küldjük Charlie gyönyörű feleségének, Erikának és családjának. Charlie, szeretünk!

- közölte Donald Trump a Truth Socialön tegnap, bejelentve a 31 éves, kétgyermekes konzervatív véleményvezér halálát.

Barack Obama volt demokrata párti elnök úgy reagált,

Még nem tudjuk, mi motiválta azt a személyt, aki lelőtte és megölte Charlie Kirköt, de az ilyen aljas erőszaknak nincs helye a demokráciánkban.

Utah állam republikánus kormányzója, Spencer Cox politikai gyilkosságnak nevezte a történteket.

Miért pont Kirk?

Az 1993-ban, Illinois államban született Charlie Kirkre 2012-ben vetült először országos reflektorfény, miután egy, a radikális jobboldali Breitbart híroldalon megjelent véleménycikkben kikelt az általa oktatásban érzékelt liberális elfogultság ellen. A cikk láttán megjelenést kapott a republikánus körökben népszerű Fox csatornáin, majd egy egyetemi felszólalása révén megismerkedett a Tea Party aktivistájaként tevékenykedő Bill Montgomeryvel.

Miután a West Point katonai akadémia elutasította jelentkezését, és a texasi főiskolát is otthagyta, Montgomeryvel 2012 júliusában Turning Point USA néven megalapította a fiatalokra kihegyezett, konzervatív politikai nonprofitját. 2019-ben ennek testvéreként létrehozta a Turning Point Actiont, amely jobboldali jelöltek megválasztása érdekében tevékenykedett.

A csoport több millió dollárt fektetett fiatal voksolók Trump melletti mozgósításába a 2024-es elnökválasztás idején,

és a billegő államnak minősülő Arizonában a CNN szerint mintegy 125 ezer Trump-szavazót terelt az urnákhoz.

És Charlie Kirk is megmondja, hogy a TikTok segített, de Charlie Kirk is segített

- ismerte el az amerikai elnök Kirk erőfeszítéseit pár hónapja az Ovális Irodában.

Kirk 2014-es áttörését követően nyilvánvaló jele volt a növekvő népszerűségének és befolyásának, hogy 23 évesen felszólalhatott a Republikánus Párt 2016-os elnökjelölő nagygyűlésén. Az utóbbi években pedig már nemzetközi vizekre is evezett, világszerte ismerős arccá vált különböző jobboldali csoportok rendezvényein: a Reuters arról számolt be, hogy Kirk a múlt hétvégén épp Japánba látogatott az ultrakonzervatív Sanseito párt meghívására.

Bár egyelőre totális homály fedi a merénylő kilétét és indítékát,

talán feltételezhetjük, hogy a Trump-párti Kirk a széles körű ismertsége és megosztó kijelentései miatt válhatott célponttá.

A merénylő dolgát megkönnyíthette, hogy Kirk rendszeresen tartott előre meghirdetett nyilvános eseményeket, melyek során előszeretettel vitatkozott egyetemi hallgatók tucatjaival az Egyesült Államok szinte bármely pontján.

Nem kevesebb mint 5,3 millió követője volt az X-en, és a The Charlie Kirk Show címen futó podcastműsora havonta több mint félmillió hallgatót vonzott. Az Axios februári közvélemény-kutatása szerint a 18 és 34 év közötti Trump-szavazók ötöde követte Kirk adásait, így csak a Barstool Sports, illetve Joe Rogan podcastcsatornája előzte meg a népszerűségét ebben a korcsoportban.

And that’s on accountability@charliekirk11 pic.twitter.com/4ij0aPCedg https://twitter.com/charliekirk11?ref_src=twsrc%5Etfw

— Turning Point USA (@TPUSA) March 18, 2025

Kirk emellett egyértelműen kivívta Donald Trump bizalmát is,

saját bevallása szerint a republikánus elnök első ciklusa alatt több mint 100 alkalommal járt a Fehér Ház nyugati szárnyában, mi több, pár hónapja személyesen Trump hívta fel, hogy az Epstein-ügy "elengedésére" kérje a kiújult botrány közepette.

Kirk megszólalásai ennek ellenére nemcsak a liberális és baloldal számára tartogattak éles kritikát: olykor Trump cselekvéseit is kritizálta, például az Irán ellen végrehajtott bombázás kapcsán, és a Turning Point USA nyári diákkonferenciáján pedig az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segélyről is bőven hangoztak el kritikus vélemények. Pár évvel ezelőtt ráadásul a tágabb értelemben vett MAGA-mozgalom szélsőségesen fehér nacionalista szárnyával is összeütközésbe került.

Mi lesz ezután?

Noha mind a republikánus, mind a demokrata politikusok többsége határozottan elítélte a Kirk elleni merényletet, a közösségi médiában számos megosztó, kárörvendő vagy tüstént az ellenkező politikai oldalt hibáztató tartalom is megjelent, amit a New York Times is összegyűjtött.

ám alig fél nappal a merénylet után máris Úgy tűnik, hogy a döntéshozók közül többen nem a retorika lejjebb csavarásában látják a megoldást, köztük Trump sem.

Évek óta a radikális baloldal olyan csodálatos amerikaiakat, mint Charlie, nácikhoz és a világ legszörnyűbb tömeggyilkosaihoz és bűnözőihez hasonlít. Ez a fajta retorika közvetlenül felelős azért a terrorizmusért, amit ma az országunkban látunk, és ennek azonnal véget kell vetni

- jelentette ki az amerikai elnök, azok elszámoltatását ígérve, akik szervezeti szinten "finanszírozzák vagy támogatják" az ilyen "gaztetteket", vagy "hozzájárultak" azokhoz. Trump ezután több erőszakos bűncselekményt is példaként említett, köztük a vezető kongresszusi republikánus, Steve Scalise ellen elkövetett 2017-es lövöldözést.

Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy kizárólag az egyik oldalon kerül sor súlyos politikai erőszakra,

A republikánus elnök, aki tavaly szintén több merényletkísérlet áldozatává vált, nem tett említést a demokrata politikusok kárára végrehajtott bűncselekményekről.

Így nem szólt a Nancy Pelosi volt házelnök és férje elleni 2022-es betöréses támadásról, a Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó házát az éjszaka közepén felgyújtó férfiről, de a Minnesotában most nyáron megölt vezető törvényhozóról, Melissa Hortmanről és férjéről sem.

Elon Musk ennek ellenére mégis "a gyilkosság pártjának" nevezte a baloldalt, Trump fehér házi kabinetfőnök-helyettese, Stephen Miller pedig azt írta az X-en, "most mindannyiunknak el kell köteleznünk magunkat amellett, hogy legyőzzük azt a gonoszt, amely elragadta Charlie-t ebből a világból."

Ennél kevésbé tért el a fősodortól J. B. Pritzker, Illinois demokrata kormányzója, aki tegnapi nyilatkozatában Trumpot is hibásként emlegette, mondván,

vannak emberek ebben az országban, akik szítják ezt. Szerintem az elnök retorikája gyakran olaj a tűzre.

A régi-új elnököt tavaly nyáron Pennsylvaniában lőtte meg egy merénylő, ősszel pedig letartóztattak egy fegyverest, aki egy Palm Beach-i golfklub közelében kémlelte Trumpot. Utóbbi elkövető bírósági tárgyalása ezen a héten vette kezdetét.

Ennek ellenére Trump az újraválasztása után mégis visszafogta a szövetségi hatóságok belföldi szélsőségesség elleni fellépését, és az erőforrásokat inkább a bevándorláspolitika felé csoportosította át, valamint többek közt megvonta volt riválisa, Kamala Harris meghosszabbított titkosszolgálati védelmét is.

A Reuters tavaly

legalább 300 politikai indíttatású erőszakos esetet azonosított az Egyesült Államokban a Capitolium 2021. január 6-i megtámadása és a 2024-es elnökválasztás közötti időszakban,

amit a legjelentősebb és leghosszabb erőszakhullámnak neveztek az 1970-es évek óta.

A szélsőséges politikai erőszak egyre inkább normává válik az országunkban, és Charlie Kirk lelövése egy sokkal nagyobb és mélyebb problémára utal: az erőszakos cselekmények egyre gyakoribbá válnak, még akkor is, ha nincs mögöttük egyértelmű ideológia vagy indíték

- vélekedett Jon Lewis, a George Washington Egyetem szélsőségességkutató programjának munkatársa, aki a Reutersnek komoly aggodalmát fejezte ki afelől, hogy a merényletet megtorló akció követheti. Ezzel mások is egyetértenek.

Az emberek vonakodnak elsőként erőszakot alkalmazni, de sokkal hajlandóbbak visszavágni, ha támadás éri őket

- mondta Lilliana Mason, a Johns Hopkins Egyetem politológusa.

A Washington Post vészjósló cikke ehhez kapcsolódóan azt emeli ki Kirk megölésének árnyékában, hogy

Amerika egy új korszakba lépett a politikai erőszak terén,

amely a viharos 1960-as évekre emlékeztet, amikor meggyilkolták John F. Kennedy elnököt és testvérét, Robert F. Kennedy és Martin Luther King Jr. tiszteletest.

A Politico ugyanakkor a mai amerikai valóságot meghatározó borzongató rutinról ír: "erőszakos támadás történik egy közéleti szereplő ellen, amit elítélések, önvizsgálatra való felszólítások és az esemény megismétlődésének megakadályozására tett ígéretek követnek."

Aztán mégis újra megtörténik.