Gyülekeznek a viharfelhők a vitatott szigeten: Amerika legnagyobb riválisa dörzsölheti a tenyerét

Gyülekező viharfelhők

2024 januárjában tartottak választásokat a vitatott hovatartozású szigeten, az eredmények pedig egyértelművé tették, hogy az elnök, Laj Csing-tö nagyon nehéz ciklus elé néz. Az államfői pozíciót ugyanis a korábbi kormánypárt a rendhagyó, sorozatban harmadik győzelmével megkaparintotta, így kormányt is ők alakíthattak, ellenben a parlamenti helyek (Törvényhozó Jüan) többségét az ellenzéki erők szerezték meg. Azt már az előzetes felmérések is megerősítették, hogy rendkívül kiélezett választásra lehet majd kilátás, mivel három párt is jelentős támogatottságot élvezett. Szinte végig a kormánypárt a Demokratikus Progresszív Párt (Democratic Progressive Party – DPP) vezetett a közvélemény-kutatásokban, de szorosan ott volt a nyomában a Kuomintang (KMT) és a Tajvani Néppárt (Taiwan People’s Party – TPP) is. Utóbbiak próbálkoztak a koalícióval is, ez végül elbukott (nem tudtak megegyezni, hogy a felmérések szerint akkor nagyjából azonos támogatottsággal bíró pártok közül melyik adja az elnökjelöltet pontosan), így

a DPP köszönte szépen a lehetőséget és harmadjára is behúzta a választást.

#Taiwan, legislative election results:⏫KMT: 52 seats (+14)⏬DPP: 51 (-10)⏫TPP: 8 (+3)⏬Independents: 2 (-3)⏬NPP: 0 (-3)TSP: 0 (-1)Majority: 57 seats(+/- Last election) pic.twitter.com/lBcXW9Dnj0 https://twitter.com/hashtag/Taiwan?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— World Elects (@ElectsWorld) January 13, 2024

Az már az eredményhirdetéskor nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon nehéz és vitákkal tarkított időszak vár Tajpejre, mivel minden fontosabb kormánydöntéshez kell a parlament jóváhagyása, ehhez pedig a vezető párt mellett néhány ellenzéki képviselő támogatására is szükség lesz a többség eléréséhez. A legfőbb döntéshozó testületben ráadásul létrejött, ami előtte nem sikerült: a KMT-TPP lényegében természetes szövetségesei lettek egymásnak, folyamatosan együtt szavaznak, közös indítványokat nyújtanak be.

Tajvanban a hasonló koalíciók kifejezetten ritkának számítanak, bár volt már példa rá, hogy egy mozgalom jelentős támogatottságra tegyen szert, a kétpárti DPP-KMT között dúló harcokba csak alig tudtak beleszólni. A TPP felemelkedése megtörheti az eddigi trendet, ugyanis a főleg a közösségi médiában kommunikáló, és a fiatalok körében népszerű párt tartósan megragadhat a politikai életben, fontos részévé válva annak. A jelenlegi parlamentben lényegében ők váltak a döntő erővé, mivel a DPP-nek 51, a KMT-nek 52 (a hozzájuk társuló két függetlennel 54) helye van a Jüanban, míg a TPP-nek nyolc, ezzel ők tudnak lenni a mérleg nyelve.  

Közben régóta zajlik egy kifejezetten viharos ügy: Ko Ven-csönek, a TPP korábbi elnökjelölt-aspiránsának a pere. A politikus 2014 és 2022 között Tajpej polgármestere volt, 2025-ig pedig a politikai pártot is vezette. 2024 óta Kot letartóztatásban tartják, mivel súlyos korrupció gyanúja merült fel nála, amennyiben bűnösnek találják, akár 28 éves börtönbüntetéssel is szembenézhet. 2025 szeptemberében óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Nem ez az egyetlen ügy, ami a TPP-t megrázza, Kao Hung-an, Hszincsu város korábbi polgármesterét 2024-ben találták bűnösnek korrupcióban. A TPP a belső problémák ellenére igyekezett a KMT-val való szövetségét ahhoz, hogy lényegében együttesen irányítsák a szigetet. 2024-ben, nem sokkal a választásokat követően például a törvényhozói hatalomgyakorlást akarták átalakítani, ez viszont komoly társadalmi elégedetlenséget szült, ebből született a Kékmadár mozgalom, amely 100 ezres tüntetést is tartott.

A nagy visszahívás

A húzást követően a kormánypárt úgy érezhette, hogy most jött el az ő ideje, megpróbálták elérni legalább hat ellenzéki képviselő visszahívását, hogy ezzel többségbe kerüljenek a törvényhozó testületben.

A DPP 2025 nyarán igyekezett elérni, hogy a KMT mintegy 24 tagját visszahívják, ezzel pedig jelentősen megváltozhattak volna az erőviszonyok a Jüanban. A kormány az „állj ellen Kínának, védd meg Tajvant” mondattal magyarázta a lépést. Azzal vádoltak több képviselőt is, hogy túl kerültek Pekinghez, ezzel pedig veszélyt jelentenek a szigetre. Az egyik fórumon egészen addig mentek, hogy Kína megszállása mellett még azzal riogattak, hogy tajvani férfiakat kényszeríthetnek majd erővel arra, hogy a felemelkedő nagyhatalomért harcoljanak például India vagy az Egyesült Államok ellen.

After months of campaigning, on July 26, over half of Taiwan’s electorate voted not to cast out twenty-four KMT legislators subject to recall. https://t.co/6shkCkSOm8 pic.twitter.com/3Wnor7TPj1 https://t.co/6shkCkSOm8

— Foreign Policy Research Institute (@FPRI) August 11, 2025

Látványos utcai jelenetek előzték meg a szavazást, mindkét tábor demonstrációkat tartott, igyekeztek többségbe kerülni, a döntés a választópolgárok kezében volt. A „nagy visszahívás” végül kudarcba fulladt, egyetlen képviselőt sem távolítottak el a pozíciójából. A választók lényegében megismételték a 2024-es döntésüket, tehát maradt minden a helyén, ez pedig a politikai erőviszonyok megkövesedését is mutatta egyben.

Abban szinte mindenki kivétel nélkül egyetértett, hogy a július 26-i kezdeményezés valójában egy politikai manőver volt a kormánypárti többség visszaszerzésére. A terv viszont elbukott, ez komoly kudarcot jelentett a kormánynak, kifejezetten az elnöknek, Laj Csing-tönek tulajdonították a politikai fiaskót. A probléma csak fokozódott, amikor augusztusban egy újabb visszahívási kísérlet volt, akkor hét képviselőről szavazhattak, de az sem járt sikerrel. A KMT is arra törekszik, hogy a kormánypárti frakciót gyengítsék meg visszahívással, ezekhez kellő mennyiségű aláírást kell összegyűjteni. Augusztusban előfordult, hogy ellenzéki aktivisták hamis aláírásokkal buktak le, a 34 érintett bűnösnek vallotta magát az ügyben.

A DPP támogatói és a párton belül is őt nevezték meg „fő bűnösnek”.

A politikai harcokat az elnök támogatottsága alaposan megsínylette, a tajvaniak körében kifejezetten erőre kapott a pesszimizmus személyével kapcsolatban.

A TPOF 2025 augusztusban készített felmérése szerint a lakosság 33,3 százaléka foglalt állást mellette, szemben az 54,4 százalékos elutasítással. Ekkoriban két másik jelentés is napvilágot látott, nagyjából mindegyik hasonlóan lesújtó képet festett a kormányzat tevékenységéről. A kudarc egyik másik oka az lehetett, hogy Lajnak egyszerűen nem voltak elég neves támogatói. Így például a nagy köztiszteletnek örvendő előző elnök, Caj Ing-ven sem támogatta nyilvánosan az elképzeléseket, bár szavazni elment. Ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte nem szabadna a visszahívásokat politikai fegyverként használni.

A tajvaniak megváltozó hozzáállását jelezte, hogy még a DPP korábbi fellegváraiban is megcsappant a támogatottságuk, ez pedig kifejezetten vészjósló lehet a kormány számára. Laj helyzetét rontja, hogy a tajvani exporttermékekre kivetett 20 százalékos vámokat (ebben különösen az volt a fájó a helyieknek, hogy a térségi Japán és Dél-Korea ennél előnyösebb megállapodást kötött, így a kormány nem megfelelő tárgyalási erejére panaszkodnak) és a Danas tájfun kezelése körül kialakult problémákat is sokan az ő nyakába varrják. A vámok szintjét egyelőre „ideiglenesnek” tekintik, könnyen lehet, hogy a végső megállapodás ennél alacsonyabb lesz, ha ezt záros határidőn belül sikerül megoldani, az nagyot lendíthet a DPP megítélésén. Tajvanban népszavazást tartottak arról is, hogy egy korábbi atomerőművet újraindítsanak-e. Erre azért lenne szükség, hogy stabilizálják a sziget energiaellátását, viszont a társadalom nem igazán támogatja a nukleáris megoldásokat. A tajvaniak úgy döntöttek, hogy ne valósuljon meg a beruházás, a kormány újabb kérdésben maradt alul. 

Earlier today, we learned that the US has set 20% as an interim tariff rate for Taiwan. As negotiations have yet to conclude, we will continue talks towards further reduction. I'm confident our frank and sincere discussions will result in deeper ties that benefit both economies. pic.twitter.com/JxOAwYCOFK https://t.co/JxOAwYCOFK

— 賴清德Lai Ching-te (@ChingteLai) August 1, 2025

Az elnök beleszaladt egy komoly diplomáciai pofonba, mivel New York érintésével szeretett volna a latin-amerikai szövetségesekhez elutazni, erre azonban nem kapta meg a szükséges amerikai jóváhagyást. Az ügy egyben azt is jelezheti, hogy az Egyesült Államokkal nincs meg a kellő összhang. Ez a kérdés viszont megkerülhetetlen Tajvan szempontjából, ugyanis a sziget területét Peking szeretné a Kínai Népköztársaságba olvasztani, ezt a tervet nem is különösebben titkolják. A keleti nagyhatalom gyors léptekben modernizálja a hadseregét, amely így jelentős túlerőben került. Tajpejben abban bíznak, hogy egy esetleges katonai invázió esetén a térségi hatalmak, és a területen állomásozó amerikai erők a segítségére sietnének, ezzel megakadályozva, hogy a kínai erők elfoglalják a szigetet.

Jelentős átalakulások

A belpolitikában a július végi próbálkozás megerősítette a KMT-t és TPP-t az együttműködés fontosságában, az ellenzéki túlerő állandó ellenállása viszont lényegében „alkotmányos válságot” idézett elő Tajvanban. Laj nem tudja elérni hét nagybíró kinevezését, állandó a vita a költségvetésről, lényegében a szinte minden fronton ellentartanak a kormánynak, amely így a működésképtelenség szélére sodródott. A DPP igyekszik megoldani a kihívásokat: átalakítja a kabinetet, teljesen újrarangsorolják a legfontosabb politikai célokat, javítanák a különböző hatalmi ágak közötti kommunikációt, valamint szeretnék elérni, hogy a költségvetés fenntarthatóbbá váljon. Röviddel a megválasztása után nem Laj az első elnök, akinek radikális átalakításokra kellett elszánnia magát, korábban elődje is hasonló kihívással nézett szembe, hasonlóan alacsony támogatottság mellett, akkor a hongkongi helyzet végül radikálisan emelte a népszerűségét, így hatalomban maradt.

Azt még nem tudni, hogy ezek miképpen hatnak a választókra, ám az önmagukat „pártfüggetlennek” nevező választópolgárok száma növekszik, ameddig 2024 elején még 22 százalékuk vallotta magát annak, másfél évvel később már 27 százalék az arányuk. Az instabil helyzetben további veszélyt jelent, hogy

Az Egyesült Államok várhatóan nem nagyon fogja az eddigi politikáját megváltoztatni, továbbra is Washington súlyos nyomásával kellhet szembenézni, Tajpej emelje meg a védelmi kiadásokat.

Hiába szeretné a kormány, hogy GDP-arányosan elérjék vagy akár meg is haladják a 3 százalékos költést a katonai-biztonsági területre, az ellenzék ezt is blokkolja. A vita komoly problémát jelenthet a Fehér Ház megítélésében, mivel a KMT-TPP ellenállása több fegyverfejlesztési és modernizációs projekt leállításhoz vezethet, ezzel pedig még jobban védtelenebbek lehetnek a szomszédos nagyhatalom fenyegetésével szemben.

[Han Kuang drills] Taiwan's Army fired over 30,000 rounds using more than 30 armored vehicles in Kinmen Monday night to sharpen its combat readiness at night. Before dawn Tuesday, military police put Hesco barriers on New Taipei roads to simulate blocking enemy forces. pic.twitter.com/vth7CPe3Da https://t.co/vth7CPe3Da

— Focus Taiwan (CNA English News) (@Focus_Taiwan) July 15, 2025

Az bizonyos, Peking nagyon szorosan követi az eseményeket, ugyanis számukra az lenne az ideális forgatókönyv, ha a döntéshozatal teljes káoszba süllyedne a szigeten. A „zavarosban” nekik könnyebb egy olyan, stabil, nyugodt erőt felépíteni/támogatnia, amely hajlandó sokkal barátságosabb politikát folytatni Kínával, hosszú távon még ez „egy ország, két rendszer” elképzelés megvalósítása is szóba kerülhetne. Mindez azt jelentené, hogy Tajvan lényegében a Kínai Népköztársaság részévé válna, de a „kvázi független”, demokratikus rendszerének bizonyos elemeit megtarthatnák. Egy ilyen lépés vélhetően súlyos ellenállásba ütközne, mivel

a társadalom többsége mereven elutasítja Peking felügyeletét, és 80 százalék felett vannak azok is, akik a jelenlegi status quo fenntartása mellett foglalnak állást.

Mindezzel tisztában vannak a kínai döntéshozók is, de láthatóan türelmesek és kivárnak a kérdésben, az idő nekik dolgozik, és a folyamatos hadgyakorlatokkal jelzik, hogy ők hajlandóak akár egy katonai inváziót indítani.

Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images